Idén jubilált a BÉT50 – ideje levonni az elmúlt 10 év tanulságait

Gergely András

2025. december 16. 13:30

Idén 10 éves a BÉT50, a Budapesti Értéktőzsde versenyképes hazai társaságok sikertörténeteit bemutató kiadványa, és a hozzá kapcsolódó program, mely immáron 8. alkalommal az EY szakmai támogatásával valósult meg. Az elmúlt időszakban számos mutatóban is nagyot léptek előre a BÉT50-es cégek, a közel 500 vállalat 130 ezer munkavállalót foglalkoztat és a magyar GDP 5%-áért felel, amellyel jelentős súlyt képez a nemzetgazdaságban. A tőkefinanszírozás, a tőkepiaci instrumentumok, illetve a tőzsdére lépés azonban még mindig nem elég ismertek a hazai vállalatvezetők körében, ezért a továbbiakban még hangsúlyosabb lesz az utánkövetés és mentorálás szerepe. A Portfolio Tóth Tibort, a BÉT vezérigazgatóját és Vaszari Pétert, az EY Magyarország Stratégia és Tranzakciók üzletágának partnerét kérdezte a program elmúlt évtizedéről, a tőzsdei jelenlét előnyeiről és a várható folytatásról.

Idén jubilál a Budapesti Értéktőzsde BÉT50 kezdeményezése. Mit érdemes tudni a programról, milyen céllal hozták létre, és hova jutottak 10 év alatt?

Tóth Tibor: Idén tíz éves a program, amelyet nyolcadik alkalommal az EY Magyarországgal közösen koordinálunk. Azzal, hogy minden évben bemutatunk 50 olyan hazai tulajdonú vállalkozást, amelyek jelentős sikereket értek el, egyrészt az a célunk, hogy szélesebb körben is megismertessük a történeteiket, amelyek másokat is motiválhatnak, inspirálhatnak. Másrészt komoly edukatív szerepe is van a programnak: a tőkepiacok, tőkepiaci instrumentumok és egyáltalán

a tőkefinanszírozás a legtöbb vállalatvezető számára még kevéssé ismertek, pedig a klasszikus banki finanszírozás mellett remek megoldást kínálhatnak egy vállalat bővüléséhez.

Minden évben a szakmai tanácsadó partnerünkkel közösen összeállítunk egy listát, felkeressük a cégvezetőket, elindul egy közös gondolkodás, áttekintjük a működésüket és felhívjuk a figyelmüket arra, hogy adott pontokon hol és hogyan lehetne élni a tőkebevonás lehetőségével. Ez lehet akár tőzsdei bevezetés vagy kötvénykibocsátás is, amelyekre az elmúlt években szép számmal akadt is példa.

Vaszari Péter: Nagyon fontos az utókövetés szerepe is, és ebben a jövőben még hangsúlyosabban tervezünk jelen lenni. Sokszor tapasztaljuk, hogy a kezdeti vezetői lelkesedés hamar elcsitul, annak ellenére, hogy világos, hogy az adott vállalatban, milyen tőkepiaci potenciál rejlik. Úgy gondolom, hogy a feladatunk, hogy a BÉT50 kiadvány összeállítása után, hosszabb távon is szoros kapcsolatot alakítsunk ki a vállalatokkal, és még inkább segítsük őket a szintlépésben, további növekedésben vagy akár a tőzsdére lépés folyamatában.

A hazai kkv-finanszírozásban óriási túlsúlyban van a banki hitelezés, azonban a tőkefinanszírozás aránya és egyben ismertsége jóval alacsonyabb. A nemrég indult Demján Sándor Tőkeprogram alkalmas lehet arra, hogy a vállalatvezetők kontrollált körülmények között belekóstolhassanak a tőkefinanszírozásba? Jelenthet egyfajta belépőt a komolyabb célok felé?

