Zajszolgálat, 24 órás metró, Night Czar – Nyugat-európai nagyvárosok így segítik az éjszakai életet

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Amszterdam: Éjszakai Polgármester

Amszterdam az éjszakai gazdaságot komplex városfejlesztési kérdésként kezeli, melynek egyik legismertebb eleme a független, alapítványi formában működő Éjszakai Polgármester (Nachtburgemeester) intézménye. Ez a pozíció hidat képez a városvezetés, az éjszakai élet szereplői és a lakosok között, tanácsadással, közvetítéssel és proaktív problémamegoldással támogatva az együttműködést.

Az Éjszakai Polgármester irodája és Amszterdam városa közötti szoros partnerséget fémjelzi a 2021-ben elfogadott „Night Vision” stratégia. Konkrét kezdeményezéseik közé tartozik a klubok biztonságát célzó „ClubEthics” magatartási kódex.

A stratégiai szemléletet konkrét intézkedések sora egészíti ki:

• A 24 órás engedélyek rendszere elsősorban a városszéleken elhelyezkedő, kulturálisan jelentős helyszínek számára teszik lehetővé az éjjel-nappali nyitvatartást, ezzel diverzifikálva a kínálatot, elősegítve új kreatív központok kialakulását és csökkentve a sűrűn lakott belváros terhelését.
• A közterületek éjszakai menedzselésében és a közbiztonság javításában fontos szerepet kapnak az éjszakai hosztok („Square Hosts”), akik speciálisan képzett munkatársként segítik a látogatókat és kezelik a kisebb konfliktusokat.
• Egy kreatív inkubátorprogram („Broedplaatsen”) keretében az önkormányzat kedvezményes bérleti díjjal tesz elérhetővé üresen álló ingatlanokat alulról építkező vállalkozások és művészek számára. Ezt egészíti ki az „Expedition Free Space” politika, amely a nem kereskedelmi célú, közösségi és kísérleti kulturális kezdeményezéseket védi és ösztönzi.

London: A 24 órás város víziója

London éjszakai gazdaságának tudatos fejlesztését a „24 hour London” vízió irányozza elő, melynek első konkrét intézkedése a Night Tube, azaz a hétvégente éjjel-nappal járó metróvonalak bevezetése volt.

A vízió megvalósításának intézményi hátterét kezdetben a 2016-ban életre hívott „Night Czar” pozíciója biztosította. A feladatkör bővülésével jött létre a London NightLife Taskforce, egy az önkormányzattól független, szakértőket tömörítő testület. Ez a szervezet fogja össze az éjszakai élet szereplőit stratégiai iránymutatást nyújtva a városvezetés számára.

Kulcsfontosságú kezdeményezés a külvárosi főutcák esti-éjszakai helyi gazdaságfejlesztését célzó Night Time Enterprise Zones (NTEZ) program. Ennek keretében egy éven át tartó, komplex beavatkozásokkal élénkítik a munkaidő után igénybevehető szolgáltatásokat a kiválasztott területeken. Az eszközök között szerepel a célzott eseménymarketing, a vállalkozások meghosszabbított nyitvatartásának ösztönzése, a kínálatfejlesztés, közterületi beavatkozások (közvilágítás javítása, gyalogosbarát átalakítások stb.), valamint biztonságot fokozó intézkedések.

Emellett London több bevált gyakorlatot is alkalmaz. Ilyen a díjnyertes City of London Zajstratégia, amely éjjel-nappal működő gyorsreagálású zajszolgálattal és a proaktív „Soundscape” (hangzáskép) tervezési szemlélettel kezeli a zajproblémákat. A Safer Sounds Partnership a zenei helyszínek, a rendőrség és a hatóságok együttműködését erősíti, míg a Safety Thirst Awards a felelősen működő vendéglátóhelyeket ismeri el. Mindezeket kiegészíti a helyi vállalkozói fejlesztési egyesületekkel (Business Improvement Districts) való szoros együttműködés is.

