Orbán Viktor: a pénzügyi védőpajzs akkor lép működésbe, ha spekulációs támadás érné a forintot

A miniszterelnök legfontosabb állításai, bejelentései:

• A miniszterelnök szerint az energiaszankciók alóli amerikai mentesség mindaddig érvényes maradhat, amíg a jelenlegi magyar és amerikai politikai vezetés áll fenn, ami szerinte stabilizálja az energia- és üzemanyagárakat.

• A kritikus véleményekre reagálva azt mondta, a különféle amerikai hadiipari és energetikai beszerzések nem az alkudozás részei, hanem önálló, gazdaságilag indokolt döntések, miközben Trump kedvező hozzáállása is szerepet játszott a megállapodás létrejöttében.

• A miniszterelnök úgy mutatta be az ötéves LNG-vásárlási szerződést, mint egy diverzifikációt erősítő megállapodást, amely a kicsi részaránya ellenére növeli Magyarország energiaellátásának biztonságát.

• A pénzügyi védőpajzsról azt mondta, nem hitelkonstrukcióról van szó, hanem egy olyan nemzetközi eszközrendszerről, amely szükség esetén segít stabilizálni a pénzügyi környezetet, például spekulációs támadások idején.

• Az uniós energiabeszállítási szabályok szigorításáról kijelentette, hogy Magyarország jogi és politikai eszközökkel is fellép az orosz olaj 2027 utáni tiltásának kiterjesztése ellen, mert azt a hazai energiaárakra nézve károsnak tartja.

• A 14. havi nyugdíj és más hosszú távú szociális intézkedések kapcsán arról beszélt, hogy ezek csak akkor fenntarthatóak, ha megvan mögöttük a stabil gazdasági alap, és a kormány számításai szerint ez teljesül.

• A nevelőszülői díj megduplázását úgy indokolta, hogy a nevelőszülők kiemelten nehéz feladatot végeznek, ezért szükséges erkölcsi és anyagi elismerésük jelentős növelése a gyermekvédelmi rendszer stabil működéséhez.

• Az intézményi ellátást illetően kifejtette, hogy a gyermekvédelemben az egyházi és állami fenntartók egyaránt fontos szerepet töltenek be, és a rendszer működése folyamatos szabályozási és minőségi felülvizsgálatot igényel.

A miniszterelnök végül arról beszélt, hogy a nevelőszülők alapdíjának megduplázása egy hosszabb folyamat része, amelynek célja a gyermekvédelmi rendszer megerősítése. Úgy fogalmazott, hogy ez a terület különösen érzékeny, hiszen azoknak a gyerekeknek a sorsáról van szó, akik valamilyen okból nem élhetnek vér szerinti családjukban, és akik számára az államnak kell biztonságos környezetet és stabil hátteret biztosítania.

Elmondása szerint ideális esetben a tágabb család – például nagyszülők vagy rokonok – tudná átvenni a nevelés feladatát, de sok gyermek esetében erre nincs lehetőség, így a rendszer számára a nevelőszülők jelentik a legfontosabb kapaszkodót. Hangsúlyozta, hogy a nevelőszülők munkája rendkívül nagy felelősséggel jár, mert olyan gyerekekkel foglalkoznak, akik gyakran nehéz élethelyzetből érkeznek, és akik számára különösen fontos a kiszámítható, támogató környezet.

A kormányfő álláspontja szerint a nevelőszülők feladataihoz megfelelő erkölcsi és anyagi elismerés szükséges, ezért döntöttek úgy, hogy a támogatás összegét jelentősen megemelik. A miniszterelnök ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy

a cél hosszú távon egy olyan rendszer működtetése, amelyben a gyermekvédelmi ellátás stabil, kiszámítható és a nevelőszülők számára is fenntartható feltételeket biztosít.

Orbán Viktor ezután azt mondta, mindig lesznek olyan gyermekek, akik számára nem található családi vagy nevelőszülői elhelyezés, ezért őket intézményi keretek között kell gondozni. Kifejtette, hogy ilyen helyzetben két irány lehetséges:

• egyrészt az egyházi fenntartókra való támaszkodás, akik szerinte jelentős tapasztalattal és elhivatottsággal rendelkeznek a gyermekvédelemben;
• másrészt az állami intézmények szerepe, amelyekben továbbra is biztosítani kell a megfelelő ellátást.

Hangsúlyozta, hogy az intézményi neveléshez világos szabályokra és következetes keretekre van szükség, amelyek célja a gyermekek védelme és fejlődésük támogatása. Azt is megemlítette, hogy ezeket a szabályokat időről időre felül kell vizsgálni és szükség esetén megerősíteni.

A miniszterelnök később arról beszélt, hogy a 14. havi nyugdíj első heti részletének kifizetéséről és a nyugdíjkiegészítés utalásáról szóló döntések hosszú távú pénzügyi kötelezettséget jelentenek, ezért ezek mérlegelésekor mindig több szempontot kell figyelembe venni. Úgy fogalmazott, hogy

minden ilyen lépés – legyen szó a nyugdíjrendszer bővítéséről vagy családtámogatási elemekről – csak akkor vállalható, ha stabil pénzügyi és gazdasági alapja van, és a kormány számításai szerint ezek a feltételek teljesülnek.

A kormányfő szerint az ilyen döntésekhez szükség van egy hosszabb távú gazdasági előrelátásra is: nemcsak az számít, hogy egy adott intézkedés az adott évben finanszírozható-e, hanem az is, hogy fenntartható marad-e a következő években. A miniszterelnök azt mondta, ez egy nyílt végű szakmai vita, amelyben különböző álláspontok léteznek arról, hogy milyen irányba érdemes fejleszteni a nyugdíj- és támogatási rendszereket.

A miniszterelnök szerint az amerikai szankciómentességnek csak akkor van teljes értéke, ha az Európai Unió is megadná ugyanazt a lehetőséget, ám Brüsszel éppen az ellenkező irányba halad: 2027-től uniós szinten tiltanák az orosz olaj behozatalát. Orbán Viktor ezt úgy értelmezte, hogy a magyar rezsivédelemnek két „csataterülete” volt: egyrészt az amerikai baloldali adminisztráció, másrészt a brüsszeli bürokrácia, amely szerinte még ennél is inkább baloldali. Azt mondta, az amerikai frontot sikerült „konszolidálni”, de a brüsszeli vitát továbbra is meg kell vívni.

Orbán állítása szerint Brüsszel azért fordult új módszerhez – vagyis hogy nem szankcióként, hanem kereskedelmi korlátozásként lépne az orosz leválásért –, mert ő rendszeresen megvétózta azokat az energiára vonatkozó szankciókat, amelyek szerinte árthatnának a magyar háztartásoknak. Úgy fogalmazott, hogy

többször játszottam le a »26 az 1 ellen« helyzetet, és kitartott a vétó mellett.

Szerinte az EU most úgy próbálja kikerülni ezt, hogy az orosz energiahordozók behozatalát nem szankciónak, hanem kereskedelempolitikai ügynek minősíti át. Így az eddigi egyhangúság helyett minősített többségi döntéssel is át lehetne vinni a szabályt. A miniszterelnök ezt „jogállamiság-ellenes”, az európai jogrenddel és az uniós alkotmányossággal ellentétes eljárásnak nevezte, amely szerinte nemcsak Magyarországot, hanem később bármelyik, jelenleg ezt támogató tagállamot is kellemetlen helyzetbe hozhatná, ha egyszer őket kerülnék meg hasonló módon.

A miniszterelnök kijelentette, hogy Magyarország ezt a megoldást semmilyen formában nem fogadja el, és többféle eszközzel készül fellépni ellene.

• Egyrészt az Európai Bírósághoz fordulnak, mert szerinte egyértelmű jogsértés történt.
• Másrészt jelezte, hogy jogi lépéseken túl politikai és diplomáciai eszközöket is keres a brüsszeli döntések megakadályozására.