T. T.: Pár héttel ezelőtt ért véget a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, illetve a Portfolio közös országos roadshowja, amelynek célja az volt, hogy minden vármegyében a helyi vállalkozók még több információt kapjanak a Demjén Sándor Tőkeprogramról, és a tőkefinanszírozás, a tőzsdére lépés lehetőségeiről. A rendezvénysorozaton mi is részt vettünk, rengeteg vállalatvezetővel találkoztunk személyesen. Úgy gondolom, hogy a már említett tőkeprogram

rendkívül kedvező konstrukció: 1%-os Tőkealap-kezelői tulajdonrész szerzés mellett többszáz millió forint tőkejuttatást adhat a cégeknek.

A finanszírozási megoldás túlmutat önmagán, hiszen komoly edukációs szerepe is lehet, belépőt jelenthet a tőkefinanszírozás világába, segíthet rengeteg tévhitet, averziót eloszlatni például azzal kapcsolatban, hogy egy külső szereplő tulajdonrészt szerez a vállalatban. Úgy gondolom, hogy azok a vállalkozások, amelyek sikeresen pályáznak a programba, nem fognak csalódni, és nyitottabbá válhatnak más tőkepiaci instrumentumokra, sőt később akár a tőzsdei bevezetésre is.

Milyen paramétereknek kell megfelelnie egy vállalatnak, hogy bekerülhessen a BÉT50 kiadványba? Mekkora kihívás évről évre ennyi céget kiválasztani?

T. T.: A kiválasztási szempontok között több pénzügyi mutató is szerepel, de azoknál is fontosabbnak tartjuk a vállalat piaci jelenlétét, innovációs képességét, jövőképét és a benne rejlő potenciált. Ez nagyon sok tényezőből állhat össze és kisebb-nagyobb mértékben minden évben változik. Meghatározó szempont az is, hogy olyan cégeket válogassunk be időről időre, amelyek az aktuális gazdasági, piaci kihívásokat a legjobban tudják kezelni. Csak, hogy egy példát említsek 2020-ban vagy 2021-ben értelemszerűen az energiakrízist, vagy a Covid-járvány hatásait kellett sikeresen kezelni.

A szempontrendszer évek óta adott: magyar tulajdon, növekvő árbevétel és EBITDA, exportképesség és munkavállalói létszám. Külön vizsgáljuk az innovációs képességet, és pozitívan értékeljük, ha a cég olyan terméket vagy szolgáltatást állít elő, amely exportképes. Ha a külpiacokon is releváns szereplővé tud válni egy vállalat, akkor a potenciális befektetői kör is nagyobb, ami a tőkebevonás szempontjából egyáltalán nem mellékes.

V. P.: Nem egyszerű feladat összeállítani a listát, de mind a BÉT-nek, mind az EY-nak óriási rálátása van a hazai vállalati szférára.

Tibor is, én is személyesen évtizedek óta különböző pozíciókban, de ezen a területen dolgozunk, mindig is vállalatokkal foglalkoztunk. Mégis sokszor meglepődünk egy-egy olyan sikersztorin, amiről még nem hallottunk.

Én ennek örülök, hiszen ez azt jelenti, hogy folyamatosan újabb cégek kerülnek üzleti értelemben abba az érettségi fázisba, amikor már a tőkefinanszírozás, tőkebevonás is reálisan szóba kerülhet.

Az elmúlt 10 év alatt közel 500 szereplősre duzzadt a BÉT50 közösség. Közülük több mint 50 cég jelent meg a tőkepiacon részvénnyel, vagy kötvénnyel, amely nagyságrendileg 10%-os arányt jelent. Mennyire elégedettek ezzel az adattal, és hogyan lehetne még tovább javítani?

T. T.: Nagyon sokat teszünk azért, hogy a hazai kkv-k tőzsdére léphessenek. Emiatt hoztuk létre 2017-ben a BÉT Xtend és Xbond platformot, amely egyfajta könnyített pályát jelent, a standard kategória előszobájának is tekinthető. A célunk az volt, hogy a vállalatok kicsit egyszerűsített formában, de közel azonos szabályrendszer mentén tapasztalhassák meg a tőzsdei jelenlétet, legyen idejük a működésükbe beépíteni a követelményeket. Úgy gondolom, hogy a kezdeményezés sikeres, sőt több „Xtendes” vállalat mára a standard kategóriába is fellépett.

De nem akarom megkerülni a kérdést: úgy gondolom, hogy van még dolgunk, mindenképp feljebb kéne tornászni ezt az arányt.

Ahogy Péter is említette, ennek egyik fontos eszköze lehet a mentorprogram, az utókövetés, vagyis az a tudatos építkezés, hogy ne csak felkeltsük a vállalatvezetők tőkepiacok iránti érdeklődését, hanem – amennyiben van rá nyitottság – végigkísérjük őket a tőzsdei bevezetés útján. Erre még nagyobb hangsúlyt fogunk fektetni a jövőben.

V. P.: Meg kell értenünk azt, hogy pontosan hol akad meg a tőzsdei bevezetés a cégek életében, és hogyan tudjuk őket ezeken a holtpontokon átsegíteni. Én az egyik potenciális területként a nemzetközi kitekintést látom. Az EY globális vállalat, a legtöbb európai piacon jelen van. A BÉT50-es cégeknek szervezhetünk egy olyan eseményt, amelyen egy lengyel vagy német IPO szakértőt elhívunk, esetleg 2-3 helyi céget, amelyek be tudnak számolni a saját történeteikről, milyen előnyeik származtak, mennyi befektetést tudtak behozni, és ezek segítségével hogyan tudtak tovább bővülni.

Ebben mindenképpen látok potenciált.

Azt is hangsúlyoznom kell, hogy a BÉT50 program egyértelműen sikeres. Egy BÉT50 cég átlagos árbevétele 2024-ben 18,6 milliárd forint. 2018-ban 8.9 milliárd forint. Az EBITDA-mutatóik is figyelemre méltóak: az ötveneknél átlagosan 1,2 milliárd forint, az ötszázak körében pedig 1,7 milliárd forint. 2018-ban, az ötvenek körében ugyanez az a szám 621 millió volt. Ez azt jelenti, hogy ezek a cégek, még az elmúlt években is képesek voltak növekedni. A másik fontos tény, ami alátámasztja a program eredményeit, hogy az elmúlt tíz évben 500-ból több mint 100 cég tőkepiaci tranzakciót hajtott végre. Ezek között több tíz M&A tranzakció és kötvénykibocsátás is szerepel az említett tőzsdére lepések mellett.

Milyen értékígéretet tartogat a tőzsde a hazai kkv-k számára?

T. T.: Érdekes ellentmondásnak tűnik, hogy miközben a magyar gazdaság évek óta jelentős növekedési kihívásokkal küzd, addig a BUX index 2023 eleje óta közel 150 százalékponttal, míg a közepes és kis piaci tőkeértékű tőzsdei cégeket tömörítő BUMIX még ennél is többel, több mint 180 százalékponttal tudott növekedni. Ez összességében nem véletlen: a tőzsdére azok a cégek kerülnek be, amelyekben megvan az a dinamizmus, ambíció és innováció, amely akár a regionális növekedést is biztosítani tudja.

A sikerük nem attól függ, hogy például a német gazdaság éppen fel- vagy leszálló ágban van, hanem önálló jogon is versenyképesek.

Ez egy öngerjesztő folyamat: a tőzsdére a legsikereseb, legversenyképesebb, leghatékonyabb cégek tudnak bekerülni, utána viszont a növekedésük robbanásszerűen is kilőhet, különösen akkor, ha van nemzetközi jelenlétük. Ezt az imént említett szám is jól mutatja: a BUMIX még a BUX index-nél is jelentősen többet nőtt, vagyis ezeknek a cégeknek az értéke – vélhetően a jó gazdasági teljesítményüket monetizálva – még a blue chipkenél is gyorsabban nőtt. Szerintem érdemes ilyen „klubba” tartozni, és ez nagyon vonzó perspektíva lehet a vállalatok számára. Személyes példám is akad: egy tőzsdére lépő hazai gyógyszeripari céggel korábban az egyik legnagyobb globális szereplő szóba sem állt, az IPO után viszont sokkal könnyebben tudott beszállítóvá válni.

Tóth Tibor, a BÉT vezérigazgatója és Vaszari Péter, az EY Magyarország Stratégia és Tranzakciók üzletágának partnere

V. P.: Természetesen számos előnnyel jár a tőzsdére lépés, hiszen a tőkebevonás sok szempontból jóval rugalmasabb vállalatfinanszírozási forma, mint bármely hitel. A tőzsdei szabályoknak való megfelelés prudens és teljesen átlátható működést vár el, például negyedéves jelentéstételi kötelezettséggel stb., amely esetleg egy sima társas vállalkozási formáétól jelentősen eltér. Ez sok szervezeti átalakítást, a folyamatok újragondolását és kétségkívül általában plusz adminisztrációt jelent. Ugyanakkor ezt a transzparenciát a piacok nagyra értékelik, és itt nemcsak a befektetőkre gondolok, hanem más partnerekre is.

Egy beszállítói tender esetében komoly érvként szólhat egy cég mellett az „Nyrt.” cégforma, hiszen ez megbízhatóságot sugall.

Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a tőkefinanszírozást hajlamosak vagyunk szembe állítani a banki hitelfinanszírozással, azonban a magasabb tőke kedvezőbb hitelezési feltételekhez is juttathatja a vállalatot, vagyis a finanszírozása két oldalról is stabilabbá, diverzifikáltabbá, ezáltal pedig biztonságosabbá válhat.

Milyen gazdasági erőt képvisel ez az 500 cég ma Magyarországon, nevezhetők valójában a TOP500 magyar kkv-nak?

T. T.: Az említett 500 cég a magyar vállalati szektor árbevételének 5%-át reprezentálja, és 130 ezer munkavállalót foglalkoztat. Mindkettő jelentős adat, ami jól mutatja ezeknek a cégeknek a gazdasági erejét. Talán, ami még ennél is fontosabb, az a növekedési trend, amit ezek a cégek képviselnek. Egy biztos: ezek a kkv-k kiemelkedően teljesítenek például tőkearányos megtérülésben (15%), és az árbevételük éves növekedésében (9%), ugyanakkor elég alacsony, 6%-os profitmarzzsal működnek, miközben tőzsdei átlag 12%. Ebből is jól látszik, hogy ha a kkv-k a bevont tőkét hatékonyságnövelő beruházásokra fordítják, óriási növekedést érhetnek el viszonylag rövid idő alatt, mert még bőven van ebben tartalék.

10 év után mi lesz a sorsa a BÉT50 kezdeményezésnek, akár azt is kérdezhetném, hogy „Hová tovább BÉT50”?

T. T.: Mindenképpen mérföldkőhöz érkeztünk, le kell ülnünk áttekinteni az elmúlt évtized eredményeit. Rengeteg sikert hozott az elmúlt időszak, de látjuk a kihívásokat is, amelyeket kezelnünk kell.

A folytatásról a BÉT vezetése fog végső soron dönteni, de úgy gondolom, hogy gyakorlatilag biztosra vehető a folytatás.

Biztos vagyok benne, hogy a jövőben a legnagyobb feladatunk egyrészt az utókövetésben, mentorálásban, másrészt a nemzetközi kontextus megteremtésében, a regionális tőzsdék közelebb hozásában lesz.

V. P.: Szinte a kezdetek óta az EY a program kiemelt partnere, erre nagyon büszkék vagyunk. A folyamatos fejlődés ugyanakkor a mindennapjaink része, és ez alól a BÉT50 program sem jelenthet kivételt. Át kell tekintenünk, hogy hogyan tudjuk közösen még inkább segíteni a vállalatokat, miként tudjuk még közelebb hozni a tőkepiaci instrumentumokat a cégekhez. A BÉT50-et még inkább integrálni szeretnénk az EY más kezdeményezéseibe, például az „EY Az Év Üzletembere” programba. Nagyon fontosnak tartom én is a régiós kitekintést, a nemzetközi jelenlétünk ebben óriási segítség tud lenni a jövőben.

A cikk megjelenését a BÉT támogatta.

Címlapkép és fotók forrása: Portfolio - Berecz Valter

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.