Hihetetlen ütemben gazdagodik a magyar állam az adóbevételeken
Az MNB friss elemzése szerint teljesülhet a 2022-es és 2023-as kormányzati hiánycél. A deficitcéloknak megfelelő hiánypálya elérését támogatják 2022-ben az eddig jelentkező magas adóbevételek, valamint a 2023-as költségvetési törvényjavaslattal párhuzamosan bejelentett költségvetési intézkedések.
A költségvetésre hatást gyakorló folyamatok (idei év elejei látványos kiköltekezés, majd kiigazítás) eredménye, hogy 2022-ben fiskális szempontból még pozitív keresleti hatást fejt ki a költségvetés, viszont 2023-ban és 2024-ben már érezhető lesz a költségvetési szigor: GDP-arányosan jövőre -3,4% lesz a keresleti hatás.
A 2022-es költségvetési folyamatokat is értékelték a jegybank elemzői a héten megjelent anyagukban. Ezek szerint az első negyedéves eredményszemléletű hiány a GDP 5,4 százalékát tette ki úgy, hogy jelentős összegű egyszeri kiadásokat eredményező intézkedések (13. havi nyugdíj, a fegyveres és rendvédelmi szervek szolgálati juttatása) valósultak meg. A költségvetési kiadásokat egyedi döntések mellett az alapfolyamatok is növelik: az energiaárakkal kapcsolatos kiadások, a nyugdíjak és a kamatkiadások lesznek várhatóan számottevően magasabbak a tervezettnél - emlékeztetnek.
Arra is rámutatnak ugyanakkor, hogy az első negyedévi hiányt mérsékelte az adóbevételek kedvező alakulása. A bérek és a fogyasztás inflációt követő gyors nominális növekedéséből fakadóan
májusig közel 20 százalékkal haladták meg az adóbevételek az egy évvel korábbi összegüket (az szja visszatérítés hatásával korrigálva).
Vagyis összességében az év első felében brutális bevételnövekedést ért el a költségvetés és mindezek ellenére van szükség idén a 2000 milliárd forinthoz közeli kiigazításra, amely azt jelzi, hogy a kormány egészen elképesztő mértékben költekezett ki az év első hónapjaiban.
Ennek megfelelően a jegybank közgazdászai az év egészében is a bevételek számottevő felülteljesítésére számítanak. A bevételek látványos növekedési ütemét pedig ábrázolták is a jelentésben. Erről leolvasható, hogy májusra már közel 25%-kal voltak magasabbak az adóbevételek, mint egy évvel ezelőtt.
Érdemes megemlíteni, hogy idén január és május között a központi költségvetésbe 8268 milliárd forintnyi bevétel folyt be, ami 1610 milliárd forinttal haladja meg a 2021-es év első 5 hónapjában látott értéket. Ennek áfabevételi vonzatáról már korábban írtunk:
A jegybanki szakemberek kitérnek a legjelentősebb kockázatokra is. Ez pedig az európai uniós forrásbeáramlások mértékét érintő bizonytalanság.
A magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv, valamint a Partnerségi Megállapodás az idei év második felére várt elfogadása, a támogatások megelőlegezése és beérkezése az államadósság alakulását, míg a végrehajtásának ütemezése az eredményszemléletű egyenleget és a reálgazdasági folyamatokat befolyásolja. A beadott tervek elfogadásáig az új ciklushoz kapcsolódó kiadásokat a költségvetésmegelőlegezi a kedvezményezetteknek. Az uniós bevételek esetleges elmaradása az ESA hiányt elsősorban akkor növelheti, ha az államháztartáson kívülre történik az előlegkifizetés olyan programra, amit az EU még nem fogadott el - részletezték a szakemberek.
Azt is megemlítik, hogy a forint-euró árfolyam változása a devizaadósság átértékelődésén keresztül hatást gyakorol az adósságrátára, így a forint euro árfolyam 10 forintnyi változása mintegy 0,4 százalékponttal módosítja a GDP-arányos államadósságot.
Címlapkép: Varga Mihály pénzügyminiszter az expozéját tartja a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat vitájában az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2022. június 22-én. Varga Mihály elmondta, hogy a 2023-as büdzsé a rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése, ezek azok a legfontosabb gazdaságpolitikai irányok, amelyeket számokba foglaltak. Forrás: MTI/Bruzák Noémi