Lencsés Tamás
Gazdaság

EOS: készen állunk akár nagyobb mértékű nemteljesítő hitelek kezelésére is

Pontosan felmérhetetlen az a kockázat, amelyet a moratórium, illetve annak majdani lejárta jelent a bankok és a követeléskezelési szektor számára, ám utóbbi mindenképp készen áll a ma még nem látható feladattömegre – véli Lencsés Tamás, az EOS Faktor Zrt. ügyvezetője. A szakember szerint a forward flow, vagyis a követeléskezelési keretszerződés az, amely biztonságot és bizonyosságot jelenthet a bankoknak, folyamatos megbízást a követeléskezelőknek és végső soron olcsóbb hiteleket a hitelfelvevőknek. Az EOS és a Portfolio közös szervezésében október 5-én megrendezendő Követeléskezelési trendek 2021 konferencián a piac jelenéről és jövőjéről is szó esik majd.

A gazdaságban több olyan terület is van, amelynek az életében fordulópontot jelentett a koronavírus-járvány, nincs ezzel másként a követeléskezelési szektor sem. 2019 végéig egy olcsó hitelben bővelkedő, kevés bebukással jellemezhető időszak volt, amelyet azonban alapjaiban írt át a járvány. A hitelezés azóta is élénk, de a moratórium teljesen megváltoztatta a követeléskezelés gyakorlatát. Látható már, hogy milyen hatással jár ez az intézmény, és mi lesz utána?

A járványt megelőző időszakban nemcsak a gazdaság miatt volt nagyon jó a helyzet, hanem rengeteg a Magyar Nemzeti Bank által kezdeményezett intézkedés történt, amely stabilabbá tette a hitelezési piacot. Ilyenek voltak a felelős hitelezésre irányuló jogszabályi előírások, de az ügyfelek is tájékozottabbak voltak, mint a 2008-as válság előtt. A pandémia, illetve főleg az ezzel összefüggésben bevezetett moratórium egy óriási bizonytalanság a szektornak, hiszen nem tudjuk pontosan, és jelenleg a bankok is próbálják felmérni, hogy mekkora lehet a nem teljesítő állomány. A legrosszabb ebben az, hogy nincs információjuk az adósoktól. Fontos leszögezni, hogy nemcsak az a kérdés, hogy az adós fizetőképessége romlott-e, illetve helyreállt-e, hanem ennek van egy morális vetülete is.

Az adósokat újra rávenni az adósságszolgálatra nem kis feladat, még akkor sem, ha ehhez meglenne a jövedelmük.

Hozzászoktak ahhoz, hogy majdnem két évig nem kellett törlesztéseket teljesíteni. Ez a gyakorlat beépült a családi költségvetésbe, és bár erősödőben van a megtakarítási szemlélet is, jellemző, hogy a moratórium révén felszabadult összegeket fogyasztásra költötték. Ha pedig valaki elér egy életszínvonalat, onnan visszalépni mindig fájdalmasabb. Hogy ez a fájdalmas visszalépés mennyire lesz morálisan veszélyes, az a kockázat, hogy az adósságszolgálatot habár tudnák teljesíteni, adott esetben mégsem fogják, a bankoknál is egy rendkívül nehezen felmérhető faktor.

A moratórium utáni várható helyzetről, a követeléskezelés jelenlegi és jövőbeni kihívásairól is szó lesz Követeléskezelési trendek 2021 konferenciánkon! Részletek:

Számszerűsítve mégis mire kell felkészülni?

Készülnek időnként elemzések arról, hogy mekkora lesz a nemteljesítő hitelek aránya, vagyis az NPL állomány, erre természetesen éppen a morális, vagyis nehezen felmérhető kockázat miatt csak becslések vannak. Mi sem tudjuk megmondani, hogy mekkora aránnyal kell számolni. Várakozásaink persze vannak. A lakosságnál 6-8 százalékkal számolunk, ekkora lehet a nemteljesítő hitelek aránya. Valószínűtlennek tartom, hogy kétszámjegyű aránnyal kellene szembesülnie a piacnak.

Lencsés Tamás EOS

A mostani helyzetben mit tud tenni a piac, amikor tulajdonképpen mindenki csak a becsléseire tud támaszkodni?

