Fojtogatja a magyar cégeket Európa egyik legmagasabbra ugró áramára

Mi a nagy kép röviden?

A napokban tette közzé az Eurostat a lakossági és nem-lakossági (céges és intézményi) áram- és gázárak tavalyi második féléves adatbázisát (ebből az európai szinten is legalacsonyabb magyar lakossági árak kérdésével szerdán már foglalkoztunk), amely költségoldali versenyképességi szempontból is nagyon jó összevetést ad arra, hogy a magyar cégek áram- és gázárai mennyire magasak európai viszonylatban.

A kép az áramárak szempontjából lesújtó, mert még inkább Európa élmezőnyébe ugrottak a magyar céges nettó áramárak.

Amint a tavalyi első félévi adatok alapján megírtuk: akkor a harmadik-hetedik legmagasabbak voltak a magyarországi céges áramárak a különböző fogyasztási sávokban, ezek a második-negyedik helyekre jöttek előre a tavalyi második félévre.

A földgáz esetén vegyesen változott a helyzet: a tavalyi első félévben az első, illetve a negyedik-hatodik legmagasabb árakat láttuk európai összevetésben a magyar adatoknál, és a második félévben megmaradt a messze legmagasabb átlagár az egyik nagy fogyasztási sávban, míg örvendetes, hogy a kisebb fogyasztási sávokban Európa középmezőnyébe csúsztunk vissza az átlagárakat tekintve.

Emelkedett a nagykereskedelmi piaci árkörnyezet, de…

Egy áprilisi elemzésünkben röviden már bemutattuk, hogy melyek voltak azok a főbb nemzetközi tényezők, amelyek mind a gáz-, mind a villamosenergia nagykereskedelmi árát feljebb tolták a tavalyi második félévben; és amelyek emelték idehaza is a kiskereskedelmi értékesítési átlagárakat, szűkítve a kereskedők profitját a kissé erősödő piaci verseny mellett.

Ezzel együtt is érdemes ránézni az alábbi grafikonra, amely azt mutatja, hogy

tavaly a második félévben a nagyobb céges magyarországi áramfogyasztók átlagára nőtt meg jobban (17-20%-kal, a kisebbeké 4-6%-kal), de közben a kisebb éves fogyasztású cégek átlagára még mindig sokkal magasabb, kilowattóránként 0,25 euró közeli értéket tett ki.

Mindez arra utal, hogy a nagyobb cégek magasabb arányban alkalmazhattak az árambeszerzésük során indexált alapú szerződéseket, és emiatt szűrődött be intenzívebben az ő áramszámlájukba a második féléves – olykor kiugró mértékű hazai - nagykereskedelmi piaci áremelkedés. Ezzel párhuzamosan viszont a kisebb magyarországi cégek nagyobb arányban támaszkodhattak a fixált, és ezzel együtt átlagosan drágább árambeszerzési szerződésekre.

Lássuk a rangsorokat az áramnál az egyes fogyasztási sávokban!

Bár a nagykereskedelmi gáz- és áramárak piaci összefüggései miatt logikus lenne a kiskereskedelmi nem-lakossági gázárak rangsorának bemutatásával kezdeni, de a több érdekesség miatt megfordítjuk a sorrendet. Így tehát a villamosenergia területén nézünk először körbe, amelynek keretében ötfajta éves fogyasztási sávot vizsgáltunk az Eurostat besorolása alapján (mindenhol a nettó, azaz az áfa és egyéb levonható adók nélküli adatokra koncentráltunk).

Azt látjuk, hogy

a legkisebb éves fogyasztási sávban (20-499 MWh) Írország után Magyarországon fizették a második legtöbbet az áramért a cégek a tavalyi második félévben

Ez átlagosan 0,2443 eurót jelentett kilowattóránként, ami ráadásul 6,4%-os visszaemelkedés volt a tavalyi első félévi adathoz képest (0,2296 euró). A minden adót és áfát is tartalmazó bruttó ár (amely adótartalmat idővel nyilván vissza tudnak igényelni a cégek, de átmenetileg leköti a likviditásukat) esetén szintén Európa második legmagasabb áramárával (0,3248 euró/KWh) szembesültek a magyar cégek az írek után a tavalyi második félév átlagában.

Az eggyel nagyobb éves fogyasztási sávban (500-1999 MWh) a magyar cégek Európa harmadik legmagasabb nettó áramárát (0,2138 euró/KWh) voltak kénytelenek kifizetni a tavalyi második félévben az ír és a horvát cégek után. Ebben a kategóriában a bruttó árat tekintve szintén a harmadik helyen állt a magyar adat (0,2861 euró/KWh), de itt a ciprusiak és a dánok előztek meg minket.

