Rendkívüli döntések születtek ma Brüsszelben az energiaárakról, a gázár sapkán még vitatkoznak
Mi a mai menetrend?
A szeptember eleji rendkívüli energiaügyi tanácsülés után a magyar álláspontról részletes interjút adott a Portfolio-nak Steiner Attila energiaügyi államtitkár - aki a jövő keddi Energy Investment Forum konferenciánk egyik nyitóelőadója is lesz -, majd a Bizottság szeptember 14-én véglegesítette a négy területre vonatkozó rendelettervezetet, amely itt olvasható magyarul. Ezt egészítették ki azóta további kisebb módosításokkal a tagállamok a bizottsági non-paper anyagok láttán, de a lényeg nem változott, ahogy az a cseh soros elnökség összefoglalójából is kiderül.
A gázár sapka témáját a látható tagállami érdekütközések miatt az elmúlt hetekben leválasztotta a csomagról a Bizottság és ugyanez történt az állami támogatási szabályrendszer módosításával, illetve az energiakereskedők likviditási helyzetének javítását célzó javaslatcsomaggal is, noha az eredeti ötpontos bizottsági csomagban még ezek is benne voltak. Az energiakereskedők likviditiási megsegítése témájának állásáról a minap a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnök-helyettese adott ki vészharangot kongató közleményt egy prágai egyeztetés után.
A fenti két témának a leválasztása köszönt vissza a mai újabb rendkívüli tanácsülés napirendjében is, ami már előrevetítette, hogy az alábbi négy témában ma megszületik a politikai megállapodás a tagállamok között. A napirend szerint a gázár sapkáról pedig ismét elmondhatja mindenki a véleményét, hogy aztán valamiféle végső kompromisszum kialakulhasson a jövő héten. Ezen felül a tagállamok meghallgatják a dán, svéd és német delegációk beszámolóját, hogy mi is történt valójában az Északi Áramlat 1 és 2 vezetékpár szivárgása terén.
Pénteken délelőtt a cseh soros elnökség a Twitteren azt közölte, hogy megvan a tagállami szakminiszterek között a politikai egyezség az alábbi négy témában.
Ezek után majd a szakminiszterek írásos eljárásban hagyják jóvá a döntéseket, de előtte még bevárják, hogy mi lesz a gázár sapka kérdésében a jövő héten, illetve miben állapodnak meg jövő pénteken Prágában az állam- és kormányfők. Arról, hogy jövő pénteken fontos esemény lesz Prágában, ma reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor kormányfő is utalt.
Íme a négy terület, amelyen fontos beavatkozások történnek
Az energiaárak elszabadulása, illetve a gáz- és áramárak közötti szoros kapcsolat miatt a 27 tagállam ma az alábbi témákban egyezségre jutott a fenti rendelettel összhangban:
- A villamos energia iránti kereslet csökkentése. Itt a Bizottság összetett javaslatának a lényege az, hogy a 2022 január és augusztus közötti időszakban megfigyelt óránkénti bruttó villamosenergia keresletből ki kell választani a legmagasabb keresletet mutató órák 10 %-át és ezen órák körében legalább 5%-os kötelező keresletcsökkentést kell elérnie minden tagállamnak a rendelet elfogadása utáni 4 hónapban, amikor várhatóan a legmagasabbak lesznek a gázárak és így a villamosenergia árak is. Ezzel az órák legalább 10%-át érintő legalább 5%-os fogyasztáscsökkenéssel tehát az óránkénti fogyasztási profil kiegyenlítése jön létre és a cél az, hogy az ilyen kiugró fogyasztású órákban minél kevésbé támaszkodjon az EU a gázerőművek által nyújtott rugalmas termelési kapacitásra, és így minél kevésbé legyen ármeghatározó a magas gázár az áramárakban. Ez a kötelező célkitűzés azt eredményezné, hogy a tagállamok a hét minden napján átlagosan 3–4 órát választanának ki, amely általában megfelelne a csúcsterhelési időszaknak, de magában foglalhat olyan órákat is, amikor a megújuló energiaforrásokból történő villamosenergia-termelés várhatóan alacsony lesz, és a marginális erőművekből származó energiatermelésre van szükség a kereslet kielégítéséhez – fogalmaz a rendelettervezet. „A kötelező cél kifejezetten azokat a fogyasztókat célozza meg, akik óránkénti alapon, keresletcsökkentés vagy keresletszabályozás által rugalmasságot tudnak biztosítani. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy szabadon választhassák meg a keresletcsökkentési célok eléréséhez szükséges megfelelő intézkedéseket, és különösen fontolóra kell venniük a gazdaságilag hatékony és piaci alapú eszközöket, például aukciókat vagy a keresletoldali válaszintézkedésekre vagy az el nem fogyasztott villamos energiára vonatkozó pályázati rendszereket” – rögzíti a rendelettervezet. Összességében tehát „mivel általában a gáz a marginális technológia a legnagyobb keresletű órákban, ez a célzott 5 %-os csökkentés a gázfogyasztás 4 hónapos időszakra becsült mintegy 1,2 milliárd köbméteres csökkenését eredményezheti. Ez ugyanebben az időszakban a villamosenergia-fogyasztás mintegy 3,8%-át teszi ki” - rögzíti a rendelettervezet.
- Az inframarginális technológiákból származó villamosenergia-termelés piaci bevételeire vonatkozó plafon. Ez leegyszerűsítve a nem-fosszilis hátterű, tehát megújuló (szél-, víz-, nap-, geotermikus- és biomassza alapú erőművek), illetve nukleáris-, lignit- és olajalapú erőművek által előállított áram nagykereskedelmi árára húzott ársapkát jelent 180 euró/MWh szinten minden időtávra megkötött ügyletnél függetlenül attól, hogy az a tőzsdén, vagy azon kívül köttetik. Ez a gyakorlatban úgy valósulna meg, hogy bár ennél magasabb (piaci) áron is eladhatják az előállított áramot ezek a termelők, de a tőzsdei/OTC ügyletkötés után az elszámolóház/tagállami jogszabály a 180 euró feletti részt elvonja és a tagállami költségvetésbe továbbítja, hogy a tagállam maga dönthessen annak elosztásáról, célzottan megsegítve a leginkább rászoruló csoportok áramvásárlási kereteit. Ezt a rendelettervezet így rögzíti: „A plafon alkalmazásából származó többletbevételt a végső villamosenergia-felhasználókhoz kell irányítani. Ez magában foglalja a saját fogyasztásra szánt villamos energia valamennyi vásárlóját. Az újraelosztás kedvezményezettjeinek kiválasztásakor a tagállamoknak a lehető legnagyobb mértékben a – magán- vagy kereskedelmi – végső felhasználókat kell megcélozniuk, akik a leginkább ki vannak téve a magas villamosenergia-áraknak.”
- Szolidaritási hozzájárulás a fosszilis ipar cégeitől. A bizottsági rendelettervezet szerint a megugró energiaárakból eredő váratlanul nagy profitok egy részét a gazdaság egyéb szereplői, illetve a társadalom felé át kell csatornázni a terhek enyhítése érdekében. Ezért a javaslat „olyan ideiglenes szolidaritási hozzájárulási intézkedést hoz létre, amely a kizárólag a kőolaj-, földgáz-, szén- és finomítói ágazatban működő vállalatoktól és állandó telephelyektől származó, a 2022-es pénzügyi évben elért adóköteles többletnyereségen alapul, arányos és a jelenlegi társadalmi-gazdasági helyzetnek megfelelő.” Ez konkrétan azt jelenti, hoigy a 2019-2021. közötti három üzleti évben elért átlagos nyereséget 20%-kal meghaladó részre vonatkozna a szolidaritási hozzájárulás. Idehaza ez a szolidaritási hozzájárulás már létezik a Molra kivetett extraprofitadó formjában, ami a Brent-Ural spread 40%-át célozza.
- Lakossági fogyasztók különféle támogatási rendszerei bevezetésének ösztönzése, sőt ennek kiterjesztése a kkv-k körére. Ennek lakossági része Magyarországon nem annyira releváns már a rezsicsökkentési rendszerre, illetve annak újrafaragott kereteire tekintettel (az átlagfogyasztásig jár a rezsicsökkentett ár, felette a gáznál 7,5-szeres, az áramnál 2-szeres ár lép be), de más tagállamok számára igen, mivel expliciten javasolja az energiaárak megugrása alóli védelem megteremtését különböző intézkedésekkel. Ezzel is összefüggésben jelentette be tegnap Németország a gigantikus, 200 milliárd eurós gázár támogatási csomagot, igaz a jelek szerint azt elkaszálhatja a német számvevőszék. Előtte számos más tagállam hasonló, ártámogató, a fogyasztók költségeit fékező megoldásokat is bejelentett már. Ezzel együtt is nagyon fontos, hogy a Bizottság rendelettervezete explicit megengedi azt is, hogy a kkv-k, mint végfogyasztók számára is lehessen ilyen árszabályozási beavatkozások hozni, de fontos, hogy az ilyen támogató programok csak a cégek múltbeli energiafogyasztásuk 80%-ára épülhetnek, hogy az energiafelhasználás csökkentésének motivációja ne vesszen el. Idehaza nyáron a rezsicsökkentett körből (egyetemes szolgáltatás) a magyar kkv-k jelentős részét kilökte a kormány költségvetési okok miatt, így jelenleg csak a legfeljebb 2 millió eurós árbevétellel, illetve legfeljebb 10 főt foglalkoztató cégek, valamint a szállóférőhely biztosítói és az önkormányzati lakások tartoznak bele a körbe egy meghatározott fogyasztási volumenig. Új, de a fentiektől különálló brüsszeli engedély mentén az energiaintenzív kkv-k számára (amelyeknél a tavalyi árbevétel legalább 3%-a ment energiakiadásokra) idehaza külön támogatási programot hirdetett a kormány 200 milliárd forintos keretösszeggel.
Arról, hogy a Bizottság miért óvatos a vezetékes és LNG importra is vonatkozó gázár sapka kérdésében (ellátásbiztonsági okok miatt), szerdán már írtunk. Most három főbb javaslat van még az asztalon (csak orosz vezetékes gázra, a tőzsdei ügyletkötésekre, illetve az áramtermelési célú gázra húznának sapkát), de mindegyik kapcsán vannak pro és kontra érvek, illetve az ellátásbiztonság kulcskérdés. Így egyelőre nem világos, hogy mi lesz az egészből azután, hogy 15 tagállam írásban kérte a minap a Bizottságot az átfotó gázár sapkára való javaslattételre, de ettől vonakodott a tesület, jórészt német, dán és magyar nyomásra.
A gázár sapka témájához tartozik az, ami már az előző energiaügyi tanácsülés során is elhangzott, hogy a Bizottság egy új, a cseppfolyósított földgáz szállításokra (LNG) vonatkozó LNG-index kidolgozását tervezi azért, hogy a jobban tükrözze a valós LNG-piaci körülményeket. Ezzel kapcsolatban tegnap este jelent meg egy hír a Reutersen aminek lényege, hogy most a LNG-szállítások árazása is jórészt igazodik a holland TTF gáztőzsdei árakhoz, amit viszont az égbe küldött Oroszország magatartása, a vezetékes gázszállítások markáns visszafogása Európa felé. Egy ilyen alternatív LNG-index kidolgozása és útjára bocsátása nem egy-két napba telik, így ez sem jelent rövid távon érdemi megoldást az Európát LNG-fronton is elérő költségsokkra.
Címlapkép forrása: Európai Tanács médiatár az Energiaügyi Tanács 2022. szeptember 30-i rendkívüli üléséről.