Bérháború Magyarországon: már nem csak az osztrák és német fizetésekkel kell versenyezni

Hamarosan újra nagyon súlyos lehet a munkaerőhiány a turizmusban, miután az idei évben élénkülés várható a szektorban. Már most is a bevételek elmaradásával fenyeget a rengeteg betöltetlen álláshely, és amint felpörög a turizmus, szinte tarthatatlanná válik a helyzet. A turizmusban még nem dolgozik sok külföldi munkavállaló, azonban valószínűleg szükség lesz a toborzásukra. A gazdaság más szektoraiban, az iparban és az építőiparban több külföldi munkavállaló dolgozik, ám ez sem oldotta meg a problémákat. A vállalatok egymástól viszik el a dolgozókat, egyre magasabb áron.

A magyar gazdaságot egyre jobban sújtja a munkaerőhiány. Már lassan nincs olyan ágazat, amelyik ne tudna felvenni több ezer képzett dolgozót azonnal. A munkaerőtartalék azonban alacsony szintre süllyedt, akinek ma nincs állása, annak valószínűleg túlságosan alacsony a képzettsége. Az elmúlt időszakban a turizmus ment át a legnagyobb válságon, és most a helyreállás sem zökkenőmentes.

Nagy a gond a szállodaiparban

Iváncsics Nándor, a Mercure Budapest City Center Hotel igazgatója, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének budapesti régióvezetője a Portfolio megkeresésére azt mondta, hogy a járvány egyértelműen meghatározta az elmúlt két évét a fővárosi szállodáknak. Ha nincs a koronavírus, akkor hasonló mértékben pörögne a budapesti turizmus, mint 2019-ben, de mivel az omikron variáns tovább árazta a turisztikai piacon a bizonytalanságot, ezért jobbára most is csak üzleti variációkban tudnak gondolkodni a hotelvezetők. Szerinte az optimista verzió az, hogy kifut a járvány, és az elhalasztott kereslet miatt legkésőbb nyárra berobban a turisztikai piac.

Akkor lehet komoly munkaerő-probléma, ha a szállodák kihasználtsága Budapesten 60 százalék fölé emelkedik. Ebben az esetben még nagyobb lesz a hiány takarítókból, felszolgálókból és szakácsokból

– magyarázta Iváncsics Nándor.

Az alapvárakozás egyelőre azonban inkább az, hogy május-júniusban azért még nem lesz akkora pörgés a turizmusban, legalábbis, ami a külföldi turistákat illeti. Az egyik nagyobb szálloda az elmúlt időszakban több mint 50 embert vett fel, de valójában 70 új alkalmazottra lenne szükségük.

Az egyik igazgató szerint ugyan recseg-ropog a HR-gépezet, de azért van munkaerő-visszaáramlás a szállodai szektorba.

Csere András, a bükfürdői Caramell Premium Resort szállodaigazgatója azt mondta, hogy ha a vírushelyzet normalizálódik, és újra jönnek a külföldi turisták, akkor 20-25 százalék közötti munkaerőhiány lehet náluk azonnal. Náluk is szobalányból, szakácsból és pincérből van kevés. „A hotelünkben 6-8 pincér végzi 10-12 munkáját. Ez a végén mindenképpen kevesebb árbevételt jelent majd, hiszen ugyanannyi vendéget kevesebb felszolgálóval nehezebb jól kiszolgálni. A pincérek nem minden asztalhoz érnek oda vagy már nem jut energiájuk többletfogyasztásra rábírni a vendégeket, például egy jó üveg vörösbor ajánlásával” – magyarázta a munkaerőhiányból eredő potenciális árbevételkiesésüket Csere András. A koronavírus-járvány miatti többszöri zárlat hatásaiból lábadozó vendéglátószektornak ez azért is lehet érvágás, mert az emelkedő költségek mellett így még kevesebb pénzük marad arra, hogy plusz juttatásokkal, esetleg 13. havi fizetéssel próbálják megtartani a hűségesebb dolgozóikat.

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének nyugati régióvezetője arról is beszélt, hogy a határszélen egyébként is nehéz megtartani a munkaerőt a kétszer akkora osztrák fizetések miatt. Kiemelte: azzal is meg kell küzdenünk, hogy helyben az egyik nagy élelmiszeripari cég is másfélszer, kétszer akkora fizetéssel csábítja a dolgozóinkat.

