Soha nem látott aszály közeleg - Azonnal lépni kell

Lépni kell

A 2022-es történelmi aszályt követően agrárszakmai berkekben is nyilvánvalóvá vált, hogy a helyzet súlyosbodik, és a következőkben még brutálisabb szárazságok sújthatják Magyarországot. Ez már 2025-ben beigazolódni látszik, hiszen

az idei évben a jelek szerint minden eddiginél nagyobb aszály előtt állunk.

Ugyanakkor egyelőre hiányzik az egyébként rendelkezésre álló tudásanyag stratégia formájában megvalósuló összefoglalása és közreadása, amely nem csak vészhelyzetben, hanem már az arra való felkészülés során is fogódzót nyújthat a gazdálkodók és a szakpolitikai döntéshozók számára.

Ezért az ágazat gyakorlatilag minden szegmensére rálátó Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen (MATE) az a döntés született, hogy minden területre vonatkozóan összegyűjtik azokat a problémákat és hosszú távú lehetőségeket, illetve a megelőzést szolgáló teendőket, javaslatokat és tanácsokat, amelyek elsősorban technológiai oldalon kapaszkodót jelentenek azoknak a gazdálkodóknak, akikben megvan az ehhez szükséges nyitottság és innovatív szemlélet.

Ki vett részt a kidolgozásban?

Gyuricza Csaba, a MATE rektorának elmondása szerint azonban sok olyan gazdálkodó is van, akik a legnagyobb krachból sem hajlandóak és tudnak tanulni, hanem mennek a maguk feje után, velük pedig nyilvánvalóan nagyon nehéz mit kezdeni.

Ezzel együtt a MATE az agrártárcától független saját döntése nyomán elkezdett összerakni egy olyan anyagot, amely kézbe vehető formában elérhetővé teszi a témával kapcsolatban rendelkezésre álló legkorszerűbb ismereteket. Az egyetem az Agrárminisztériumot és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát is bevonta a munkába, miután az intézkedések, illetve a támogatáspolitika területén számos dologban lehetséges és szükségszerű a felek közötti együttműködés.

A stratégiaalkotás folyamatához az egyéb természetes szakmai partnerek is hozzájárulnak, mindenekelőtt a vízügy, amellyel egyébként is folyamatos kapcsolatban és együttműködésben állnak. Az egyetem részt vesz a kormány által májusban létrehozott Aszályvédelmi Operatív Törzs munkájában is, amely szintén csatornát biztosít a folyamatos párbeszédhez.

A mesterséges intelligencia is kap szerepet

A stratégia 2025 elejére állt össze többé-kevésbé, vagyis valamivel a tervezett 2024 végi határidő után. A csúszásban egyebek mellett a többkörös egyeztetések elhúzódása, valamint technikai okok is szerepet játszottak.

Az előbbieken túl az is hozzájárult ahhoz, hogy az egyetem még nem bocsátotta közre az új aszálystratégiát, hogy az idei év elején a kormány létrehozott egy mesterséges intelligenciával foglalkozó kiemelt kormánybiztosságot.

A MATE ugyanis a stratégiába az MI-t is be kívánta vonni (például az aszály-előrejelző rendszerek kidolgozása területén),

a Palkovics László korábbi Technológiai és Ipari Miniszter irányításával elinduló kormánybiztosság felállítása pedig e tekintetben értelemszerűen új helyzetet teremtett. Az egyetem szoros együttműködésbe lépett a kormánybiztossággal, az aszálystratégia kapcsolódó részleteinek kimunkálása pedig jelenleg is zajlik.

Mindazonáltal a stratégia mostanra gyakorlatilag elkészült, és

a terv szerint nyár végéig könyv formátumban is kiadásra, illetve a szélesebb társadalom számára is bemutatásra kerül.

A fontos részletek

Gyuricza Csaba úgy véli, az anyag bemutatására nem az aszály közepén kell sort keríteni, hanem akkor, amikor már az idei tanulságokat is le lehet majd vonni.

Ami a stratégia tartalmát illeti, a MATE az aszály elleni védekezési lehetőségek tekintetében három fő irányt azonosított, ezek:

• a technológiai és csúcstechnológiai megoldások alkalmazása, illetve a kapcsolódó lehetőségek kiaknázása megelőző jelleggel;
• az öntözés-fejlesztése elsősorban a felszíni vizek öntözésbe való bevonásával, illetve visszatartásával;
• a szennyvizek újrahasznosítása, és öntözővízként való felhasználása.

Utóbbiról Magyarországon alig-alig esik szó, pedig óriási potenciál rejlik benne

- fogalmazott. Jelenleg évente mintegy 500-550 millió köbméter szennyvíz képződik Magyarországon, amelynek elenyésző aránya, 4-5%-a kerül hasznosításra, miközben körülbelül 150-160 millió köbméter vizet öntözünk el megközelítőleg 120 ezer hektáron. Tehát önmagában ennek a vízmennyiségnek a tisztításával több 100 ezer hektárt lehetne öntözhetővé tenni, felszíni vizek használata nélkül - tette hozzá.

A stratégia elsősorban a technológiai megoldásokra helyezi a hangsúlyt,

mivel a készítők szerint először ezen a téren és a természetes csapadék-, illetve vízvisszatartás érdekében kell cselekedni, és csak ez után beszélhetünk a további vízpótlásról.

"Meggyőződésem, hogy csak akkor szabad tábla- és gazdaságszinten az öntözésben gondolkodni, amennyiben alkalmazkodunk a megváltozó időjárási körülményekhez a termesztéstechnológia eszközeivel, és kihasználjuk csúcstechnológiákat, a precíziós gazdálkodás lehetőségeit" - fogalmazott Gyuricza Csaba.

"A megfelelő támogatáspolitika kulcsfontosságú feltétele a gyors szemléletváltozásnak, a legmarkánsabban ugyanis ezzel az eszközzel alakítható a gazdák hozzáállása. Márpedig, tekintettel a klíma változásának sebességére, gyors eredményt kell elérni e téren is,

mert az most már teljesen nyilvánvaló, hogy nincs 20-30 évünk az alkalmazkodásra

- mondta.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio