Nagy Márton közölte: emelkedett az államadósság, nőtt a költségvetési hiány

A költségvetési hiány és az államadósság alakulása eltér a korábban kommunikált pályától – ismerte el Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Indexnek adott interjúban. Felidézte, hogy korábban 2025–2026-ra az adósságráta stagnálását jelezte a kormány, ugyanakkor most már világossá vált: ez nem tartható. Elmondása szerint

2024 végén az államadósság GDP-arányosan 73,5 százalékon állt, míg 2025-ben az eredményszemléletű hiány várhatóan 4,9 százalék, az adósságráta pedig 74,6 százalék körül alakulhatott, vagyis emelkedett.

Az államadósság emelkedése nem meglepő, a Portfolio az év során többször jelezte, hogy az emelkedő adósságpálya jóval valószínűbb. A magyar állam 2020 óta évente átlagosan 5000 milliárd forint körüli plusz forrást kénytelen bevonni kiadásainak finanszírozására új adóssággal. Mindezt stagnáló gazdaság mellett nem lehet kinőni, így nem csoda, hogy az utóbbi négy év legmagasabb adósságrátáját látjuk.

A miniszter arról is beszélt, hogy az államháztartás központi alrendszere 5738,7 milliárd forintos hiánnyal zárt – ahogyan arról csütörtökön a Portfolio is részletesen írt. A 4,9 százalékos deficitet azért is érdekes, mert szeptemberben emelte a 2025-ös hiánycélt a kormány 4,1-ről 4,5 körülre, a 2026-osat 4-re. Azt mindenképpen ki kell emelni, hogy a nemzetgazdasági miniszter november elején már 5 százalék körül hiányt vetített előre a tavalyi évre és 2026-ra is.

Úgy fogalmazott, a számok látványos romlásában szerepet játszott egy egyszeri technikai tényező is:

az Európai Bizottság december végén 248 milliárd forintnyi uniós forrást nem utalt át határidőre, ami önmagában növelte a 2025-ös pénzforgalmi hiányt.

Hangsúlyozta, hogy ezek az összegek január elején beérkeznek, viszont torzítják az év végi képet. Ugyanakkor az eredményszeméletű képet mindez nem befolyásolja, hiszen a késve érkező bevétel is elszámolható 2025-re. Ezért is nem emelkedett tovább a tavalyi hiányelőrejelzés, a 4,9% gyakorlatilag összhangban van a novemberi jelzésekkel.

Nagy Márton ugyanakkor azt állította, hogy az eredményszemléletű mutatók – a 4,9 százalékos hiány és a 74,6 százalékos adósságráta – nem számítanak kirívónak európai összevetésben, szerinte ezek nagyjából belesimulnak az uniós átlagba. A hangsúly szerinte azon van, hogy a finanszírozás zavartalan maradjon, és a piaci bizalom ne sérüljön, még akkor sem, ha a költségvetési pálya rövid távon romlott.

A szerdai devizakötvény-kibocsátást Nagy Márton kifejezetten e bizalom megerősítésével indokolta. Elmondta, hogy a januári, összesen 3 milliárd eurós kibocsátás iránt háromszoros volt a kereslet, több mint 10 milliárd eurónyi ajánlat érkezett, ami lehetővé tette, hogy az ÁKK a vártnál 25–30 bázisponttal kedvezőbb árazást érjen el. (Megjegyezzük, hogy az érdeklődés ennek ellenére ár-kérdés: a magyar állam még régiós viszonylatban is kifejezetten drágán tud eladósodni.)

Szerinte ez azt bizonyítja, hogy a befektetők továbbra is bíznak Magyarország finanszírozhatóságában, még a megugró hiány mellett is.

A miniszter végül azt hangsúlyozta, hogy a mostani kibocsátással az éves devizaforrás-bevonás közel felét már az év elején lefedték, ami szerinte érdemi pénzügyi biztonságot ad.

Állítása szerint a kormány megfelelő likviditással és tartalékokkal rendelkezik, és képes kezelni akár külső pénzügyi nyomást is, miközben párhuzamosan zajlanak az egyeztetések egy úgynevezett amerikai pénzügyi „védőpajzs” kialakításáról is, amely szerinte további biztosítékot jelenthet.

Címlapkép forrása: Portfolio