Különleges a kormány legújabb adócsökkentési programja (Interjú)

Az őszi adócsomagot követően november 17-én újabb, mintegy 80-90 milliárd forintos adókönnyítést jelentett be a kormány a vállalkozások számára, ezúttal gyorsított parlamenti eljárásban. Mi indokolta ezt a rendhagyó ütemezést és a gyors döntéshozatalt?

A hazai kkv-k megerősítése kiemelten fontos a kormány számára. Ezért – ahogyan azt már az első csomag benyújtását követő, októberi sajtó háttérbeszélgetés során is jeleztük – a kormány egy második, vállalkozásokat támogató adócsomaggal készült novemberre. Ezen már akkor is a Magyar Kereskedelemi és Iparkamarával karöltve dolgoztunk. Az ilyen döntések azonban alapos előkészítést, hatásvizsgálatot és mérlegelést igényelnek. A Kamarával történő együttműködés megalapozta, hogy

a vállalkozói igényeket közvetlenül beépítsük a szabályozási folyamatokba,

amelynek eredményeként olyan érdemi, minden vállalatméretet – egyéni vállalkozókat, mikro-, kis-, közép-, és nagyvállalatokat egyaránt – érintő adócsökkentési és adóadminisztráció-csökkentési intézkedéseket dolgoztunk ki, amelyek összességében jövőre 80-90 milliárd forintos könnyebbséget jelentenek a magyar vállalkozások számára. A csomag elemei között természetesen vannak olyan intézkedések, melyek pozitív hatása évről évre megjelenik az érintett vállalkozásoknál, és olyanok is, amelyeket később fognak „megérezni” a vállalkozások, itt elsősorban a beruházásokhoz kapcsolódó adókedvezményekre gondolok.

Orbán Viktor miniszterelnök és Nagy Elek a Kamara elnöke végül november 17-én írta alá az újabb együttműködést megerősítő megállapodást, melynek része a vállalati adócsökkentési csomagot képező 11 pontos intézkedésterv is.

Ha visszatérek a konkrét kérdésre, fontos leszögezni, hogy az Országgyűlés munkarendje szigorú szabályokhoz kötött, így például véges számú benyújtási nap áll rendelkezésre a képviselők vagy a kormány számára, valamint szem előtt kellett tartanunk azt is, hogy közeleg az új esztendő.

A törvényjavaslatot tehát azért tárgyalta kivételes eljárásban az Országgyűlés, hogy az érintett, nagyjából 230-240 ezer vállalkozás számára elegendő felkészülési idő álljon rendelkezésre a január elsején hatályba lépő intézkedésekre.

A 11 pontos csomagban több, a kkv-kat érintő könnyítés is szerepel. Van-e olyan intézkedés, amelytől a minisztérium azt várja, hogy a vállalkozások különösen kedvezően fogadják, és amely érdemben javíthatja az üzleti hangulatot a szektorban?

Nehéz kiemelni egy intézkedést a 11-ből, hogy melyik segít a legjobban, hiszen egészen másfajta intézkedéssel lehet segíteni egy egyéni vállalkozón, meg egy több milliárdos beruházást végző energetikai cégen. Ezen felül még ha megvizsgáljuk a hazai vállalkozások adónemenkénti megoszlását, eléggé megosztott a kép, mintegy harmaduk társasági adóalany, 11-12 százalék kisvállalati adóalany, van egy 15 százalék KATA-s, 11 százalék a tételes költségelszámolók aránya és végül szintén egyharmada a vállalkozásoknak átalányadózó. Így értelemszerű volt, hogy

viszonylag komplex csomagot kell megalkotni, hogy a vállalatok széles körén tudjunk segíteni.

Természetesen, ha muszáj kiemelni egy intézkedést a jövedéki adó valorizációjának eltolása talán az a lépés, amely a magánszemélyek mellett rengeteg vállalkozásnak kedvez, mivel az üzemanyag, mint költség, lényegében minden vállalat működésében megjelenik. Fontos azért hangsúlyozni, hogy

a tételes adók inflációval történő emelése egyáltalán nem az ördögtől való,

a költségvetés stabilitása érdekében fontos, hogy az árak emelkedése ne csak az állam kiadási oldalát érintse, hanem a bevételeknél is tükröződjön.

Emellett mindenképpen ki kell emelnem a KIVA esetében az értékhatáremelésünket is, hiszen ennek köszönhetően mintegy 5 ezer vállalkozás számára nyílik meg a lehetőség arra, hogy egy számukra kedvezőbb adózási formát válasszon. A belépési állományi létszám határ 100 főre, a bevétel és mérlegfőösszeg 6 milliárd forintra nő, ugyanígy a kilépési állományi létszám 200 főre, a bevétel és mérlegfőösszeg pedig 12 milliárd forintra nő.

Gerlaki Bence

Nemzetgazdasági Minisztérium, adóügyekért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkár

Gerlaki Bence adóügyekért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkár, alapszakos diplomáját a BME-n, mesterszakos diplomáját pedig a Corvinus Egyetemen szerezte Nemzetközi gazdaság és

Tovább

Gerlaki Bence adóügyekért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkár, alapszakos diplomáját a BME-n, mesterszakos diplomáját pedig a Corvinus Egyetemen szerezte Nemzetközi gazdaság és… Tovább

A kisvállalati adó a szociális hozzájárulási adó és a társasági adó fizetését váltja ki, 10 százalékos kulcsa így egyben azt is jelenti, hogy csökken az adónemet választó vállalatok munkaerőköltsége, amely segíti a béremelések kigazdálkodását. Ezzel párhuzamosan, az értékhatárok duplázása nyomán, az adó értékhatára nem lesz a növekedés korlátja. A KIVA kiszélesítése üzeni leginkább az érintett vállalatoknak, hogy nincsenek egyedül, a gazdaságpolitika mellettük áll növekedési terveik megvalósításában, amely kiemelten fontos a bizonytalan külső gazdasági környezetben.

Az adócsökkentésekre fókuszálva: a 80–90 milliárd forintos csomag révén összesen hány vállalkozó és család járhat jobban 2026-ban? Készültek-e olyan számítások, amelyek azt mutatják meg, hogy az egyes intézkedések havonta átlagosan mekkora megtakarítást jelentenek egy-egy vállalkozónak, vállalkozási típusonként – például a taxisok vagy más szolgáltatást nyújtók esetében?

Összesen 230-240 ezer vállalkozást érintenek az intézkedések,

akikre tudtunk becsülni, de azt nem tudjuk megmondani, hogy a jövőben egyes TAO-ban történő adókedvezmény kihasználása hogy fog alakulni. Csak a költségátalány emelése 110 ezer átalányadózót érint, esetükben például 12 millió forint éves árbevétel mellett az idei évben (40 százalékos költségátalánynál) évi mintegy 2,5 millió forint adót és járulékot kell fizetni, 2027-től 50 százalék mellett 558 ezer forinttal kevesebbet. Ez azt gondolom, érezhető segítség egy egyéni vállalkozónak.

De emellett 140 ezer vállalkozáson segítünk azzal, hogy a megszüntetjük a szocho adóalap-szorzót a főállású egyéni vállalkozóknál, ahol ez a segítség éves szinten átlagosan mintegy 70 ezer forint segítséget jelent, plusz adminisztrációs könnyítést is.

Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy

az összes hazai kiskereskedőn segítünk a kiskereskedelmi adó sávhatárainak emelésével.

A jövő évtől 1 milliárd forintos adóalapig (ami gyakorlatilag az árbevételnek felel meg) egyáltalán nem kell adót fizetniük a hazai kisebb kereskedőknek, miközben a legnagyobb hazai szereplők is közel két milliárd forintos segítséget kapnak. Remélem, az érintett vállalkozásokat tömörítő szövetségek főtitkárai legközelebbi sajtószereplésükkor kitérnek majd arra is a piacelemzésük során, hogy hogyan segíti a 26 milliárd forintos költségvetési hatású intézkedés azt a 3500 hazai szereplőt, akit érint. Ezt idáig valahogy elmulasztották.

Felmerültek olyan értelmezések, amelyek szerint a kiskereskedelmi különadó sávhatárainak emelése összefügg azzal, hogy több – jellemzően hazai tulajdonú – kiskereskedelmi vállalkozás a növekedése miatt magasabb adósávba lépett volna. Hogyan látja ezt a minisztérium, és valóban az volt-e a cél, hogy a növekedéssel járó többletadóterhek mérséklésével segítsék ezeket a cégeket – más piaci szereplők mellett – a további fejlődésben?

A sávhatárok valorizálásának hátterében alapvetően adószakmai szempontok húzódtak meg, az elmúlt évek inflációja és a gazdasági környezet változása indokolttá tette már a küszöbértékek korrekcióját annak érdekében, hogy az adóteher továbbra is arányos, igazságos és a gazdasági realitásokhoz illeszkedő maradjon. Természetesen az is

szempont volt, hogy a kisebb, főleg vidéki lakosságot is ellátó kereskedőknél a sávhatár százalékosan nagyobb mértékben emelkedjen,

vagyis például a mentességi határt 100 százalékkal emeltük, 500 millió forintról 1 milliárd forintra.

Én azt szerencsés folyamatnak látom, hogy

vannak olyan hazai tulajdonú szereplők, akik a kiskereskedelmi adó legfelső sávhatáraival most kezdenek ismerkedni.

Ezt azt jelenti, hogy dinamikusan tudtak bővülni az elmúlt időszakban, és igen, az egyértelmű, hogy ezeket a vállalkozásokat a mostani sávhatáremelés érdemben segíti, de a legnagyobb szereplőket is. Remélhetőleg folytatódik ezen hazai kereskedők növekedése és el fognak érni egy olyan mérethatékonyságot, ahol könnyen kigazdálkodható a legfelső sáv is. Könnyen lehet, hogy ez külföldi terjeszkedéssel fogják elérni, amiben szintén támaszkodhatnak a kormány kifektetést támogató gazdaságpolitikájára.

A kiskereskedelmi különadó sávhatárainak emelése már az idei költségvetési bevételekben is megjelenik-e, és amennyiben igen, mekkora bevételkieséssel számol a kormány ennek hatására a 2025-ös költségvetési tervekben?

Igen, a cél az volt, hogy

a könnyítés már az idei évben is érezhető legyen a vállalkozások számára.

Tehát a sávhatárok módosítása már a 2025. adóévre is vonatkozik, vagyis a 2025. évi kiskereskedelmi adót is a valorizált sávhatárokat figyelembe véve szükséges megállapítani. Ennek következtében előfordulhat, hogy egyes vállalkozások az év során magasabb adóelőleget fizettek, mint amennyi az új szabályok mellett indokolt lenne, az így keletkező különbözetet pedig meghatározott szabályok mentén visszaigényelheti az érintett vállalkozás. Összességében, nagyságrendileg a jövő évihez hasonló bevételkieséssel számolunk.

Több értékelés is megjelent azzal kapcsolatban, hogy a kkv-kat célzó adócsökkentési csomag időzítése összefügghet a 2026-os parlamenti választások közelségével. Hogyan reagál ezekre az értelmezésekre? Emellett mit gondol arról a véleményről, hogy ez a csomag azért is különleges, mert a mikrovállalkozások és a kkv-k a mindennapi működésük során közvetlenül érzékelik a tehercsökkentés hatását?

2010 óta folyamatosan, ciklusokon átívelően számos programmal, adó- és adminisztrációcsökkentő intézkedésekkel segítettük a magyar mikro-, kis- és középvállalkozásokat. Ezért vittük le a Széchenyi Kártya hitelek kamatát fix 3 százalékra, de ezt a célt szolgálta a például a Gyármentő Program vagy a vállalkozások körében rendkívül sikeres 1+1 Program is, amelynek idén ősszel már a második ütemét indítottuk el. Mindezek mellett a kormány tavaly elindította a Demján Sándor Programot, amely forrással támogatja a hazai kkv-k beruházásainak megvalósítását, ezáltal termelékenységük növelését és méretugrásuk elősegítését. Tehát a 11 pontból álló 80-90 milliárdos adócsökkentési program nem más, mint a magyar kkv-szektor támogatása érdekében 2010 óta folytatott

munkánk következő lépése, amelynek szükségességét az MKIK által a kormány elé tárt tényleges vállalkozói igények alapozzák meg függetlenül a 2026-os választásoktól.

A kormány a magyar családok és a vállalkozások támogatására egyaránt nagy hangsúlyt fektet. A stabil és versenyképes kkv-szektor alapját a vállalkozók képezik, a vállalkozások innovatív működéshez és a munkahelyteremtéshez elengedhetetlen, hogy ezek a vállalkozók kiegyensúlyozott anyagi háttérrel rendelkezzenek.

A kormány adócsökkentési programja valóban különleges abból a szempontból is, hogy annak hatását a vállalkozók a saját bőrükön érzékelhetik.

A kormány a kkv-k megerősítésével a munkahelyek védelméhez és a családok anyagi biztonságához is hozzájárul, hiszen a hazai vállalkozások 99 százalékát adó kkv-szektor a foglalkoztatottak 72 százalékának biztosít megélhetést. Ez szintén meghatározó fontosságú szempont a jelenlegi negatív külső gazdasági környezetben.

A most elfogadott csomag az MKIK-val folytatott egyeztetések kézzelfogható eredménye. Lezártnak tekinthető-e ez a folyamat erre az időszakra, vagy vannak még olyan – egyelőre nyitva maradt, illetve nem napirendre került – gazdaságpolitikai javaslatok, amelyek a kormány és a Kamara közötti párbeszéd során később előkerülhetnek?

A kormány és az MKIK között több mint egy évtizede fennálló, 2010-ben indult, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben megerősített együttműködés mára a hazai gazdaságpolitika egyik stabil pillérévé vált. Ezt az újdonsült MKIK-vezetéssel az idei évben kétszer erősítette meg a kormány, májusban, valamint most novemberben, melynek eredménye a 11 pontos vállalati adócsökkentési csomag.

Ezek az együttműködési megállapodások mindig olyan utat jelöltek ki, vagy akár konkrét intézkedéseket is tartalmaztak, amelyekből a vállalkozói réteg profitált. Az év végéhez közeledve talán érdemes visszatekintenünk januárra, amikor szintén a közös munka eredményeképpen emeltük meg 12 millió forintról 18 millió forintra az alanyi mentesség értékhatárát.

Azt kell látni, hogy a munka folyamatos, rendszeresek az egyeztetések,

vizsgálunk szektorspecifikus és a gazdaság egészét érintő javaslatokat is.

Természetesen az a célunk, hogy mind a családok, mind a vállalkozások egyszerűbben boldoguljanak a mindennapokban, ehhez próbáltunk eddig is megteremteni minden eszközt, gondoljunk csak a bevezetett családpolitikai intézkedéseinkre, mint például az egyre több édesanyát érintő szja-mentesség, a családi adókedvezmény megduplázása, a CSED és a GYED adómentessé tétele, valamint az olyan vállalkozásokat érintő intézkedéscsomagokra, mint a Demján Sándor Program, vagy a 11 pontos vállalati adócsökkentési csomag. Azonban mindig kellő óvatossággal kell eljárnunk, és figyelembe kell vennünk a külső hatásokat és mozgásteret is. Az évek óta tartó háború jelentős terheket ró a magyar és az európai gazdaságra, ennek ellenére mi kitartunk amellett a célkitűzésünk mellett, hogy egy nemzeti, magyar gazdaságpolitikát építsünk.

Jöhetnek még hasonló lépések a költségvetési mozgástér fényében a vállalkozók számára? Vagy megvalósulhat egy esetleges újabb vállalati adócsökkentési kör a következő hónapokban Ön szerint, amennyiben a kormány a másik oldalon talál ellentételező intézkedést, nevezetesen adóemelési lépést (ahogyan az történt a mostani esetben is, amikor a kormány a banki extraprofitadót emelte meg)?

Ezt a kérdést mindig felelősen kell kezelni, mert

az adócsökkentések nem egyszeri döntések, hanem egy hosszabb gazdaságpolitikai pálya részei.

A kormány az elmúlt években tudatosan olyan adórendszert alakított ki, amely nemzetközi összevetésben is versenyképes, és egyszerre támogatja a munkát, a beruházásokat és a vállalkozások növekedését. Az egykulcsos, 15 százalékos személyi jövedelemadótól a szocho-kedvezményeken és a kisvállalati adón át a 9 százalékos társasági adókulcsig ezek mind ugyanabba az irányba mutató lépések voltak.

Ezt a versenyképességet a gazdaság fehérítését szolgáló intézkedések – az online pénztárgépek, az EKÁER, az online számla-adatszolgáltatás és az ePénztárgépek bevezetése – tovább erősítették, miközben hozzájárultak az adóbevételek fenntartható növekedéséhez is.

Ez a megközelítés határozza meg a mostani döntéseinket is. Mi az adócsökkentések kormányaként minden termelő ipari szektort sújtó adóemelést elutasítunk. Ezért az erre irányuló terveket lesöpörjük az asztalról, helyette a jövőben is folytatjuk a munkát a vállalkozások adó- és adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében. Ezért folyamatosak az egyeztetések az MKIK-val, így továbbra is a tényleges vállalkozói igényeknek megfelelő intézkedéseket tudunk hozni.

Ahhoz, hogy a hazai vállalkozások még versenyképesebbé váljanak, javítani kell termelékenységükön. Jelenleg az erősödő lakossági fogyasztás a magyar gazdaság húzóereje, a hosszú távon fenntartható növekedés elérése érdekében azonban a vállalkozások beruházási aktivitásának fokozására van szükség. A vállalkozások versenyképességének másik kulcskérdése az olcsó energia. A jövőben a globális versenyben a versenyképesség az adórendszer mellett azon fog múlni, kinek van elérhető és megfizethető energiája. A gazdaság- és iparpolitika elsődleges prioritása az ipari akkumulátoros energiatározó kapacitások növelése, ami a jövőben a versenyképességet meghatározó tényező lesz. A hazai napelemes rendszerek áramtermelő kapacitása az elmúlt években dinamikusan nőtt, és 8200 megawattal több mint négyszerese a Paksi Atomerőmű kapacitásának. A hazai napelem-kapacitás ugyan ugrásszerűen megnőtt, de a megtermelt áramot nem tároljuk. A technológia már megvan, ezt be kell szerelni, a kormány új program indítását tervezi ezen a területen.

Összességében Magyarország adópolitikája fókuszában változatlanul a családok, a munkavállalók és a hazai vállalkozások állnak.

A kormány célja, hogy a kedvezőtlen külső gazdasági környezet ellenére a magyar vállalkozások ne csak túlélni, hanem tervezni és fejlődni is tudjanak.

Az adócsökkentés és az egyszerűsítés lehetőségeit – a nemzetgazdaság érdekeit, a költségvetés stabilitását és a vállalkozások hosszú távú versenyképességét szem előtt tartva – a jövőben is folyamatosan vizsgálni fogjuk. Az elkövetkező időszakban az adópolitika fókuszában a további gazdaságfehérítés mellett mindenképpen szerepet fognak kapni a további adóadminisztrációt egyszerűsítő intézkedések, valamint a vállalatok méretugrását támogató szabályok bevezetése.

Címlapkép forrása: Portfolio

A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.