Ezután a miniszterelnök arról beszélt, hogy az ukrán–orosz háború kérdésében Magyarország érdekei teljesen egyértelműek: emberi és gazdasági szempontból is az lenne a legfontosabb, hogy a szomszédban béke legyen. Hozzátette, hogy több politikai területen is erős ideológiai egyetértést tapasztal az amerikai kormányzattal. Szerinte az előző amerikai adminisztráció még olyan együttélési formákat támogatott – így fogalmazott –, amelyek a „természetestől eltérők”, és pénzügyi eszközökkel is segítette ezeket, valamint nagyobb teret engedett az aktivistáknak a gyereknevelésben a szülők rovására. Ezzel szemben most úgy látja, hogy az Egyesült Államokban ismét konzervatív, keresztény politika érvényesül, szerinte összhangban van a magyar irányvonallal. Úgy véli, ez a politikai és értékalapú egyezés teremti meg a gazdasági együttműködés stabil alapját.

A háború kérdésére visszatérve a műsorvezető felidézte, hogy az elmúlt napokban kevés szó esett arról, történt-e előrelépés a washingtoni tárgyalásokon. Orbán Viktor azt mondta,

konkrétumokról nem kíván beszélni, mert jelenleg zajlik a budapesti „békecsúcs” előkészítése, és egy ilyen folyamat érzékeny diplomáciai környezetet igényel.

Azt viszont hangsúlyozta, hogy Magyarország egyetlen európai országként folyamatosan nyitva tartotta a diplomáciai csatornákat Oroszország felé, és a kormány rendszeresen fenntartja a kapcsolatot az orosz féllel. Saját szerepét úgy jellemezte, hogy ő Európa egyetlen olyan miniszterelnöke, aki szükség esetén képes és hajlandó is beszélni az orosz elnökkel.

Orbán szerint ez a kommunikációs képesség kulcsfontosságú lehet a béketörekvések szempontjából, mivel szerinte béke nem jöhet létre úgy, hogy a szereplők nem állnak beszélő viszonyban. Úgy vélte, Magyarország éppen emiatt tud különleges hozzájárulást tenni a béke előkészítéséhez. Hozzátette, hogy ennek a helyzetnek hosszú évekre visszanyúló személyes és politikai okai vannak:

több mint egy évtizeden át dolgoztam azon, hogy az orosz–magyar kapcsolatok a történelmi terhek ellenére is működőképesek, ésszerűek és – elsősorban a magyar fél számára – előnyösek legyenek.

A miniszterelnök ebben a részben azt fejtette ki, hogy szerinte Donald Trump nem azért törekszik békére, mert tudatos béketeremtő stratégiát akar véghez vinni, hanem azért, mert alapvetően értelmetlennek és rossznak tartja a háborút, ezért ösztönösen „felszámolandónak” érzi. Úgy fogalmazott, hogy Trump olyan ember, aki, ha lehetősége van jót tenni, akkor azt szívesen meg is teszi.

Orbán Viktor szerint Magyarország orosz energiavásárlása az orosz export mindössze 0,2 százalékát teszi ki, vagy talán még ennél is kevesebbet, ezért szerinte a magyar importnak nincs gyakorlati jelentősége Oroszország „megfegyelmezése” szempontjából. Azt állította, hogy ennél sokkal nagyobb tételt képviselnek azok az „sunyiban” megvett energetikai mennyiségek, amelyeket szerinte nyugat-európai cégek vásárolnak, miközben nyilvánosan oroszellenes politikát hirdetnek. Orbán megjegyezte, hogy ezt maga Trump is így fogalmazta meg, és úgy vélte, hogy a volt amerikai elnök a közép-európai helyzetet igazságosan, méltányosan szeretné kezelni:

szerinte benne van a szándék, hogy nyomást gyakoroljon az oroszokra, de nem akar ártani azoknak, akiket kedvel. A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy Trump erre a szavát adta, és ebben szerinte lehet bízni.

A beszélgetés ezután az energetikai és technológiai együttműködések jelentőségére terelődött. Orbán Viktor azt mondta, ő olyan megállapodásokat szokott kötni a magyar gazdaság nevében, amelyek csomagoktól függetlenül, önmagukban is előnyösek Magyarország számára. A mostani esetben is így látja: a felek egy ötéves cseppfolyós gázvásárlási szerződésben állapodtak meg.

Kifejtette, hogy Magyarországnak öt év alatt összesen nagyjából 945 milliárd köbméter földgázra van szüksége, és ebből az amerikai LNG-beszerzés 2 milliárd köbmétert tesz majd ki.

Szerinte ez kis volumen ugyan, de fontos, mert növeli a diverzifikációt: minél több forrásból érkezik gáz vagy olaj, annál nagyobb biztonságot jelent az ország számára.

A miniszterelnök felidézte azt is, hogy 2010 után sok új vezetéki összeköttetés jött létre a szomszédos országokkal, és ezek jelentősen növelték az ellátásbiztonságot. Példaként említette a szlovák–magyar interkonnektort, amelynek megépítése idején – elmondása szerint – heves ellenzéki kritikák érték, és „lerágták róla a húst”. A kijelentéseiből az derült ki, hogy a jelenlegi amerikai energetikai megállapodásokba illeszkedő, hosszú távú infrastrukturális és beszerzési stratégia szerinte már évek óta épül, és nem egy egyszeri politikai alku részeként jött létre.

A miniszterelnök a beszélgetés folytatásában arról beszélt, hogy szerinte a szankciómentesség gyakorlati hatása egyértelmű: amíg ő vezeti a kormányt és Donald Trump az Egyesült Államok elnöke, addig az energia- és üzemanyagárak nem emelkednek meg drasztikusan. Úgy fogalmazott, hogy ha ez a helyzet nem így alakulna, akkor november végétől minden magyar család körülbelül a korábbi rezsiszámla háromszorosát fizetné, és szerinte a benzin literenkénti ára akár az 1000 forintos szintet is elérné. Azt mondta, ez az állapot jelentené azt a „karácsonyi ajándékot”, amelyet szerinte minden magyar megkapna, ha nem sikerült volna a megállapodás. Úgy értékelte, hogy az országot sikerült megmenteni ettől az áremelkedéstől, és ebben szerinte nincs valódi vita, mert minden magyar jól járt vele.

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a rezsicsökkentésből fakadó előnyök minden állampolgárra vonatkoznak, pártállástól függetlenül. Felidézte, hogy 2022-ben is igyekezett közérthetően fogalmazni, amikor azt mondta: aki nem a kormánypártokra szavaz, az is profitál az intézkedésekből. Azt állította, hogy ez nem olyan ügy, ahol a fideszesek alacsony, a kormánykritikus választók pedig magasabb benzinárat fizetnének, mivel a kedvezmények mindenkit egyformán érintenek. Példaként azt mondta, hogy ez kifejezetten olyan terület, ahol szerinte nincs helye pártpolitikai vitának, mert az intézkedések összességében minden magyar állampolgárnak előnyösek.

A műsorvezető felvetette azt a kritikát, miszerint a szankciómentességért valójában mégis fizetnie kell Magyarországnak, például hadiipari, atomenergia-ipari vagy LNG-beszerzések formájában. A kérdés úgy szólt, hogy ezek a vásárlások a megállapodás „árai”-e, vagy a magyar fél ezekre amúgy is rászorult volna piaci vagy stratégiai okokból.

Orbán Viktor erre úgy reagált, hogy

a mentességért nem fizettünk egy fillért sem, és szerinte az Egyesült Államok nem ilyen módon működik: a megállapodást nem kötik rejtett feltételekhez. A válaszában arra utalt, hogy a felsorolt beszerzések szerinte nem a megállapodás árát jelentik, hanem különálló, önmagukban is indokolt ügyeket.