A sok magyar céget érintő éves fogyasztási sávban (2000-20000 MWh) szintén az írek után a magyar cégek szembesültek Európa második legmagasabb átlagos nettó áramárával a tavalyi második félévben (0,1961 euró/KWh), ráadásul itt a többiekhez képest feltűnően intenzív, 16,7%-os volt a magyar áremelkedés az első félévi átlagárhoz képest (0,1680 euró/KWh). Ebben a fogyasztási kategóriában a bruttó árakat tekintve csak a ciprusi és a dán cégek néztek szembe a magyarnál magasabb átlagárakkal a tavalyi második félévben.

Az ipari méretű energiafogyasztókat még inkább érdekli, hogy hogyan alakultak az évi 20000-69999 MWh közötti fogyasztási sávba tartozó nettó árak a tavalyi második félévben. Az Eurostat adatbázisa alapján az látszik, hogy

itt a negyedik legmagasabb volt a magyar átlagár

(0,1725 euró/KWh) az ír, horvát és ciprusi adatok után. Amint az alábbi ábra is érzékelteti, a magyar adat komoly, 20,6%-os emelkedést mutatott a tavalyi első félévi adathoz képest (0,1463 euró), és a magyar cégek legtöbb versenytárs országában 10-30%-kal olcsóbb volt az áramár a tavalyi második félévben. A bruttó, áfát és egyéb levonható adókat is tartalmazó magyar ár ebben az éves fogyasztási sávban a harmadik legmagasabb volt egész Európában Dánia és Ciprus után.

Az igazán nagy, 70000-150000 MWh közötti éves áramfogyasztású vállalati kategóriában is a negyedik legmagasabb volt a magyar nettó áramár

(0,1630 euró/KWh) az ír, holland és ciprusi értékek után, és amint az alábbi ábrán mutatjuk: itt is intenzív emelkedést tapasztaltak a magyar cégek a tavalyi első félévi adathoz képest (0,1352 euró). A bruttó magyar nem-lakossági áramár (0,2216 euró) ebben a kategóriában a harmadik legmagasabb volt a tavalyi második félévben a ciprusi és dán adatok után.

Lássuk a rangsorokat a gáznál az egyes fogyasztási sávokban!

A nem-lakossági magyarországi földgáz kiskereskedelmi árak a tavalyi második félévben mind a négy, általunk vizsgált éves fogyasztási sávban csökkentek 2-12% közötti mértékben, a fent jelzett nagykereskedelmi áremelkedés mellett is.

Ezzel együtt még inkább érdekes az, amit az alábbi negyedik (nagy) fogyasztási sávnál találtunk, miszerint Európában messze a magyar volt a legmagasabb adat az összes elérhető uniós és azon kívüli ország között.

A nem-lakossági földgázfogyasztás esetén az első releváns éves fogyasztási sáv a kisvállalkozásokra jellemző 39-392 köbméter közötti (1000 és 10000 GJ közötti) kategória, amelyben a tavalyi második félév során a magyar nettó átlagár (0,0664 euró/KWh) belesimult a régiós, sőt az összeurópai mezőnybe, tíz ország átlagára is magasabb volt, és így az uniós átlagárnál (0,0681 euró) is alacsonyabb volt a magyar. Ezen a viszonylag kedvező magyar helyzeten az sem változtat, ha az áfával és egyéb adókkal együtt nézett bruttó árat vizsgáljuk: ott is alacsonyabb volt a magyar átlagár az uniósnál.

Az egy kategóriával nagyobb, évi 392-3921 köbméter közötti (10000 és 100000 GJ közötti) éves fogyasztási sávban a magyar nettó átlagár (0,0553 euró/KWh) szintén belesimult az uniós mezőnybe, és megegyezett az uniós átlaggal, és például alacsonyabb volt, mint a régióban a cseh, német és szlovák adat. A bruttó magyar átlagár is megegyezett az uniós átlagárral, és számos olyan tagállamot találtunk, amelyeknél jóval drágább volt a nem-lakossági gázár a tavalyi második félévben.

A még nagyobb,

éves szinten 3921 és 39215 ezer köbméter közötti (100 ezer és 1 millió GJ közötti) gázfogyasztási sávban viszont már változott a helyzet, mert csak hat tagállamban volt drágább az átlagár a tavalyi második félévben,

mint Magyarországon (0,0516 euró/KWh), például a szlovákoknál, svédeknél, finneknél.

Az ipari nagyobb fogyasztók számára igazán releváns éves fogyasztási sávban (39 ezer és 392 ezer köbméter, azaz 1 és 4 millió GJ között) viszont nagyon más a helyzet a fentiekhez képest, mert itt

a tavalyi első félévhez hasonlóan messze a magyar adat volt továbbra is a legmagasabb

(0,0605 euró/KWh) az összes elérhető uniós és azon kívüli ország között. Ezt jól érzékelteti, hogy az uniós átlag is csak 0,0440 euró volt a tavalyi második félévben, azaz 28%-kal kisebb a magyarnál. Ha az áfát és egyéb visszaigényelhető díjakat is figyelembe vevő bruttó gázárat nézzük ebben a fogyasztási kategóriában, akkor a Dánia és Finnország adata megelőzi a magyart.

Címlapkép forrása: Jonathan Raa/NurPhoto via Getty Images