Megérkezett a KSH válasza a furcsa GDP-adatokra

Az előzményről röviden

Az idén ősszel a KSH elvégezte a szokásos felülvizsgálatát a nemzeti számlák statisztikában, ennek keretében a beérkező új információkat átvezetve frissítette a GDP-adatait. Ez több területen jelentős változásokat hozott, ezek közül a leglátványosabb az volt, hogy

2023-ban az export volumene (mennyisége) az egekbe emelkedett és azóta is sokkal magasabban van, mint amit a korábbi adatokból láttunk.

Emiatt a számokból egy nagyon furcsa értelmezést lehetett kiolvasni: az épp recesszióban lévő magyar gazdaság őrületes kiviteli rohamot produkált, és a stagnáló európai gazdaságba 2023-ban ontotta az exporttermékeket. Ezt (a GDP-adatok szerint) úgy tudta elérni, hogy a magyar ipar, amelyiknek a termelése éppen a gyenge európai kereslet miatt zsugorodott, a készleteiből adott el. Ráadásul az óriási készletkisöprés ellenére az exportvolumen később sem esett vissza, hanem magasabban maradt.

A nagyon nehezen magyarázható fundamentális kép akkor sem lett sokkal tisztább, amikor mélyebbre nézve megállapítottuk, hogy az exportunk mennyisége (volumene) úgy nőtt 15-20%-kal, hogy közben annak az értéke (forintban vagy euróban kifejezve) gyakorlatilag egyáltalán nem változott. Vagyis statisztikai szempontból azt sikerült tisztázni, hogy a pénzben összeszámolt kivitelünkben nem történt változás, ám a revízió hatására az export mennyisége nőtt, az ára csökkent. Vagyis elvileg olcsóbban adtunk el többet.

A sztori ettől még ugyanúgy zavaros, ezért a statisztika furcsaságaival kapcsolatban kérdéseket küldtünk a statisztikai hivatalnak.

"Az ősszel végrehajtott revízió a nemzeti számlákban a megszokottnál jóval nagyobb módosításokat eredményezett. Az export esetében például jelentősen változott a volumen- és az árindex is. Ennek részleteire lennénk kíváncsiak. Mi az oka egy ekkora módosításnak? Melyik ágazatokban nőtt a volumen, illetve csökkent az ár? Mennyire tekinthető reálisnak, hogy az európai gazdasági dekonjunktúrában a magyar export volumene ekkorát emelkedett?"

A KSH válasza

Cikkünk megjelenése után megérkezett a hivatal válasza (a kiemelések tőlünk származnak):

Hivatkozva 2025. december 4-én küldött kérésére, melyben a GDP revízióval kapcsolatban érdeklődött, az alábbiakról tájékoztatjuk.

A külkereskedelmi árak módszertana 2025-ben egységérték alapú árkalkulációra tért át a korábbi reprezentatív adatgyűjtésről.

Az új árindexszámítás nemzeti számlás adatokon történő átvezetésénél – a tétel szintű árvalidálás befejezéséig – technikai (szigorú outlier szűrési elveken alapuló) visszavezetést alkalmaztunk. Az ilyen módon kalkulált előzetes árindexek a 2023-as évben az export és az import tekintetében a korábbiakhoz képest (energiahordozók és gépek esetében) alacsonyabb árváltozást mutatnak, ami így magasabb volumenindexeket és a korábbiakhoz képest eltérő cserearány pályát is eredményezett.

A 2026 januárjára elkészülő végleges (tételszintű validálás) külkereskedelmi árindexek alapján, a nemzeti számlás adatokon történő átvezetést követően, a volumenindexek és a cserearányok múltbeli értékei is korrigálódni fognak 2023-ig visszamenőleg.

Mit jelent ez?

A KSH válasza megerősíti néhány értelmezésünket és új információkat is tartalmaz.

• A fő változást valóban az árindexek újraszámolása okozza. Mivel ezt a KSH időben csak néhány évre vezette vissza, ezért a közelmúltban az idősorban éles törés mutatkozik. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a 2023-ban látott nagy exportmegugrás jó része inkább a megelőző években halmozódhatott fel, így az idősor sokkal simább lehet.
• Az árindex-számbavételi problémával megerősödik a volumenváltozásról szóló értelmezésünk. Eszerint az export mennyisége egyszerűen azért ugrott meg, mert ugyanazt a pénzben kifejezett exportárbevételt kisebb árindex-szel osztottuk el, tehát nagyobbnak kell lenni a volumennek. Laikus szemmel ez furcsa lehet, mert azt lehetne gondolni, hogy először áll rendelkezésre az export mennyisége, de valójában a statisztika fordítva áll elő. Először van érték, és ebből jön a volumen, ha van árindexünk.
• Ebből jön a további kellemetlenség. Ha a KSH összerakja forintban a GDP termelési és felhasználási oldalát, majd utólag a mögötte lévő mennyiségek az árindex módosítása miatt megváltoznak, akkor a két oldal közötti egyenlőség felborul. Ekkor jön megmentőként a "készlet", ami mint egy puffer, betölti a lyukat. Ha nincs látható termelés, ami a nagyobb exportmennyiségért felel, akkor az maradék elven készletből történt.
• Ez egyben rá is világít arra, hogy a nagy revízió statisztikai okainak megismerésével a gazdasági kép nem simult ki. Ugyanis ettől még a számokból kiolvasható fundamentális folyamatok nem lettek kevésbe inkonzisztensek azzal, amit eddig a gazdaságról gondoltunk. Ennek egy részét megmagyarázza az idősor törése, de nem tudjuk, hogy mekkorát.
• A módszertani váltás új kérdéseket is felvet. Ahogy a KSH is utal rá a válaszában, a cserearányok múltbeli értékei megváltoztak, méghozzá jelentősen. A cserearány annak a kifejeződése, hogy a Magyarország által exportált és importált termékek árai egy adott időszakban hogyan változtak. Ha a cserearány tartósan romlik (az exporttermékeken nem lehet akkora áremelést végrehajtani, mint amekkora drágulást az importon elszenvedünk), akkor az felveti az exportszerkezetünk versenyképességi problémáit. És emellett egyébként a nemzetgazdasági szintű jövedelmi folyamatainkra is hatással van. Ezért is lenne fontos tudni, hogy az új módszertannal készült számok pontosabban mutatják-e a valóságot.
• A fentiek szempontjából is fontos új információ, hogy az új adatok előzetesek, és az árindexeket jövő év elején a KSH egy részletesebb (és vélhetően pontosabb eredményt ígérő) eljárással véglegesíti. El lehetne azon gondolkozni, hogy néhány hónapra érdemes volt-e a köztudatba bedobni olyan számokat, amelyek ennyire szembennek az eddigi valóságérzékelésünkkel, de inkább azt javasoljuk, hogy a mostani számokat tegyük zárójelbe, és nézzük meg, hogy jövő év elején megnyugtatóan oldódnak-e ezek a feszültségek.

Címlapkép forrása: Portfolio