Már rögtön az interjú elején a műsorvezető felidézte a múlt heti washingtoni magyar–amerikai csúcstalálkozót, amelynek több megállapodása is élénk vitákat váltott ki Magyarországon, különösen az energiaszankciók alóli mentesség és az úgynevezett pénzügyi védőpajzs kapcsán. Ezekről kérdezte Orbán Viktor miniszterelnököt, aki meglepődve reagált arra a felvetésre, hogy ezek a kérdések vitákat okoznának. A szankciók ügyében úgy fogalmazott, hogy szerinte ez mindenképpen vitatott téma, legalábbis bizonyos politikai szereplők részéről.

A műsorvezető rákérdezett a korábbi kijelentések közötti ellentmondásra: Orbán kedden azt mondta, hogy a szankciómentesség addig érvényes, amíg ő a miniszterelnök és Donald Trump az amerikai elnök, miközben az amerikai külügyminiszter előző nap arról beszélt, hogy a mentesség csupán egy évre szól. A miniszterelnök erre úgy válaszolt, hogy szerinte az életben is

az számít, aki fölül van, annak a szava dönt, és ebben az esetben az amerikai elnök áll a hierarchia csúcsán.

Orbán Viktor álláspontja szerint tehát az energiaszankciók alóli mentesség mindaddig fennmarad, amíg Donald Trump tölti be az amerikai elnöki tisztséget és Magyarországon „nemzeti kormány” van hivatalban. Úgy fogalmazott, hogy nem személyi kérdésről van szó, hanem arról, milyen irányultságú kormány működik. Hozzátette, hogy ha e két feltétel bármelyike megváltozik, akkor új helyzet áll elő, és szerinte ebben az esetben a rezsicsökkentésnek „nuku”, vagyis nem maradna fenn.

A miniszterelnök bejelentéseit, közléseit élőben közvetítjük.

Ezen a héten is megtartja szokásos péntek reggeli rádióinterjúját Orbán Viktor miniszterelnök. Ennek kiemelt témája lehet

a 14. havi nyugdíj ügye, amelynek első heti részlete 2026 februárjában, a 13. havival együtt érkezik, a teljes bevezetés pedig a következő ciklusban, négy lépcsőben történne.

Szó eshet a 273 ezer családot érintő jelzáloghitelek kamatstopjának 2026. június 30-ig történő meghosszabbításáról is, illetve a banki extraprofitadó megduplázásáról, amelynél a kormány a piaci versenytől és a versenyhatósági fellépéstől várja az esetleges áthárítás korlátozását.

A beszélgetésben helyet kaphat a jövő hét elején aláírandó KKV-csomag, amely körülbelül 80 milliárd forintos kerettel kisebb adó- és adminisztrációcsökkentéseket tartalmaz. Téma lehet továbbá a nevelőszülők illetményének 2026. január 1-jétől esedékes megduplázása, amelynek keretében az alap- és kiegészítő díj egyaránt 174 ezer forintra emelkedik, valamint a pótlékok bővítése és a gyermekvédelmi, illetve iskolaőri rendszer megerősítése.

Orbán Viktor beszélhet az Egyesült Államokkal kötött energia- és atomenergia-megállapodások rövid és hosszú távú hatásairól is, köztük a nukleáris fűtőelemek beszerzéséről és az SMR-technológia jövőbeni szerepéről, valamint az amerikai pénzügyi védőpajzs elvi lehetőségéről, amelyet a kormány csak indokolt esetben venne igénybe.

Az amerikai olaj- és gázvásárlási szankciók ügye különösen izgalmas lehet,

mivel az Egyesült Államok külügyminisztere, Marco Rubio kijelentette, hogy Magyarország csak egy évre kap mentességet az orosz energiaimportra, míg a magyar kormány eddig korlátlan hatályú intézkedésről beszélt.

A reggeli interjú hátterét az is meghatározza, hogy csütörtök este a Magyar Közlönyben már megjelent az árrésstop meghosszabbításáról és kibővítéséről szóló rendelet, valamint a banki különadó jövő évi emelését rögzítő jogszabály.

Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! címû mûsorában a közmédia óbudai stúdiójában 2025. október 31-én. A fotó forrása: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Fischer Zoltán.