A monotonitás és a szigorú, személytelen munka miatt ugyanakkor sok gyártócégtől visszajöttek hozzánk a dolgozók, amint újranyitottak a szállodák. Aki szeret a vendégekkel foglalkozni, az nem sokáig bírja a gyártósor mellett

– mutatott rá a vendéglátás előnyös munkaügyi oldalára Csere András.  

A Balaton még nem a Riviéra

Rádóczy Andrea, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének balatoni régióvezetője úgy látja, hogy erre az évre extrém munkaerőhiánnyal kényszerülnek tervezni. „Sajnálatosan már az évvégi kisebb forgalom felfutásnál is tapasztalható volt a munkaerőhiány. A classic hiány szakmák, mint szobalány, felszolgáló, pultos, szakács, konyhai kisegítő, recepciós, különösen az éjszakás recepciós mellett megjelentek a karbantartó, értékesítő, masszőr, úszómester feladatkörökben is a betöltetlen pozíciók” – magyarázta a Hotel Golden Lake Resort Balatonfüred tulajdonos ügyvezető igazgatója.

A balatoni régióban a szálloda tulajdonosok, üzemeltetők számára már nem csak a teljességgel kiszámíthatatlan rövid és középtávú várható forgalom tervezése, hanem az ehhez párhuzamosan illeszkedő munkavállalói létszám igazítása is egy megoldhatatlannak tűnő feladat.

A helyzet tüneti kezelése szinte folyamatos toborzást, kiválasztást igényel, amely extra terhet ró a szállodákra. Ebben a régióban már nem ritka, hogy külföldi munkaerőt is igénybe vesznek, amihez közvetítőcégek segítségét kérik. „Ismereteim szerint Ukrajnából érkező magyar anyanyelvű munkavállalók már houskeeping területen jól bizonyítanak. A későbbiek folyamán a megnövekedett igényeket magyarul beszélő külföldiekkel nyilván nem lehet kielégíteni. Ezért is lesz szükség a thaiföldi, fülöp-szigeteki, vietnámi, azaz Ázsiából érkező segítségre, akik között sok tapasztalt, magas színvonalú szakmunkát végző szállodai- és vendéglátóipari ismeretekkel és legfőképpen gyakorlattal rendelkezők lehetnek – fogalmazta meg a munkaerőgondok enyhítésével kapcsolatos reményeit Rádóczy Andrea, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének balatoni régióvezetője.

A Portfolio által megkérdezett szállodaigazgatók becslése szerint csak az ő iparágukban többezer ember hiányozhat. A betöltetlen pozíciók száma pedig még ennek is a sokszorosára emelkedhet a nyári szezon kezdetével és a piacra lépő új szállodák munkaerő igényével.

Mindenhol gond van

A munkaerőhiány kényszerhelyzetbe hozza a cégeket. Emiatt ma már a vállalkozások egyre nagyobb része vesz igénybe külföldi munkaerőt

- mondta a Portfolio-nak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. „A legalább két főt alkalmazók negyede fontolgatja külföldi munkaerő felvételét. Jelenleg a legnagyobb külföldi állományt az ukrán munkavállalók jelentik, de számos más országból érhetők el munkavállalók. Tavaly nyártól többek között Mongólia, Vietnam, Fülöp-szigetek és Indonézia magyar átlagnál jóval kevesebbet kereső munkavállalói is viszonylag rövid határidővel munkába tudnak állni Magyarországon” – ecsetelte a legújabb trendeket a szövetségi vezető. Perlusz László szerint a területeket tekintve, első körben betanított és szakmunkások várhatóak nagyobb számban, előnyük az alacsony fluktuáció és nagy teherbírás, hátrányuk gyakorta az angol nyelvtudás szegényessége.

A Demográfiai Portré 2021 egyik friss tanulmánya szerint a huzamosan Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok száma tavaly megközelítette a 200 ezer főt, ami kétszerese az évezred eleji értéknek. Az utóbbi években a Magyarországra be-vándorló külföldi állampolgárok száma jelentősen megnőtt: míg 2009 és 2016 között évi 20–26 ezer fő között mozgott, addig 2019-ben meghaladta az 55 ezer főt, 2020-ban viszont a koronavírus-járvány hatására 44 ezer fő alá csökkent. Szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy most, a járvány hatásai után újra növekedhet.

