Manoj Pradhan, a Talking Heads Macroeconomics makrogazdasági kutatócég alapítója és vezető közgazdásza a mostani inflációs folyamatok kapcsán kifejtette: az inflációnak nagyobb köze a pénzkínálathoz, mint ahhoz, mit csinálnak a jegybankok. Minden fogyasztás növeli az inflációt, főleg úgy, hogy vannak olyan résztvevői a társadalomnak, akik fogyasztanak, de nem járulnak hozzá a termeléshez. Ahogy azt kiemelte, a társadalmi változások, az elöregedő társadalom miatt számos országban az lesz a felállás, hogy több lesz a munkaerőpiacon kívüliek létszáma, így kérdés, mi fogja tudni majd az ő fogyasztásukat és ezzel a megugró inflációt ellensúlyozni a jövőben.
Probléma van a jegybankok hozzáállásával is, mivel ők úgy tekintenek az infláció elleni harcra, mint egy egyszeri dologra, azonban úgy tűnik, azzal nem számolnak, hogy mindeközben a munkaerőpiacon is vannak problémák, amelyeket, ha nem oldunk meg, az infláció hamar felüti ismét a fejét a világban.
Kozák Ákos szociológus-jövőkutató, az Egyensúly Intézet Üzleti kapcsolatokért felelős igazgatója és társalapítója kitért arra, hogy 2050-re a magyar népesség 8,3 millió főre zsugorodik az előrejelzések szerint, és ez ellen a következő évtizedekben nem nagyon van ellenszer vagy megoldás. Mindeközben a magyar társadalom is folyamatosan öregszik, jelenleg 840 ezren vannak azok, akik 75 év felettiek, 2040-re a számuk 1,2 millió főre növekszik, 2060-ra pedig elérik az 1,6 millió főt.
Manoj Pradhan szerint az öregedő társadalommal az a baj, hogy az idősebb emberek egyre nagyobb figyelmet követelnek, ez pedig a munkaképes korúakra nagy nyomást helyez majd, ahogy megyünk előre az időben.
Az idősek ápolása miatt sokan kieshetnek a munkaerőpiacról, ami inflációgerjesztő hatású lehet.
Mindezekből kifolyólag szerinte igenis lépéseket kell tenni a technológiai fejlesztések előmozdítása érdekében,
igenis meg kell engedni, hogy annyi munkahelyet vegyenek át a robotok és az automatizáció, amennyit csak lehet, mert így felszabadul a produktivitás, ami pedig kontroll alatt tarthatja az inflációt.
Egy másik téma kapcsán Kozák Ákos kifejtette, hogy a magyar kkv-k digitalizációs fejlettsége szomorú képet fest, ezen a területen mindenképp van még hova fejlődni. Tart attól, hogy az AI elterjedése a fejlett világban tovább növeli majd a társadalmi egyenlőtlenségeket. Így szerinte mielőtt nagyon belemerülne a világ és az emberiség az AI-ban, először az egyenlőtlenségeket kellene megoldani.
Manoj Pradhan arra az érdekességre hívta fel a figyelmet, hogy az automatizáció hatására az elmúlt évtizedekben az emberek fizikai erőnléte mérhetően csökkent, hiszen sokkal jobban függünk ma már a gépektől, ha nehezebb dolgok emeléséről van szó. Hasonlót ér el a digitalizáció is, ennek az agyi kapacitásra és teljesítményre van láthatóan negatív hatása. Kérdés tehát szerinte, hogy
mennyit adunk fel a jövőbeni képességeinkből akkor, amikor rábízzuk magunkat a mesterséges intelligenciára?
Az a társadalom, amely eredményesebben tudja növelni a népességét, jobb pozícióban lesz az infláció elleni harcban. A kulcs a produktivitás növelése
– mondta el Manoj Pradhan közgazdász.
Végezetül beszélt arról is, hogy szerinte nagy hiba volt a kormányok részéről Európa-szerte, hogy a társadalom egészére nézve vezették be a különféle energia- és élelmiszerár-sapkákat, és nem csak arra korlátozták, aki valóban rászorult, mivel így a jobb helyzetben lévő háztartásoknak több pénze maradt a zsebében, ez az extra fogyasztás pedig megint csak gerjesztette az inflációt a térségben.
Címlapkép: Getty Images
