Peking készül a következő kereskedelmi csatára, miközben rekordra futott a kínai exporttöbblet

Kína legfelső vezetése azt üzeni: fokozott készültségben van egy újabb, a világgazdaságot érintő kereskedelmi feszültséghullámmal szemben,

miközben a jövő évi gazdaságpolitikai terveket készíti elő. Mindez úgy történik, hogy az ország a vámháború ellenére is történelmi csúcsra tornázta fel külkereskedelmi többletét az Egyesült Államokkal szemben.

Néhány órával azután, hogy Peking bejelentette: az árukereskedelem többlete 11 hónap alatt meghaladta az 1 ezermilliárd dollárt, a Politbüro hétfői ülését összegző közleménye burkoltan már a külső bizonytalanságokra utalt. A dokumentum „a hazai gazdasági munka és a nemzetközi gazdasági-kereskedelmi harc jobb összehangolását” sürgette, és azt ígérte, hogy „késlekedés nélkül” lépnek új növekedési hajtóerők kiépítésére.

A Hszi Csin-ping elnök vezette pártvezetés nyelvezetét figyelő elemzők számára az üzenet magja az, hogy a gazdaságpolitika kialakításánál a jövőben is nagy szerepe lesz az óvatosságnak – még úgy is, hogy az idei évben a vezetés nem nyúlt látványos, nagyszabású élénkítő csomagokhoz, noha a gazdaság egyre inkább lassul.

Donald Trump újraválasztása óta eltelt több mint egy év, és a Kínára leselkedő külső kockázatok jelenleg nagyobb valószínűséggel más országokból jönnek, semmint az Egyesült Államokból – feltéve, hogy a világ két legnagyobb gazdasága közötti törékeny kereskedelmi tűzszünet fennmarad.

Gazdasági ellencsapások kilátásba helyezéséről beszélnek, mivel feszültség nő Japánnal a de facto önálló irányítás alatt álló Tajvan miatt. Közben a mexikói kongresszus ezen a héten szavaz Claudia Sheinbaum elnök Kínát célzó vámjavaslatairól. Néhány nappal korábban Emmanuel Macron francia elnök figyelmeztetett: az Európai Uniónak „erőteljes lépéseket” kell tennie Kínával szemben – akár vámok formájában is –, ha Peking nem tesz érdemi lépéseket az EU-val szembeni egyre nagyobb kereskedelmi többletének mérséklésére.

„Bár a kínai–amerikai kereskedelmi viszony érezhetően enyhült, Európa és Ázsia egyes országai, például Hollandia és Japán továbbra is aktív, kezdeményező lépéseket tesznek a gazdaság- és kereskedelempolitikában” – írták a Huaxi Securities közgazdászai, köztük Liu Yu hétfői jegyzetükben. „Az antiglobalizációs trendet nehéz visszafordítani.”

A protekcionizmus erősödésének kockázata alapjaiban írja át Kína gazdasági kalkulusát. Az ország a korábbi amerikai vámháborúból úgy jött ki, hogy egyszerűen sokkal többet exportált a világ többi részébe. Előretekintve ugyanakkor jóval nagyobb súly nehezedik majd a belföldi kereslet erejére.

Otthon Kína egyre borúsabb képpel néz szembe. A növekedés lassul, a fogyasztás hónapok óta gyengélkedik, a beruházások pedig meredeken esnek.

Az exportőrök ugyan képesek voltak új piacokat találni az Egyesült Államokon kívül, és szállításaik Afrikába, Latin-Amerikába és más feltörekvő térségekbe látványosan nőttek, de ez hosszabb távon nem oldja meg a gyenge belső kereslet problémáját.

Az új év közeledtével a kínai kormány láthatóan tisztában van ezekkel a kihívásokkal: sürgető hangnemben beszél a csúcstechnológiai feldolgozóipar megerősítéséről, miközben az elemzők szerint a gazdasági modell fogyasztás felé való elmozdításában továbbra is inkább csak fokozatos, óvatos lépések várhatók.

A Politbüro a jövő évre vonatkozó gazdasági prioritások között első helyre emelte a belföldi kereslet élénkítését. Emellett arra szólította fel a döntéshozókat, hogy a helyi adottságok figyelembevételével fejlesszék az úgynevezett „új produktív erőket” – ez a pekingi szóhasználatban olyan feltörekvő iparágak gyűjtőfogalma, mint például a humanoid robotika.

A stratégia „arra utal, hogy Kína a jövőben is bővíteni kívánja a feldolgozóiparát – különösen a high-tech szegmenst –, és fenn akarja tartani exportjának ellenálló képességét”

– írták a Goldman Sachs közgazdászai, Lisheng Wang vezetésével. Ugyanakkor a közlemény általános hangvétele szerintük „némi csalódást kelt”, amit az is jelez, hogy kevesebb hangsúlyt kapnak benne a növekedési félelmek, és nincs egyértelmű utalás sem a lakossági fogyasztásra, sem az ingatlanszektorra.

A 24 tagú Politbüro decemberi ülésén lefektetett irányelvek hagyományosan előre vetítik a Központi Gazdasági Munkakonferencia fő üzeneteit, amely részletesebben is kijelöli a következő év gazdaságpolitikai prioritásait. Várakozások szerint ez az értekezlet a következő napokban veszi kezdetét.

Az infrastruktúra-fejlesztés Kínában mára gyakorlatilag telítettségi szintre jutott, a mélyrepülésben lévő ingatlanpiac pedig még sürgetőbbé teszi olyan új iparágak felépítését, amelyek a jövőben a növekedés motorjai lehetnek. Ezzel szemben a fogyasztásra épülő modellre való átállás hosszabb távú reformokat igényel, például a szociális háló bővítését vagy az adórendszer átalakítását.

A Guolian Minsheng Securities elemzői, köztük Tao Chuan felhívták a figyelmet: a Politbüro mostani felhívása, amely „az új növekedési hajtóerők gyors kiépítését” sürgeti, jóval erősebb hangsúlyt hordoz, mint a júliusi ülést követő, viszonylag enyhébb felkérés az „új pillériparágak felgyorsított kialakítására”.

„A szóhasználat változása jól mutatja, hogy a vezetésben nő az új növekedési motorok sürgető keresésének érzete” – írták.

A beruházások visszaesése közben tovább húzza lefelé a növekedést. Az infrastruktúra-fejlesztések volumene zsugorodik, miután Peking szigorúbb fellépést hirdetett a helyi önkormányzatok adósságkockázataival szemben.

A Shenwan Hongyuan elemzői, köztük Zhao Wei szerint a következő időszakban várhatóan újabb politikák születnek a beruházások élénkítésére, különösen a digitális infrastruktúra területén. Úgy látják, a szolgáltatási szektort célzott intézkedésekkel igyekeznek majd felpörgetni, hogy ezzel is támogassák a fogyasztást – szerintük az egy főre jutó szolgáltatási kiadások még mindig 1923 jüannal (mintegy 272 dollárral) maradnak el a járvány előtti trendtől.

Egyes közgazdászok egy másik jelét is látják annak, hogy a politika súlypontjai finoman eltolódhatnak. A Politbüro ugyanis 2026 fő feladatai között a lista végére sorolta a „kulcsfontosságú területeken” fennálló kockázatok megelőzését és kezelését – ez a formula rendszerint a helyi önkormányzati adósságokra, az ingatlan- és pénzügyi szektor kockázataira utal.

A China International Capital Corp. elemzői, köztük Fan Yangyang szerint ez azt tükrözi, hogy Peking úgy ítélheti meg: a rendszerkockázatok valamelyest enyhültek, miután nekifeszültek a „rejtett adósság” leépítésének. A hatóságok ezért a következő évben nagyobb hangsúlyt helyezhetnek a növekedés ösztönzésére – tették hozzá.

Idén eddig összesen 1,37 ezermilliárd jüan értékben bocsátottak ki új, speciális helyi önkormányzati kötvényeket, amelyek célja az önkormányzatok mérlegen kívüli adósságának refinanszírozása és a cégek felé fennálló tartozások rendezése – derül ki a Bloomberg által összegyűjtött adatokból. Ez 71%-kal haladja meg az éves költségvetésben eredetileg tervezett volument, vagyis a növekedést támogató fiskális impulzus a továbbiakban fokozatosan gyengülhet.

A Nomura Holdings közgazdászai, köztük Lu Ting úgy látják, hogy a Politbüro közleménye azt jelzi: Peking egyre inkább aggódik a friss növekedési lassulás miatt. Szerintük merészebb lépésekre lenne szükség az ingatlanpiac problémáinak kezelésére, a fogyasztás és az üzleti bizalom erősítésére, valamint a kereskedelmi kapcsolatok javítására.

„Peking a könnyen mozgósítható politikai eszközeit már nagyrészt kihasználta”

– fogalmaztak. – „A piacoknak valószínűleg türelemmel kell lenniük, mire a növekedés ténylegesen eléri a mélypontot, és valóban magunk mögött hagyhatjuk a dezinflációs, deflációs nyomást.”

Címlapkép forrása: Shutterstock