Jelenleg nincsenek engedményezések, ezért a kivárás jellemzi a piacot. Ennek volt egy árfelhajtó hatása is, mivel mindenki próbálta arra a kevés követelésállományra elkölteni a beruházásait. Szerintem egyébként nemcsak a hitelintézeteknél kérdéses a többször hangoztatott a konszolidáció, hanem a követeléskezelési szektorban is előbb-utóbb el fog jönni. Régóta beszélünk arról, hogy a külső környezet fogja kikényszeríteni ezt a konszolidációt. Már láttunk olyan szereplőket, akik elhagyták a magyar piacot, és azt gondolom, hogy ez a folyamat a jövőben is folytatódni fog.

A már említett bizonytalanság miatt a hitelintézetek nem csak a jövőt nem tudják megjósolni, de azt is nehéz felmérni, hogy mit kellene csinálni most, hogy hogyan lehetne felkészülni.

Korábban ahogy fogyott a követeléskezelést igénylő portfólió, a bankok eladták a követeléseket, felszabadultak az erőforrások, vagy átcsoportosították ezeket, végső esetben megváltak az érintett kollégáktól. Mit tehet most egy hitelintézet? Vagy elkezd nagyon gyorsan emberállományt növelni, várva, hogy mi lesz a moratórium után a nem fizető állománnyal, vagy kivár, és hisz abban, hogy a kormányzati és főleg az MNB-s intézkedések a hitelezési korlátozásokról kellő biztonságot adnak, emiatt pedig nem lesznek kirívóan magas bedőlési ráták.

Nyilván a követeléskezelési szektor jelentkezik a feladatra. De mit tehetnek a követeléskezelők, amikor az említett bizonytalanság lényegében a teljes hitelszektort, így őket is érinti?

A mi egyik megoldásunk a felkészülésre a keretszerződésen alapuló követelésvásárlás. Ez nem teljesen új a magyar piacon abból a szempontból, hogy fedezetlen követelésekre – például fedezetlen bankhitelek, telekommunikációs- vagy fogyasztási hitelek esetében – ez egy létező termék volt korábban is. Nem létezett ugyanakkor az ingatlanfedezettel biztosított hiteleknél. Most már van ilyen, ez a forward flow, amely tulajdonképpen egy időszakra vonatkozóan minden, a megállapodás által körülírt nemteljesítő hitelt egy követeléskezelőhöz utal.

Az EOS és a Portfolio már hatodik alkalommal szervezi meg a Követeléskezelési trendek konferenciát, ahol a téma iránt érdeklődők évről évre összegyűlnek és releváns információkat kapnak a szektor helyzetéről és kihívásairól.

Az engedményező meg tudja mondani azt, hogy a múltban milyen feltételekkel bírtak a követelései, milyen behajtási tevékenységet végez, milyen átlagos tőkeértékek és bebukási ráták jellemzőek a portfoliójában. Mi ezekre a megadott adatokra már tudunk kalkulálni árat, adunk neki egy együttműködési keretrendszert, ahol a feltételeket előre lefektetjük. Ezek a szerződések jellemzően 1-3 év közötti időszakra szólnak, de leginkább a 2-3 éves együttműködések esetében mutatkoznak meg az együttműködés legnagyobb előnyei. A hitelintézet így már tudja pontosan, hogy lesz egy felvevője, aki a nemteljesítő hiteleket át fogja venni, és azt is tudja, hogy pontosan mennyiért teszi ezt; vagyis ezt már be tudja építeni az árazásába.

Ezzel csökkenti a kockázati felárát, mert nem kell azzal számolnia, hogy van egy bizonytalansági faktor, így végső soron olcsóbbá és versenyképesebbé tud válni a piacon.

A követeléskezelő pedig folyamatos megbízást nyer a megállapodással. Ez a konstrukció a hitelfelvevők számára is kedvező, hiszen olcsóbban jutnak hitelhez, miután a kockázati felárak csökkennek, a versenyző bankok pedig ezt jellemzően a hitel árának csökkentésével ki is használják. A megoldás előnyei tehát világosak, különösen az olyan bizonytalan piaci helyzetekben, mint amilyen a mostani.

Ebben az esetben viszont a piaci bizonytalanságot a bankok áthelyezik a követeléskezelőkhöz, vagyis a kockázat nem szűnt meg, csak áttevődött egy másik szektorra. Hogyan tudja a követeléskezelés ezt a ma még nehezen felmérhető kockázatot beárazni és fogadni?

