Stiglitz: az EU-nak Oroszország pénzéből kellene támogatni Ukrajnát a háborúban
Gazdaság

Stiglitz: az EU-nak Oroszország pénzéből kellene támogatni Ukrajnát a háborúban

Gyors összefoglaló
Ha csak egy perce van, olvassa el a lényeget AI összefoglalónkban.
Ahogyan számos európai vezető elismeri, az Egyesült Államok nem hagyott más választást Európának (beleértve az Egyesült Királyságot és Norvégiát), minthogy saját maga gondoskodjon védelméről. A befagyasztott orosz eszközök felhasználása az Ukrajna számára nyújtott jóvátételi hitel formájában egy erős lépés lenne ebbe az irányba, amelyet az európaiak az Egyesült Államok részvétele nélkül is megtehetnek.
Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Ahogy közeledik Oroszország ukrajnai inváziójának negyedik évfordulója, az Európai Unió még mindig nem tette meg az egyik legerősebb lépést, amely valódi változást hozna az ukrajnai frontvonalakon: a befagyasztott orosz vagyon felhasználásával segíthetné Ukrajnát az orosz hadsereggel szemben. Ez nagyban hozzájárulna Ukrajna – és Európa – jövőjének biztosításához.

Múlt héten Emmanuel Macron francia elnök megerősítette, hogy az uniós országok a következő napokban véglegesítik az Ukrajna pénzügyi támogatására vonatkozó megoldást. Miközben Oroszország továbbra is támadja Ukrajna polgári infrastruktúráját – az otthonokat, az energiatermelő és -elosztó rendszereket, a fűtési és vízügyi rendszereket –, nagy szükség van a pénzügyi támogatásra. Még ha a háború 2026-ban véget is ér, és nem számolva az újjáépítés óriási, jóval több mint 500 milliárd dolláros költségével, Ukrajnának a következő két évben mintegy 140 milliárd dollárra lesz szüksége a háború gazdaságra gyakorolt hatásai miatt az egyéb finanszírozási szükségletek mellett.

Ukrajna továbbra is hősiesen ellenáll, gyakorlatilag patthelyzetre kényszerítve a sokkal nagyobb támadó felet. Az orosz áldozatok (halottak és sebesültek) száma meghaladja az egymilliót. Ennyi emberélet elvesztésével azonban viszonylag keveset nyert Oroszország – szétrombolt területeket és meggyötört lakosságot, a II. világháború óta leghevesebb harcok által elpusztított és most aknákkal teleszórt földet. Oroszország nem érte el a háború megindításakor kitűzött eredeti stratégiai céljait.

2022 februárjában, nem sokkal Oroszország teljes körű inváziója után,

300 milliárd dollárnyi orosz jegybanki eszközt (főként kamatozó értékpapírokat) foglaltak le nyugati pénzintézetekben.

2024 októberében a G7-országok létrehozták a bevételek növelésére vonatkozó programot (ERA), amely ezen lefoglalt orosz eszközök kamataiból finanszírozott hiteleket nyújtott Ukrajnának. Az ERA-program keretében a tervezett 45 milliárd eurós hitelkeretből eddig mintegy 30,9 milliárd eurót (35,7 milliárd dollárt) folyósítottak.

De mi a helyzet az európai joghatóságoknál lefoglalt eszközökkel? Sokuk készpénzzé vált, amelyet az Euroclear - az eszközök oroszlánrészét birtokló belga pénzintézet - az Európai Központi Banknál vezetett számlán helyez el nagyon kevés kamatot hozva.

Az EU Tanácsának legutóbbi ülésén megvitatták azt, hogy ezeket az eszközöket arra használják-e fel, hogy "jóvátételi kölcsönt" nyújtsanak Ukrajnának 210 milliárd euró értékben, amelyet csak akkor kell visszafizetni, ha Oroszország kártalanítja Ukrajnát az általa okozott pusztításért. Gyakorlatilag az egyetlen különbség az lenne, hogy az Euroclear az AAA minősítésű EKB-betétek helyett AAA minősítésű európai bizottsági kötvényekbe fektetné a készpénzt. Oroszország elvileg visszakövetelhetné ezen eszközök tulajdonjogát, miután kártalanította Ukrajnát, így a jóvátételi hitel ideiglenes és visszafordítható lenne.

Amint azt korábban kifejtettük, nem áll fenn annak a veszélye, hogy ezt "elkobzásként" értelmezzék. Az orosz eszközök lefoglalásának és az ERA-program bírálói által előre jelzett káros hatások egyike sem következett be. Az euró még mindig a második legfőbb devizának számít a dollár után, és az európai pénzintézetek biztonságos menedéket (safe haven) jelentenek a befektetők számára világszerte.

Miközben Oroszország a második világháború vége óta a legsúlyosabb biztonsági válságot idézte elő Európában, lábbal tiporva a nemzetközi jogot és normákat, eszközei az európai intézmények védelmét élvezi. De egy igazságos világban ez a két dolog nem állhat fenn egyszerre. Nem lehet Európát GPS-zavarással, gyújtogatással, szabotázzsal, kiberhadviseléssel és dezinformációs kampányokkal támadni – amelyeket az orosz katonai titkosszolgálat irányít –, és közben az európai pénzügyi és jogi intézmények védelmét élvezni.

Ha valaha is eljött az ideje annak, hogy fokozzuk a nyomást Oroszországgal szemben, akkor  az most következett be. Mivel az olaj- és gázbevételek meredeken csökkennek, Oroszország egyre nehezebben tudja finanszírozni a húsdaráló jellegű háborúját. A védelmi kiadásai nőnek, és a magas infláció súlyosan érinti az orosz lakosságot.

Az USA másodlagos szankciói következtében India legnagyobb vállalata leállította az orosz olajimportot. Négy nagy kínai állami olajtársaság is jelezte, hogy rövid távon nem fognak orosz olajat vásárolni. Kína és India együttesen az orosz olajeladások mintegy 85%-át fedi le, és e piacok elvesztése súlyos hatással lenne az orosz háborús erőfeszítésekre. Így nem meglepő, hogy Oroszország arra törekszik, hogy mihamarabb kikényszerítse a háború számára kedvező feltételekkel történő befejezését.

A jóvátételi hitel kockázatának megosztása érdekében Bart de Wever belga miniszterelnök garanciákat követel a többi EU-tagállamtól arra, hogy Belgiumot ne terhelhesse kötelezettség Oroszországnak megítélt sikeres követelés esetén. Így minden tagállamnak garantálnia kell a kölcsön egy részét (a bruttó nemzeti jövedelem alapján).

De Wever aggályai alaptalanok. Tekintettel az ENSZ Alapokmányának súlyos megsértésére és az orosz háborús bűnök mértékére, nem várható, hogy egy bírósági úton vagy egyéb eljárás keretében Oroszország javára születik döntés, amelynek értelmében Belgiumnak fizetnie kellene. Az orosz eszközök lefoglalása az uniós jog miatt történt, és az Európai Tanács már 2014-ben korlátozta a Moszkva javára döntő lehetséges eljárások végrehajtását, válaszul Oroszország első ukrajnai inváziójára, amikor Oroszország illegálisan annektálta a Krímet.

Mégis, ha az EU-tagállamok hitelgaranciáira van szükség ezen akadály elhárításához, akkor azokat a szükséges mértékben biztosítani kell. Mivel Belgium nem kockázatos ország, a garanciát nyújtók számára nincs kockázat. Továbbá az európai országoknak fel kellene mondaniuk az Oroszországgal kötött kétoldalú beruházási szerződéseiket – amit már régen meg kellett volna tenniük. Oroszország ezt már lényegében megtette azzal, hogy sok európai vállalatot átvett.

Amint azt sok európai vezető elismeri, Európának (beleértve az Egyesült Királyságot és Norvégiát is) képesnek kell lennie arra, hogy megvédje magát. A jóvátételi hitel nyújtása Ukrajnának egy erőteljes lépés ebbe az irányba, amelyet az európaiak amerikai részvétel nélkül is megtehetnek.

Erkölcsileg helytelen lenne nem élni ezzel a lehetőséggel. Oroszország bűnös az általa Ukrajnában okozott vérontásért. A jóvátételi kölcsön némi igazságot szolgáltatna, bár az összeg csak töredékét teszi ki az Oroszország által a fizikai infrastruktúrában okozott károknak, nem is beszélve az ukránok millióinak okozott károkról. Egy egész generáció fogja élete végéig magával cipelni a traumát.

A jóvátételi hitel nem csak az igazságszolgáltatásról szól, hanem a túlélésről is.

Ukrajna védelme Európa védelmét jelenti.

Európának felül kell kerekednie az erő gyakorlásától való félelmén, ha ellen akar állni a Moszkva által jelentett egyértelmű, meglévő és halálos fenyegetésnek.

Copyright: Project Syndicate, 2025.

www.project-syndicate.org

Joseph E. Stiglitz
A Columbia Egyetem Nobel-díjas közgazdászprofesszora. 2001-ben kapta a közgazdasági Nobel-díjat. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 1995-ös jelentésének vezető szerzője, amely szervezet 2007-ben béke Nobel-díjat kapott. 1995-1997 között Bill Clinton amerikai elnök gazdasági tanácsadó testületét vezette. A Világbank alelnöke és vezető közgazdásza volt 1997-2000 között. Kutatásai többek között a jövedelmi egyenlőtlenségek, a klímaváltozás, a vállalati kormányzás (corporate governance) és a globalizáció kérdéseire irányulnak.
Andrew Kosenko
Az amerikai Marist College közgazdász adjunktusa.

Címlapkép forrása: Eugene Hertnier/Suspilne Ukraine/JSC "UA:PBC"/Global Images Ukraine via Getty Images

Holdblog

Kiben bízhatunk? A bizalom földrajza

"A világot inkább a bizalom, mintsem a pénz mozgatja." - Joseph Stiglitz Kevés fogalom van, amely egyszerre hétköznapi és mégis nehezen megfogható. Tudjuk milyen, amikor... The post Kiben bízha

Portfolio Agrárszektor Konferencia 2025

Portfolio Agrárszektor Konferencia 2025

2025. december 3.

Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet