Orbán Viktor bejelentette: jönnek újra a különadók
Jönnek a különadók
A háború elhúzódik, a brüsszeli szankciós politika nem javul, ez együtt drasztikus áremelkedésekhez vezet - kezdte bejelentését a szerdai kormányülés után Orbán Viktor. A rezsicsökkentés védi a családokat, de az energia ára tovább emelkedik és ezért egyre nehezebb és költségesebb megvédeni a családokat, ráadásul a honvédséget is haladéktalanul meg kell erősítenünk - tette hozzá.
Mindeközben az emelkedő kamatok és árak révén a bankok és a nagy multicégek nagyobb haszonra, extraprofitra tesznek szert
- hangsúlyozta a kormányfő.
A fentiek miatt döntött úgy ülésén a kormány, hogy rezsivédelmi és honvédelmi alapot hoz létre. Innen fizetik a rezsicsökkentés és a honvédség megerősítésének költségeit - közölte. Kötelezik
- a bankokat,
- a biztosítókat,
- a nagy kereskedelmi láncokat,
- az energiaipari és kereskedő cégeket,
- a telekom cégeket és
- a légitársaságokat,
hogy extra profitjuk nagy részét ide fizessék be. Az intézkedések korlátozottak, két évre szólnak, 2022-re és 2023-ra - egyértelműsítette, azonban konkrét milliárdokat nem említett a kormányfő. "Akik ebben a háborús helyzetben extra haszonra tesznek szert, azokat arra kérjük,
elvárjuk, hogy segítsék az embereket és járuljanak hozzá az ország védelmi költségekhez
- mondta Orbán, aki megjegyezte: a családokat, a nyugdíjasokat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést az elhúzódó háborús helyzetben is meg fogja védeni a kormány.
A bejelentésre a forint éles gyengüléssel reagált:
"A részleteket és a számokat a csütörtöki Kormányinfón ismerteti majd Gulyás Gergely" - mondta a miniszterelnök.
Gyorsértékelésünk Orbán Viktor bejelentéséről:
A teljes videó itt visszanézhető:
Bekövetkezett tehát az, amit a Portfolio is hónapok óta valószínűsített és a piaci szereplők is vártak: a kormány részben a meglévő különadók emelésével, illetve új szektor (légitársaságok) megsarcolásával teszi rendbe az idén - részben a kormányzati kiköltekezés, részben a háború és energiakrízis, infláció elszállás miatt - megboruló költségvetést. Ezzel az is eldőlt, hogy a kormány ragaszkodik a rezsicsökkentéshez, még akkor is, ha a mostani energiaárak (lásd a lentebbi grafikonunkat) megkérdőjelezik a rendszer fenntarthatóságát (az MVM feltőkésítésén keresztül jelentkezik ez az állami büdzsében extra kiadásként); és nem úgy teszi rendbe a büdzsét, hogy a rezsicsökkentést alakítja át. A részletekre egyelőre várni kell, feltehetőleg a csütörtöki Kormányinfón várható bejelentésekig, így az nem ismert, hogy a különadókból mekkora plusz összeget szedne be a kormány (és várhatóak-e ezeken kívül további kiigazító lépések, kiadásbefagyasztás, beruházás-elhalasztás), illetve, hogy melyik szektort milyen mértékben terhelnék meg.
Ahogyan az várható volt (és az elmúlt napokban több cikkünkben is valószínűsítettük), a kormány a rezsiárak befagyasztásának nagyobb költségeinek finanszírozásával és a honvédség megerősítésével indokolja az extraadók alkalmazását, valamint jogosnak tartja az extra terhelést, mert értékelése szerint ezek a szektorok a rendkívüli helyzetre való tekintettel extra profitra tesznek szert (Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és Varga Mihály pénzügyminiszter múlt heti szavaiból is már ez volt kiolvasható). Becsléseink szerint idén 1000-1500 milliárd forintos kiigazítási igényt kell kezelnie a kormánynak a költségvetésben, ez alapján az egyes szektorok jelentős többletterhelésre számíthatnak.
A különadók okozta többletterheket az érintett cégek minden bizonnyal igyekeznek majd továbbhárítani. Bizonyára a szabályozással a kabinet igyekszik ezt majd megakadályozni. A kiskereskedelemben könnyű dolguk lesz a nagyvállalatoknak: a gyorsan emelkedő keresetek és a háztartásoknak juttatott egyszeri transzferek (szja-visszatérítés, fegyverpénz, extra nyugdíjpénzek stb.) miatt gyorsan nő a kiskereskedelmi forgalom, ilyenkor pedig a vállalatok ármeghatározó képessége erős. Vagyis a vállalatok tovább tudják emelni az árakat, miközben már most is 20 éves csúcson, 10%-hoz közeli az infláció.
Hogyan tovább?
Azt még elmondhatjuk a kormányfő szerda délutáni rövid bejelentése alapján, hogy ma még keveset tudunk a döntések hordejeréről, hiszen arról majd csak a részletek holnapi ismertetése után alkothatunk képet. Az biztos, hogy a felsorolás alapján minden, eddig különadóval terhelt szektor újabb adókat kap a nyakába, illetve új ágazatokat is bevon a kormány a költségvetési konszolidációba.
Az adók vagy a profitot, vagy az árak, díjak emelésén keresztül a háztartások fogyasztását fogja adóztatni. Az adók mértéke 3 okból is érdekes:
1) most már nem "nulláról" veti ki az állam ezeket, mint a pénzügyi válság idején, hanem akkor, amikor már amúgy is mintegy 700 milliárd forint különadót szed be,
2) a gazdasági klíma viszont kedvezőbb, mint a pénzügyi válság idején volt - e két szempont miatt nehéz megjósolni a beruházásokra, áthárításra gyakorolt hatást,
3) az új különadókból beszedhető bevételen múlik, mennyi egyéb típusú intézkedés kell a költségvetési hiánycél teljesítéséhez - így tehát ezen múlhat egy sor állami beruházás sorsa.
Időközben megszólalt Nagy Márton is az extraprofitról és az extraprofitadóról:
Az előzményekről
Szerda délután a kormány ülést tartott, és a miniszterelnök Facebook-posztjából már előre lehetett tudni, hogy hamarosan bejelentést tesz a miniszterelnök.
Csütörtökön 14:30-kor emellett kormányinfó is lesz, ahol több részletet is megtudhatunk a mai döntésekről. A kormányinfót Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tartja.
A kétharmados Fidesz-többséggel rendelkező parlament kedd délután elfogadta a kormány alkotmánymódosítását, és ennek nyomán már lehetőség van a szomszédos országban fennálló háborús helyzetre hivatkozva is veszélyhelyzetet hirdetni.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy marad a koronavírus-járvány kezdete óta érvényben levő rendeleti kormányzás. A kedd délután megszavazott törvényt ki is hirdették este a közlönyben, így nem volt már jogi akadálya annak, hogy életbe is lépjen mától a háborús veszélyhelyzet, amit Orbán Viktor egy kedd délutáni rövid bejelentésében már előrevetített.
Címlapkép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher