ING: Borús hónapok várnak Magyarországra, csak az MNB határozottsága mentheti meg a forintot
Az első félév végén Virovácz Péter, az ING Bank közgazdásza jó alkalmat lát arra, hogy kielemezze a magyar gazdaság féléves teljesítményét, és a rövid távú kilátásokról is írnak – mindezt hat pontban. Az elemzés elején leszögezi, hogy az első félév kifejezetten változatosra sikerült, de alakulhattak volna a dolgok rosszabban is.
A rövidtávú jövőt viszont már sokkal „borúsabbnak” látja a bank közgazdásza.
Az alábbiakban a bank elemzőjének hat pontját mutatjuk be részletesen, az ING eredetileg angol nyelven megjelent elemzésére támaszkodva.
1. A gazdasági aktivitás jól tartja magát
A sok negatív külső tényező (háború, szankciók, ellátási láncok szakadozása) ellenére a GDP-növekedés kitartott Magyarországon, az első negyedévben 2,1%-kal nőtt a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez képest. Hozzá kell tenni persze, hogy a jelentős bővülést a háztartásoknak nyújtott, választási költekezés jegyében adott különleges juttatások is fűtötték, amelyek a másik oldalon az egyensúlyi mutatók romlásához vezettek. A beérkező adatok a második negyedévben határozott lassulásról árulkodnak, és az ING Bank alapforgatókönyvében csekély visszaeséssel számol a második negyedévre. Az év második felében jöhet a felpattanás, az egész év átlagát nézve pedig 5,3% lehet a GDP-növekedés a bank elemzője szerint. A 2023-as előrejelzést ugyanakkor lefelé módosította a bank 3,2%-ra, szerintük ugyanis a magas infláció és a lakossági kamatok emelkedése visszaveti a fogyasztást és a beruházást.
2. Az infláció tetőzésére még várni kell
Az előző hat hónap a meglepően magas inflációs adatokról szólt. Az éves infláció a decemberi 7,4%-ról 11%-ra nőtt júniusban (ez utóbbi az ING Bank becslése, az adatot még nem közölte a KSH. A legfrissebb, májusi adat 10,7% volt). A hónapról-hónapra zajló átárazódás háromszor-négyszer olyan erőteljes volt, mint ahogy korábban megszokhattuk, a vállalatok a költségeik emelkedésének jelentős részét áthárították a fogyasztókra. A korreláció a termelői és a fogyasztói árak között erőteljes, ami arra enged következtetni, hogy további áremelkedés vár a lakosságra. Virvácz az éves infláció tetőzését szeptemberre és októberre várja nem sokkal 13% alatt, mielőtt lassú, fokozatos csökkenésbe kezd. A bank emellett 2022-re 11%-os éves átlagos inflációt vár, a 2023-as előrejelzést pedig 7,4%-ra módosította felfelé. Az elemzésben megjegyzi a közgazdász, hogy az idei és jövő évi előrejelzéseket is felfelé mutató kockázatok övezik.
3. A munkaerőhiány egyre fájdalmasabb
Normál körülmények között örülni lehetne az erős magyar munkaerőpiac miatt – írja az ING elemzője. A munkanélküliségi ráta 3,5%-ra esett májusban, a béremelkedés éves mértéke 15%-ra nőtt, a betöltetlen álláshelyek száma a történelmi rekordhoz van közel. Az egyetlen probléma viszont az, hogy a munkaerőhiány fokozza az inflációs nyomást – emlékeztet. A banknál arra számítanak, hogy a feszes munkaerőpiac az év egészében fennmarad, amely a vállalatokat jelentős béremelésre kényszeríti. Az idei évben még nőni fog emiatt a fogyasztás, a következő évben viszont már csökkenést várnak a bank elemzői, mert a reálbérek emelkedése jelentősen lelassul, a munkanélküliség megnő, ezzel együtt pedig a vállalatok árképző ereje is csökken. Ennek következményeképp kevésbé mutatnak majd hajlandóságot a béremelésre.
4. A fiskális politika fordulóponthoz érkezett
Az év első negyedéve csak a költekezésről szólt – emlékeztet az ING Bank elemzője, a kormányzat körülbelül 2000 milliárd forintot pumpált a gazdaságba. Ahogy ő fogalmaz: nehéz nem párhuzamot vonni az áprilisi választások és a költségvetési kiköltekezés között. Május végén a költségvetés már elérte az éves hiánycél 87%-át, azaz nem tekinthető meglepetésnek, hogy a kormányzat megszorító csomagot jelentett be. Az ING szerint a kormányzati intézkedések jelentősen javítani fogják a kormányzati szektor egyenlegét az év második felében, és a bank elemzői most már elérhetőnek látják a 4,9%-os éves hiánycélt.
5. A monetáris politika folytatja a harcot
2022 eleje óta a jegybank 535 bázisponttal emelte az irányadó kamatot, amely most 7,75%-on áll. Virovácz felhívja rá a figyelmet, hogy a régióban a legjelentősebb kamatemelést a Magyar Nemzeti Bank hajtotta végre, a magyar eszközök ennek ellenére nyomás alatt maradtak a politikai és geopolitikai kockázatok miatt.
Az ING szerint reálisan szemlélve a monetáris politika egyedül a devizapiacon fejthet ki hatást.
Véleményük szerint a forint árfolyamának stabilizálásához a jegybanknak legalább addig kell folytatnia a határozott kamatemelést, amíg az infláció nem tetőzött. Ők azt várják, hogy a jegybank havi 50 bázisponttal emeli majd az alapkamatot, a kamatemelés végül 9,25-9,75% között állhat meg. Erre szeptember-októberben kerülhet sor, arra a két hónapra látja ugyanis az ING a legnagyobb esélyt az infláció tetőzésére. 2023-tól pedig már pozitív lehet a reálkamatszint Magyarországon.
6. A forint a külső tényezők nyomása alatt marad
Az ING közgazdásza emlékeztet, hogy a forint egyértelműen alulteljesített a régióban az év első felében, a forint történelmi mélypontra zuhant az euróval szemben. Az MNB közbelépett, és az ING-nél arra számítanak, hogy a határozott lépés (amelyben a jegybank összeolvasztotta az egyhetes betét kamatát és az alapkamatot) ad egy kis lökést a forintnak. (Az ING elemzésének csütörtöki megjelenése óta, e hét pénteken a forint ismét jelentős gyengülésnek indult, a dollárral szemben új mélypontra zuhant, és az euró árfolyama is átlépte újra a 400-as szintet.) Ugyanakkor Virovácz sem volt túlságosan optimista, a forint erősödése előtt ugyanis legfeljebb csak a 390-395-ös tartományban láttak teret
hosszú távon pedig semmilyen változást nem lát.
Ahogy az ING elemzője fogalmaz, a forint tekinthető számukra a legkevésbé kedvenc valutának a kelet-közép-európai régióban, ezzel egy időben viszont figyelni fogják az EU-val zajló jogállamisági vitát, mert egy esetleges alku az év második felében az EU-s forrásokról felszabadíthatja a forintban rejlő potenciált – írja. Az alábbi ábrán pedig látszik, hogy az ING a forinttal kapcsolatban azért inkább optimistának tekinthető a piacon, mert rövid- és középtávon sem várnak 400-as eurót, hosszabb távon pedig 360 körüli euró-árfolyamot jósolnak.
Címlapkép: Getty Images