Csak a saját szempontunkból, az EOS példájából tudok kiindulni. Piacmeghatározó cég vagyunk, kellő emberállománnyal és megfelelő informatikai rendszerrel. Kellően adaptívak vagyunk, ahhoz, hogy az engedményezésekben megjelenő csúcsidőszakokat le tudjuk kezelni. Ez korábban is jellemző volt olyan módon, hogy nekünk készülnünk kellett arra, hogy egy-egy bank összevárja egy nagyobb állomány engedményezését, majd több milliárdos csomagokban tette ki a piacra. A jövőben ugyanúgy kezelni kell az adott esetben hirtelen megugró feladattömeget. Sőt, a forward flow még bizonyosságot is eredményez, amire építeni lehet, hiszen a megállapodásban van egy limit. Ennek az erejéig kell számolnunk IT-erőforrással, emberállománnyal és likviditással. Mind az EOS, mind a szektor szempontjából ez egy jobban kiszámítható rendszer.

Lencsés Tamás EOS

Mi lesz akkor, ha a nemteljesítő hitelek aránya mégis lényegesen magasabb lesz a korábban említett 6-8 százaléknál? Ha magasan 10 százalék feletti NPL-ráták lennének, azt tudnák vállalni a követeléskezelők?

Szerintem fel van készülve a szektor. A Magyar Nemzeti Bank is próbálja motiválni a hitelintézeteket, hogy a kellő fokozatosságot követően gyorsan szabaduljanak meg a nemteljesítő eszközöktől, ne legyen ebből ágazati kockázat, ezáltal pedig fenntartsák a bankok szolvenciáját. A bankoknak nem az a fő tevékenységük, hogy követeléskezeléssel foglalkozzanak, hiszen mindez menedzsmentidőt, a tőkét, az erőforrást emészt fel. A követeléskezelőknek viszont éppen az a dolguk, hogy a nemteljesítő állományt kezeljék. Mi készen állunk erre, a tudás jelen van a szektorban, kiváló pénzügyi szakemberek dolgoznak a követeléskezelésben. Mindig egy megoldáson alapuló együttműködést próbálunk kialakítani az ügyféllel. Nekünk nem az a célunk, hogy nehezítsük az adósok helyzetét, hanem hogy egy mindkét fél szempontjából megfelelő, tisztességes megoldást alakítsunk ki arra, hogy mindenki rendezhesse az adósságát. Van rá időnk és erőforrásunk, tapasztalatunk, így meg tudjuk oldani a helyzetet.

Ha valamiért nagyon megugrana az NPL ráta, akár 16-18 százalékra, a szektor azt is fel tudná venni.

Igaz, ebben a kirívó esetben megkérdőjeleződne a konszolidáció, amit korábban említettem, és amit a jelen esetben időszerűnek gondolok.

Erről és más, a szektort érintő témákról is szó esik az EOS és a Portfolio által megrendezendő szakmai eseményen.

Az EOS és a Portfolio közös szervezésében október 5-én megrendezendő Követeléskezelési trendek 2021 szakmai rendezvények tehát biztosan lesz miről beszélgetni. Milyen céllal vág neki az EOS az eseménynek?

Elsősorban azt várom a konferenciától, hogy segítsük a szektorban lévő kollégákat és ügyfeleinket. Nekünk fontos az, hogy ha valaki kívülről ránéz a követeléskezelésre, azt lássa, hogy felkészült, tájékozott, szabályzott, és magas szakmaisággal rendelkező szektorról van szó. Ebben úgy tudunk segíteni, hogy ameddig az eszközeink terjednek, megosztunk információkat – természetesen nem mindent, nem az üzleti titkokat, de ami megosztható, azzal szeretünk segíteni a szakmának, mert ha ezáltal jobban működnek, gyorsabbak, azzal az egész szektor, de főleg a követeléskezelés megítélése nyer. Azt várom, hogy olyan témákat, előadókat tudunk odahívni, amelyek garantálják, hogy érdemi információt és újdonságot tudunk adni a résztvevőknek. És bevallom, azt is várom, hogy az EOS újra meg tudja mutatni, hogy miért meghatározó szereplője a piacnak.

Fotó: Szekeres Máté / Portfolio

kreml kremlin oroszország moszkva vlagyimir putyin
műhold
bull
natanz atomlétesítmény irán
joe biden
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Ingynes szeminárium
Te jó ég, mindjárt összedől az egész piac?!
Ingyenes szeminárium
Hova tedd a megtakarításod 2021-ben?
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
2021.09.30
Energy Investment Forum 2021 - A MEKH szakmai támogatásával
2021.10.13
Banking Technology 2021
2021.10.19
Budapest Economic Forum 2021
2021.10.05
Követeléskezelési trendek 2021
usa amerika csőd