Az ország vezetője többet költene, de a pénzügyminiszter ellenáll

Japánnak továbbra is ügyelnie kell az elsődleges költségvetési egyenlegére – figyelmeztetett a pénzügyminisztérium tanácsadó testülete –, még azt követően is, hogy Sanae Takaichi miniszterelnök gyakorlatilag jelezte: eltávolodna a minisztérium régi céljától, amely a többletes elsődleges egyenleg elérését tűzte ki - adta közre a Bloomberg.

„Az elsődleges egyenleg továbbra is a közpénzügyek egyik legfontosabb áramlási mutatója, ezért azt üzentük a kormánynak, hogy jövő évi költségvetése összeállításakor ezt szilárdan tartsa szem előtt”

– mondta Hiroya Masuda, a testület megbízott vezetője az ajánlások keddi átadása után. Az elsődleges egyenleg a kormány bevételei és kiadásai közötti különbséget jelenti, az adósságszolgálat (kamatfizetések) nélkül.

A kormány hivatalos előrejelzései jelenleg azzal számolnak, hogy Japán 2026-os pénzügyi évre érheti el az elsődleges többletet. A kabinetiroda alapforgatókönyve és egy dinamikusabb, növekedési átmenetet feltételező szcenárió is azt mutatja, hogy addig fokozatosan javul a mutató.

Mindez ugyanakkor egy új politikai irányváltással együtt történik. Takaichi – aki régóta a bőkezű fiskális politika híve – lényegében félretolta az elsődleges többlet korábbi, kemény célját, és helyette egy puhább indikátorra, az államadósság GDP-hez mért arányának csökkentésére helyezte a hangsúlyt.

A miniszterelnök eddig igyekezett azt demonstrálni, hogy a lazább célrendszer nem jelent féktelen költekezést. Új költségvetési csomagjában – amely a járvány utáni időszak legnagyobb fiskális élénkítése – egyelőre sikerült úgy növelni a kiadásokat, hogy az újonnan kibocsátott államkötvények összege ne haladja meg a tavalyit. Emellett létrehozta a kormányzati hatékonyság javításáért felelős hivatal japán verzióját (DOGE), amely a pazarló kiadások visszavágását célozza. Ezek a lépések egyértelműen azt a célt szolgálják, hogy megnyugtassák a befektetőket: Japán pénzügyei akkor is kezelhetők maradnak, ha a kormány hivatalosan eltávolodik az elsődleges egyenleg korábbi „mérőrudától”.

Ennek ellenére a piac ideges. A hozamok tovább emelkednek, mivel a befektetők egyre inkább megkérdőjelezik a kormány fiskális logikáját. A tanácsadó testület ezért – Takaichi kedvelt mutatójára utalva – azt ajánlotta, hogy a kormány következetesen csökkentse az adósság/GDP arányt, és építsen fel elegendő fiskális tartalékot arra az esetre, ha váratlan sokkok érnék a gazdaságot.

A panel arra is figyelmeztetett, hogy a kormányzatnak különösen óvatosnak kell lennie az emelkedő adósságszolgálati költségekkel. A Bank of Japan ugyanis tavaly március óta fokozatosan emelte az irányadó rátákat: a negatív tartományból egészen 0,5%-ig jutott, a piac pedig újabb lépést vár, akár már decemberben vagy röviddel azután.

A pénzügyminisztérium számításai szerint

Japán adósságszolgálati terhei a 2028 áprilisában kezdődő pénzügyi évben meghaladhatják a 35 ezer milliárd jent (mintegy 225 milliárd dollárt), ami körülbelül 25%-kal magasabb a jelenlegi pénzügyi évre becsült szintnél.

Ez a trend önmagában is szűkíti a mozgásteret, és még inkább indokolttá teszi, hogy a kormány – a retorikai váltás ellenére – ne veszítse szem elől az elsődleges egyenleg fegyelmező szerepét.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images