Február és április között csaknem 4,7 millió volt a foglalkoztatottak száma, ami néhány ezer fős növekedést jelent az előző hónapokhoz képest. Mindeközben 197 ezer munkanélkülit számlált a KSH, majdnem pontosan annyit, mint a megelőző hónapokban. Ez azt jelzi, hogy miközben a magyar gazdaság immár a harmadik egymást követő negyedévben is visszaesett, a hazai munkaerőpiac kifejezetten ellenállónak bizonyul idén.
A közmunkásoktól és az átmenetileg külföldön dolgozóktól (akik a hazai foglakoztatási adat részét képezik) megtisztítva 4 millió 530 ezer foglalkoztatottat mutatnak a Portfolio számításai február és április között, ami szintén nem jelent érdemi változást az előző hónapokhoz képest. A fenti grafikonon látható, hogy tavaly tavasszal-nyáron rekordszintre emelkedett a foglalkoztatás, majd az energiaválság hatásai miatt kismértékben csökkent 2022 második felében. Idén azonban stagnál a foglalkoztatottak létszáma.
Hasonló trend figyelhető meg a munkanélküliségnél is. A tavalyi 3,2-3,3%-os mélypontról 4% fölé emelkedett a munkanélküliségi ráta, innen azonban nem nőtt tovább. Az elmúlt hónapokban gyakorlatilag a munkanélküliségi ráta tetőzéséről beszélhetünk, áprilisban pedig kissé csökkent is a mutató. Igaz, az előző év azonos időszakához képest még növekedést látunk.
- A férfiak körében a munkanélküliek száma 106 ezer fő volt áprilisban a hivatal becslése szerint, munkanélküliségi rátájuk 0,4 százalékponttal, 4,1%-ra emelkedett egy év alatt.
- A nőknél a munkanélküliek száma 91 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,7 százalékponttal, 4%-ra emelkedett.
Összességében a hazai munkaerőpiac az energiaválság és a gazdasági recesszió közepette is erős maradt. Ez azzal függhet össze, hogy a vállalatok igyekeznek megtartani a dolgozókat, hiszen a leépítés, illetve a későbbi toborzás költsége a kilábalás közepette magasabb lehet, mint a munkavállalók megtartásának költsége egy alacsonyabb termelési, illetve szolgáltatási szint közepette.
Tavaly nyáron a munkaerőhiány sosem látott mértéket öltött Magyarországon (hivatalosan elérte a 100 ezer főt a betöltetlen álláshelyek száma, vagyis a becslések szerint ennek többszöröse is lehetett a munkaerőigény), ami lassan mérséklődni kezdett; vagyis a cégek a recesszió közepette csökkentették a nyitott pozíciókat. A gazdaságot azonban továbbra is munkaerőhiány jellemzi, így a vállalatok tartanak attól, hogy leépítések esetén később nem találják meg a megfelelő munkaerőt. Ez kifejezetten fontos tényező abban, hogy a munkanélküliség a mélypontjához képest kevesebb mint 1%-pontot emelkedett eddig.
A következő időszak nagy kérdése az lesz, hogy hány cégnek kell átmenetileg felfüggesztenie vagy végleg befejeznie a tevékenységét a recesszió közepette. Ez ugyanis hatással lehet a munkanélküliség alakulására is. Ugyanakkor a munkavállalók szempontjából jó hír, hogy munkaerőpiac továbbra is feszes, így akit elbocsátanak, jó eséllyel talál másik munkát.
Címlapkép: Getty Images
