Jóslatok jöttek a nyári időjárásról: erre készülhet Európa
Milyen nyárra számíthatunk?
Bár három hétre előre is nehéz pontos, teljességgel megbízható időjárási előrejelzést adni, nemhogy három hónapra, az elmúlt évek trendjei, tapasztalatai, és persze a mostani megfigyelések alapján megmondható, hogy nagy valószínűséggel milyen nyárra számíthatunk.
Az amerikai időjárás-szolgáltatással és -előrejelzéssel foglalkozó AccuWeather egyik legfrissebb, Európára vonatkozó hosszú távú elemzésében augusztus végéig készített számításokat a várható nyári időjárásról, mely elején azt a kérdést boncolgatja, hogy vajon meg fog-e törni az elmúlt évek trendje, és valamivel hűvösebb, csapadékosabb lesz-e 2023 nyara, mint az előző években.
Az AccuWeather összefoglalójában leírja, hogy a kutatás szerzői, Tyler Roys és Alan Reppert három évtizede tanulmányozzák a különböző időjárási mintákat. Előrejelzésükhöz alaposan megvizsgálták az elmúlt évek trendjeit szerte a világon, hogy azok alapján meghatározhassák a közelgő szezon fő időjárási jellemzőit.
Roys és Reppert először azt vizsgálta meg, hogy mennyire lesz gyors a nyár megjelenése a kontinensen. Elemzésükben arra jutottak, hogy Nyugat-Európában, Skandináviában és a Balti-tenger régiójában gyorsabb, míg Közép- és Délkelet-Európában fokozatosabb lesz a nyárra való átállás.
Joggal vetődik fel a kérdés, hogy a sok helyet érintő áprilisi és májusi hőség után a nyarat is a szélsőséges időjárás fogja-e jellemezni, azonban a szerzők tanulmányukban megnyugtatnak:
eszerint rekordokat döntő hőséggel kevés esetben lehet számolni, azonban a forróságra érdemes lesz felkészülni, legyen szó akár Franciaországról, akár Spanyolországról.
A kutatás megjegyzi, hogy Közép-Európában, tehát Magyarországon is átlag körüli hőmérsékletekre lehet számítani.
Roys és Reppert kutatásukban külön részt szentelt a várható erődtüzek kialakulásának is, mely kapcsán érdekes megállapításra jutottak.
Fennáll a veszélye annak, hogy Skandináviában megismétlődik a 2018-as év, amikor a tartósan meleg, száraz időjárás miatt sosem látott erdőtüzek törtek ki a régióban.
A vezető meteorológusok felhívták az aszályra is a figyelmet.
Az, hogy a nyár második felében mennyi csapadék hullik, nagyban függhet az Atlanti-óceánon található trópusi vonulatoktól, amelyek Északnyugat-Európa felé irányulhatnak
- mondta el Tyler Roys, utalva a még egyelőre kevésbé megjósolható augusztusi időjárásra.
A várható csapadékmennyiséget illetően szerencsés helyzetet tudhatnak a magukénak a balkáni államok, valamint Franciaország és Németország. A kutatók megjegyezték, hogy a csapadékosabb idő kedvező hatással lehet a mezőgazdaságra, azonban a jégesőkkel, viharokkal mindenképp számolniuk kell.
A mediterrán országok sokkal súlyosabb helyzetben vannak, ami az aszályokat illeti. A meteorológusok külön felhívták a figyelmet a már áprilisban kibontakozó olaszországi szárazságokra, azonban jelezték, Franciaország déli részeit is aszály fenyegeti.
Így tervezzük nyaralásunkat az elkövetkező hónapokra
Az Euronews cikkében érdekes összefüggésekre világít rá, amelyek akár nyaralásunk megszervezéséhez is jól jöhetnek. Felhívják a figyelmet arra, hogy az egykor népszerű síközpontok nagy részét olyan módon alakítják át, hogy azok a nyári időszakban funkcionálhassanak a legerősebben.
Példaként említik, hogy a nemrég még téli paradicsomként ismert franciaországi Métabief kiváló célpont lehet a hegyi kerékpározás, lovaglás vagy barlangászat szerelmeseinek.
Más, kedvelt desztinációk azonban veszíthetnek vonzerejükből, így például Velence, ahol a csatornák kiszáradása létező kockázat.