Párizs: Partnerségen alapuló menedzsment

Párizs kiterjedt éjszakai gazdaságát (amely több, mint 15 000 vendéglátóhelynek ad otthont) a tudatos és partnerségen alapuló menedzselés jellemzi. Ennek legfontosabb intézményi kerete a 2014-ben létrehozott Éjszakai Tanács (Conseil de la Nuit). A turizmusért és éjszakai életért felelős alpolgármester által vezetett testület a konstruktív párbeszéd platformjaként igyekszik egyensúlyt teremteni a lakosok pihenéshez való joga, a szórakozni vágyók igényei, a mintegy 83 000 éjszakai dolgozó munkakörülményei, valamint az éjszakai gazdaság kulturális és gazdasági fejlődése között. A Tanácsban klubtulajdonosok, rendezvényszervezők, egészségügyi és prevenciós szervezetek, lakossági képviselők és városi tisztviselők egyaránt helyet kapnak, munkájukat nyolc tematikus munkacsoport segíti.

Párizs vezetése konkrét intézkedésekkel is támogatja az éjszakai élet fenntartható fejlődését:

• Az innovatív térhasználat jegyében ösztönzik az ideiglenesen használaton kívüli épületek éjszakai kulturális és rekreációs célú hasznosítását.
• Kiemelten támogatják a zenei helyszíneket: a Nemzeti Zenei Központtal partnerségben finanszírozzák klubok és koncerttermek akusztikai, akadálymentesítési és hangszigetelési felújításait.
• A tényeken alapuló döntéshozatalt és konfliktuskezelést a Bruitparif független szervezet zajszint-monitoring rendszere és a „DansMaRue” (Az én utcámban) lakossági bejelentő alkalmazás segíti.
• A diverzifikált éjszakai kínálat érdekében számos sportlétesítmény és több városi könyvtár is meghosszabbított nyitvatartással üzemel.

Berlin: Klubkultúra, mint kulturális örökség

Berlin világhírű klubkultúrája mögött tudatos, alulról építkező szemlélet áll, melynek motorja a Clubcommission Berlin. Az egyesületet 2001-ben maguk a klubüzemeltetők és rendezvényszervezők hívták életre, és mára több mint 300 tagot számláló, független érdekképviseleti hálózattá nőtte ki magát, amely szoros párbeszédet folytat a berlini Szenátussal (tartományi kormányzat) és a kerületi önkormányzatokkal.

A Clubcommission aktívan részt vesz a jogszabályalkotásban, szakértői tanácsokat nyújt, és olyan kezdeményezésekkel erősíti a szcénát, mint a Klubkultúra Napja, amely egy évente megrendezett fesztivál és díjátadó. Emellett kulcsszerepet játszik a konfliktusok mediálásában is.

Berlin éjszakai életének fontos jellemzői:

• Decentralizáció: Nem egyetlen központi „bulinegyed” létezik, hanem több, eltérő karakterű éjszakai fókuszpont alakult ki városszerte, ami segíti a terhelés elosztását.
• Klubok kulturális helyszínként való elismerése: Ez a státuszváltás lehetővé teszi számukra például a kulturális támogatási alapokhoz való hozzáférést.
• Zajkonfliktusok kezelése: A berlini Szenátus által finanszírozott Zajvédelmi Alap (Schallschutzfonds Berlin) vissza nem térítendő támogatást nyújt kluboknak zajcsökkentő beruházásokhoz.
• Innovatív térhasználat: Berlin arról is híres, hogy elhagyatott ipari épületeket és más, használaton kívüli tereket von be a kulturális vérkeringésbe, otthont adva világhírű kluboknak és művészeti központoknak.

Berlin techno kultúráját 2024-ben az UNESCO a szellemi kulturális örökség részévé nyilvánította.

A bemutatott négy európai nagyváros példája egyértelműen jelzi, hogy a sikeres éjszakai gazdaság tudatos tervezés, proaktív menedzsment és a különböző érdekelt felek közötti folyamatos párbeszéd eredménye.

Bár a konkrét modellek városonként eltérőek, számos közös stratégiai elem és alapelv figyelhető meg:

• ilyen a dedikált irányítási struktúrák megléte,
• az átfogó stratégiai gondolkodás,
• a diverzifikált kínálat ösztönzése,
• a kulturális értékek védelme,
• az innovatív térhasználat,
• valamint a biztonság és élhetőség együttes biztosítása.

A cikksorozat befejező részében egy olyan javaslatcsomagot mutatunk be, amely a nemzetközi példák eszközeit integrálja és a budapesti viszonyokhoz igazítja. A javaslatok egyúttal egy jövőbeli stratégiai tervezés alapjául is szolgálhatnak, kijelölve azokat a beavatkozási területeket, amelyek fejlesztésével Budapest éjszakai élete fenntartható módon újulhat meg.

Címlapkép forrása: Shutterstock