Megvan, mit művel a rezsidrágítás a magyar inflációval
Brutális inflációra felkészülni!
A keddi inflációs adatokat értékelve az OTP Bank elemzői megjegyzik, hogy a költségvetést stabilizáló intézkedések (adóemelések: népegészségügyi termékadó, kiskereskedelmi különadó emelése, jövedéki adó) már júliusban éreztették hatásukat. Azt is előrevetítik egyúttal, hogy további ársokkok sem kizárhatók, mivel lesznek még újabb adóemelések, mint például a különadó-emelések átárazódása és a tranzakciós illeték emelése.
Nagyon úgy tűnik, hogy a vállalatok szinte teljes egészében áthárítják a költségoldali sokkokat a fogyasztókra a magasabb árakban. Ezt a magas bérnövekedési dinamika és az első negyedévben rekordütemben bővülő (év/év alapon) belföldi kereslet miatt meg is tehetik.
A júliusi infláció tehát magas lett, azonban a pénzromlás ütemének további gyorsulására kell számítanunk az elemzők szerint, mert már most előre lehet látni az újabb ársokkokat.
Az OTP elemzői így kalkulálnak:
- A rezsidrágítás hatására 3 százalékponttal lehet magasabb az infláció.
- Októberben várakozásaik szerint a kormány feloldja az üzemanyagár-stopot, ami 1,6 százalékpontot emel az inflációs mutatón.
- És közben a földgáz árak extrém magasan járnak.
Itt érdemes felidézni azt is, hogy Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza azzal számolt, hogy a rezsicsökkentés átalakítása újabb 2-3 százalékponttal növelheti meg a fő inflációs mutatót augusztustól.
Időközben szerda este fény derült arra is, hogy a Magyar Nemzeti Bank hogyan számol a rezsicsökkentés módosításának hatására. Virág Barnabás, az MNB alelnöke azt mondta ugyanis, hogy a jegybank becslése szerint a rezsiárak emelkedése önmagában 3 százalékot ad hozzá az inflációhoz.
Azt is megjegyzik, hogy nem szabad elfelejteni a szektoriális különadókból fakadó átárazódások hatását. A kata átalakítása is inflációnövelő hatással járhat az elemzők szerint bizonyos szolgáltatási körökben.
Mindezek eredményeként az OTP közgazdászai megemelték az inflációra vonatkozó várakozásaikat:
2022-ben az éves átlagos infláció 13,6% lehet, míg jövőre 13,3%-ot érhet el.
Előrejelzésük szerint az infláció az idei év végén tetőzhet 20%-os mérték körül.
Azt is kiemelik, hogy a kilátásban lévő gazdasági lassulás nyomán csökkenni fog az inflációs nyomás a magyar gazdaságban. Arra már most vannak jelek, hogy a magas infláció visszaveti a fogyasztás növekedési ütemét.
A rezsicsökkentés felülvizsgálata és az ennek nyomán várható magasabb infláció miatt az elemzőcsapat felülvizsgálta a kamatemelésre vonatkozó várakozását is. A magyar alapkamat szerintük 13,25%-on tetőzhet, ennek megfelelően az MNB augusztusban 100 bázispontot emelhet, majd jöhet még három 50 bázispontos kamatemelés.
De mit mond a KSH?
A KSH oldalán hétfőn megjelent a "tájékoztató a gáz és az elektromos energia árváltozásának figyelembevételéről a fogyasztóiárindex-számításban".
Ebben a KSH elismeri, hogy a rezsicsökkentés módosítása, vagyis az átlagfogyasztás feletti magasabb, piaci ár bevezetése augusztus elsejétől
érinti a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) fogyasztóiárindex-számítását is.
Az árváltozás az alábbiak szerint épül be a havi rendszerességgel közölt inflációs statisztikákba.
A gáz és az elektromos energia lakossági árának változását a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a háztartások érintettségének arányában veszi figyelembe a fogyasztóiárindex-számítás során. Ennek megfelelően a KSH arra vonatkozóan készít becslést, hogy a teljes háztartási szektor által együttesen elfogyasztott gázért, illetve elektromos energiáért összességében mekkora összeget fizet a teljes háztartási szektor a régi (2022. augusztus 1. előtti) és az új árakon. A hivatal fogyasztóiárindex-számítási módszeréből adódóan a bázisidőszakon rögzített mennyiségű fogyasztás után fizetendő régi és új árakon számított összegek hányadosa adja a fogyasztóiár-indexben megjelenő, a gázra, illetve az áramra vonatkozó árindexet.
A számítások alapját a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) nemzetgazdasági szintű gáz- és áramfogyasztási adatai, valamint a KSH-nak a háztartások körében mért, háztartási szintű fogyasztási adatai jelentik. A fizetendő összegeket háztartási szinten számítja ki a KSH, azokat aggregálva kapja meg a nemzetgazdasági szintű adatokat. Így a számítások elvégzése során a hivatal figyelembe veszi a gáz- és az áramfogyasztás háztartások közötti eloszlását, illetve a rendelkezésre álló adatforrásokban elérhető információk erejéig a háztartások szerkezetéből adódó esetleges eltéréseket (pl. a nagycsaládosok kedvezményét) is. Ez biztosítja, hogy a változatlan és a magasabb ársávba eső gáz- és áramfogyasztás megfelelő arányban szerepeljen az árindexben - részletezi a szervezet.
A hivatalos tájékoztatások alapján a rendeletben meghatározott kedvezményes mennyiség a 2022. augusztus 1. és 2023. július 31. közötti időszakban éves szinten áll rendelkezésre, így – a szabályozói szándék szerint – adott mennyiségű, egy év alatt elfogyasztott gázért és áramért egy háztartás várhatóan ugyanannyit fizet, függetlenül attól, hogy éves leolvasás alapján történő részszámlák, vagy havi leolvasásból számított tényleges fogyasztáson alapuló számlázás szerint fizet az energiaszolgáltatás után.
Mivel a végső fizetett összeget a változatlan és a magasabb ársávba eső felhasznált mennyiség határozza meg, a fogyasztott mennyiségtől függő, háztartási szintű súlyozott átlagár mindkét számlázási esetben egyenlő. Emiatt a fogyasztóiár-indexben való elszámolás során a KSH nem tesz különbséget a havi és az éves leolvasáson alapuló elszámolási módok között, és a kedvezményes mennyiség feletti fogyasztás arányát éves viszonylatban veszi számításba.
A KSH a tájékoztatót azzal zárja, hogy
a rezsidíjak módosítása fogyasztóiár-indexre gyakorolt hatásának számítása folyamatban van, mértéke az érintett hónapok adatait tartalmazó gyorstájékoztatók megjelenésével egy időben válik publikussá.
Címlapkép forrása: MTI/Czeglédi Zsolt