Az Euronews cikkében felhívja a figyelmet arra is, hogy úti célunk kiválasztásakor ellenőrizzük a hőhullámokra és aszályokra vonatkozó figyelmeztetéseket, ha lehetőségünk van rá, válasszunk környezetkímélő utazási módot. Emellett jó tanácsként ajánlják, ha tudunk, eldugottabb, a tömegturizmust nem érintő úti célt válasszunk.
A szélsőséges időjárás, mint a gazdasági kiesés egyik globális okozója
A szélsőséges időjárásnak, a forróságnak súlyos hatása lesz a globális gazdaságra.
A CBS tavalyi cikkében hosszabban foglalkozott a témával, melyben kifejtette, hogy a rekordmeleg olyan területekre is hatással volt, mint a légiközlekedés, példaként említve, hogy Nagy-Britanniában kifutópályák betonja olvadt meg, de vasúti sínek is meghajlottak.
A CBS egy nemrég megjelent tanulmányra hivatkozva arról ír, hogy a szélsőséges nyári hőség csökkentette az államok gazdasági teljesítményét: GDP-jük 0,5%-kal esett vissza minden 1°C-kal magasabb nyári átlaghőmérséklet esetén.
Az El Niño globális hatásáról készített pár hete tanulmányt a Science című folyóirat a Dartmouth College alapján, melyet a Time szemlézett. Ebből kiderül, hogy az átlagos El Niño 3,4 ezer milliárd dolláros kárt okoz évente, ugyanakkor emlékeztetnek, hogy az 1997-98-as jelenség által 5,7 ezer milliárd dolláros volt a gazdasági kár.
A gazdaságok egy évtizedig vagy még tovább, de potenciálisan örökké viselik az El Niño okozta sebeket
- mondta el Justin Mankin társszerző.
A tanulmányban megjelent adatokat ugyan több közgazdász is bírálta, abban egyetértés van, hogy a jelenség egyes országok gazdaságára különösen érzékeny csapást jelent, így Ausztráliának, Új-Zélandnak, Japánnak, Indiának vagy Chilének.
Mire számíthatunk hosszú távon és mi is az az El Niño?
Az El Niño nevet viselő időjárási jelenségről az elmúlt hetekben többször is lehetett hallani, pár napja mi is megírtuk, hogy egyik legfontosabb velejárója az Egyenlítő környékén, 2-7 évente megjelenő, 9-12 hónapig fennálló egyes helyeken szélsőségesen száraz (Ausztráliában, Dél-Ázsiában), máshol csapadékos (Dél-Amerikában, az USA déli részein) időjárás. A jelenség következtében a klimatikus viszonyok hatására éhínség és hasonló globális problémák léphetnek fel.
A Meteorológia Világszervezet (WMO) május elején jelentésében felhívta a figyelmet, hogy az El Niño hatására globális hőmérséklet-emelkedéssel kell szembenézni.
Éppen most volt a nyolc legmelegebb évünk, amit valaha is feljegyeztek, annak ellenére, hogy az elmúlt három évben hűsítő La Niña volt, és ez átmeneti fékként hatott a globális hőmérséklet-emelkedésre. Az El Niño kialakulása valószínűleg a globális felmelegedés újabb tetőzéséhez vezet, és növeli az esélyét annak, hogy hőmérsékleti rekordok dőljenek meg
-nyilatkozta Petteri Taalas, a WMO főtitkára.
A jelentés kitér arra is, hogy 2016 volt az eddigi legmelegebb év, mivel a nagyon erős El Niño mellett az üvegházhatású gázok által okozott felmelegedés "kettős csapást" eredményezett. Emlékeztetnek, hogy az El Niño globális hőmérsékletre gyakorolt hatása általában a kialakulását követő évben érvényesül, így valószínűleg 2024-ben számíthatunk igazán szélsőséges és forró időjárásra.
A tapasztalatok azt jelzik, hogy az El Niño ismét megkezdődött, amelyet jelenleg a Dél-Amerikában érzékelhető felmelegedés támaszthat alá. A kérdés csak az, hogy a mostani jelenség mennyi ideig, és milyen hatással fog megjelenni.
Címlapkép forrása: Getty Images