Vagyis a munkaerőhiány olyan nagy problémává vált, amit csak itthonról már nem igazán lehet megoldani.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a tavalyi harmadik negyedévben a versenyszférában 55 ezer üres álláshely volt. A tényleges szám ennél jóval magasabb lehet, szakértők szerint biztosan 100 ezer felett van; az egyik munkaerő-közvetítéssel foglalkozó cég vezetője ezt inkább 150-200 ezer közöttire becsülte. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint az állam a maga részéről sok mindent tesz azért, hogy a munkaerőhiányos helyzetet valamelyest tompítsa.

Mi lehet a megoldás?

Jelenleg is támogatják a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását, például a rehabilitációs hozzájárulás elengedésén keresztül. „A mélyszegénységben élők, akik lemorzsolódnak az iskolából, vagy a lakóhelyük miatt nem tudják kihasználni a munkaerőhiány jelentette lehetőséget, nehezebben átképezhetők, sokszor közmunkások, a kormány pedig – hogy a piaci munkák felé terelje az embereket – szándékosan igyekszik növelni a jövedelmi különbséget a közmunkások és a többi munkavállaló között. A társadalmi felzárkóztatást a Belügyminisztérium és a Társadalmi Esély­egyenlőségi Főigazgatóság gondozza, amelynek révén a hátrányos helyzetű munkavállalók fokozatosan, lépésről-lépésre aktív munkaerő-piaci szereplők lesznek” – sorolta lehetséges kitörési pontokat Perlusz László.

Azt ugyanakkor a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára is megjegyezte, hogy

a demográfiai helyzet csak évtizedes távlatban befolyásolható, így a következő időszak munkaerőpiaci helyzetére alig van befolyása az államnak.

A nyugdíjasok továbbfoglalkoztatása lehet reálisabb megoldás, mivel az egyre jobb egészségi állapotban lévő nyugdíjasok részmunkaidőben történő foglalkoztatását már rengeteg cég meglépte. További megoldás lehet a külföldi munkavállalók ellenőrzött keretek között történő munkába állítása, ami már részben elkezdődött.

A gépesítés és a robotizáció az európai viszonylatban alacsonyabb munkabérek miatt akadozott Magyarországon.

Szakértők szerint kisebb volt a kényszer a költséges beruházást igénylő, ismeretlen megoldások irányába, de mára ezen a területen is egyre több előrelépés tapasztalható.

Nem mindenhol lehet gépesíteni

Az építőiparban nem minden munkafolyamatot lehet gépesíteni, ezért elengedhetetlen az élő munkaerő alkalmazása. Koji László, az Építőipari Vállalkozások Országos Szakszövetségének elnöke szerint még mindig alacsony a magyar mobilitás. A kevesebb munkát adó, szegényebb térségekből még mindig nehéz idehaza az épp fejlődő, épülő térségekbe munkaerőt csábítani.

Budapesten és vonzáskörzetében, illetve a Balaton környékén a legnagyobb a munkaerőhiány. Problémát okoz, hogy a családtól távol nem mindenki szeret dolgozni, ráadásul az építőcégek sokszor a megrendelőknél nem, vagy csak nehezen tudják érvényesíttetni a dolgozóik mobilizálási költségeit.

Magyarán azt a pluszpénzt, hogy valakit autóval vidékről kell felhozni, és amíg a lakhelyétől távol dolgozik, addig is ételt és szállást kell számára biztosítani. Ezt a piac nem mindig ismeri el – mondta a Portfolio kérdésére Koji László.

A magyar gazdaság akármelyik szereplőjével beszéltünk, szinte kivétel nélkül úgy látta, hogy nem egyedi, magyar sajátosság a munkaerőhiány, hanem olyan egyre fokozódó európai trend, ami hosszútávon velünk marad, és mindenképpen többféle megoldással kell majd kezelni. Ennek része kell, hogy legyen a hazai lakosság átképzése, az országon belüli mobilitás fokozása, egyes területeken a gépesítés, végső soron pedig a munkaerőbehozatal.

Címlapkép: Getty Images

Népszerű

© 2019 Portfolio

Impresszum     Szerzői jogok     Jogi nyilatkozat     Médiaajánlat     Adatvédelem     ÁSZF