Itt áll feketén-fehéren: a magyarok fizetik az adóemelések egy részét
A kormány mintegy 900-1000 milliárd forint összegű adóbevételi intézkedést jelentett be a 2022-2023-as költségvetési évekre vonatkozólag - emlékeztet a jegybanki elemzés egyik keretes írása. A bevételi intézkedéseket „extraprofit” különadók és egyéb adóintézkedések jellemzik, amik rövid távon növelhetik az inflációt - vélik az elemzők, akik írásukban annak jártak utána, hogy a legújabb kormányzati adóemelések mit okoznak a fogyasztói árakban, vagyis hogy a vállalatok mennyire hárítják tovább a plusz terheket és végső soron milyen mértékben fizeti az adóemeléseket a lakosság.
Ez a megállapítás egyébként elhangzott az Inflációs jelentést bemutató tájékoztatón is:
A bevételi intézkedések döntő többsége, évente mintegy 800 milliárd forint a különadókhoz köthető, amelyen felül a bejelentés évi 100-200 milliárd forint körüli összegben tartalmaz további adóbevételi intézkedéseket is, köztük az infláció szempontjából lényeges jövedékiadó-emeléseket, illetve népegészségügyi termékadó (NETA) változtatásokat is - foglalták össze az MNB közgazdászai, akik szerint a NETA módosítása összességében negatív inflációs hatással járhat, mivel egyes termékek adókulcsának emelése mellett az alkoholokra vonatkozó népegészségügyi termékadó megszűnik (és helyette az alkoholok jövedéki adója jelentősen emelkedik).
A jövedéki és forgalmi típusú adóváltozások esetében arra számítanak, hogy hatásuk gyorsan (1-3 hónapon belül) jelentkezhet. Ezen feltételezés hátterében az áll, hogy a kormányzati intézkedéseket a vállalatok a júliusi hatályba lépés előtt már 1 hónappal ismerik, így fel tudnak készülni az ezzel együtt járó változásokra.
A forgalmi típusú adók esetében azzal a feltevéssel éltek a korábbi tapasztalatok alapján, hogy azok hatása teljes mértékben begyűrűzik a fogyasztói árak alakulásába. Ide tartoznak
- az üzemanyagokat, illetve
- az alkohol- és dohánytermékeket érintő jövedékiadó-emelések,
- a NETA,
- a pénzügyi tranzakciós illeték módosítások, továbbá
- a kiskereskedelmi különadó emelésének hatásai.
Mindez tehát azt üzeni, hogy a májusban bejelentett jelentős méretű költségvetési kiigazítás hatásai alól a lakosság sem menekülhet, és a parlamenti választások előtti hatalmas pénzszórásnak ára van. Nincs tehát ingyenebéd.
Várakozásuk szerint az "extraprofit különadóknak" várhatóan nem lesz érdemi inflációs hatása. Alábbi ábráról leolvasható, hogy igenis lesznek olyan termékek és szolgáltatások, amelyek esetében a megemelt különadó éreztetni fogja hatását a fogyasztók/vásárlók oldalán.
Érdemes a fentiek alapján azt is kiemelni, hogy a jegybank szakemberei azzal kalkulálnak, hogy a kiskereskedelmi láncok képesek lesznek áthárítani teljes mértékben a megemelt különadót (mivel ezt is forgalmi típusú adóemelésnek tekintik). Ez tehát azt jelenti, hogy a boltok beépítik a termékek áraiba a plusz adóterhelést. (Érdemes azt is felidézni, hogy az árstopos termékeken kieső nyereséget is kompenzálták azáltal, hogy több más terméknek az árát emelték.)
Összességében azt is írják az MNB elemzői, hogy az adóemelések inflációs hatása átmeneti, ami az előrejelzési horizont végére megszűnik.
A fenti ábráról leolvasható továbbá az is, hogy az árstopok milyen mértékben segítenek leszorítani az inflációt, ám az adóemelések ez ellen hatnak. Összességében az idei évben a kormányzati beavatkozások átlagos inflációs hatása -4,3 százalékpont, míg jövőre -0,7 százalékpont lehet.
Címlapkép: Idős hölgy pihen egy padon a belvárosban bevásárlás után, útban hazafelé. Mellette megpakolt bevásárlótáskája. Forrás: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba