Zuhanórepülésben kezdi az évet a magyar tejágazat

Az európai tejpiacon az év végére kialakult, drasztikus áresés már közvetlenül érinti a magyar termelőket és feldolgozókat is.

A folyamat mögött kétfő tényező áll: egyrészt a termelés bővülése miatti túltermelés, másrészt a romló keresleti viszonyok, amelyeket tovább súlyosbított a vámháború újabb fejezete. Kína ideiglenes védővámokat vezetett be az Európai Unióból származó tejtermékekre, ami újabb csapást mér az amúgy is nehéz helyzetben lévő piacra.

Peking döntése szerint december 23-tól 21,9 és 42,7 százalék közötti vámok sújtják az uniós tejtermékeket.

A tételek egy több mint egyéves támogatásellenes vizsgálat előzetes megállapításain alapulnak, és exportőrönként eltérőek. A legalacsonyabb, 21,9 százalékos vámtétel az olasz Sterilgarda Alimenti SpA-t érinti, míg a legmagasabb, 42,7 százalékos kulcsot a belga és holland vállalatokra, így például a FrieslandCampinára vetik ki. A francia cégek esetében 29,7 százalékos, további mintegy ötven olasz, francia és német vállalatnál 28,6 százalékos vám lép életbe, az eljárásban nem részt vevő uniós cégek pedig szintén a legmagasabb vámtétellel szembesülnek.

A mostani kínai lépés a 2023-ban kiéleződött kereskedelmi konfliktus újabb állomása.

Akkor az Európai Bizottság támogatásellenes vizsgálatot indított a kínai elektromos járművekkel szemben, amire válaszul Peking saját eljárásokat kezdett az EU-ból érkező sertéshús- és tejtermékimport ügyében. A vámstatisztikák szerint az Európai Unió Új-Zéland után Kína második legnagyobb tejtermék-beszállítója. Az uniós adatok alapján Kína a második legfontosabb felvevőpiac a sovány tejpor esetében, míg a vaj és a teljes tejpor piacán a negyedik legnagyobb célország. Az új vámok ezért érdemben szűkítik az uniós exportlehetőségeket.

A témával részletesen foglalkozott az Alapvetés podcast legutóbbi adása is:

A magyar tejtermelők helyzetét különösen nehezíti, hogy a hazai szerződéses árképzés jellemzően az EU27 tejpiaci átlagárához kötődik.

Mint azt az Agrárszektor megírta, a termelők és feldolgozók közötti megállapodásokban ezt az átlagárat egy szorzószámmal korrigálják. Ez a mutató tavaly még 90 százalék feletti szinten állt, idén azonban várhatóan csökken. Az előrejelzések szerint nemcsak az uniós átlagár esik vissza, hanem a Magyarországon alkalmazott szorzó is 5–6 százalékponttal mérséklődik,

ami nagy valószínűséggel veszteségessé teszi a tejtermelést az idei évben.

Nehezen kötnek szerződést

A piaci szereplők értékelése alapján Magyarországon a tejpiaci zavarok erősebben jelentkeznek, mint sok más európai országban. A hazai feldolgozók ezért nemcsak az alapárakat, hanem már a szorzószámokat is módosítják.

A szerződések újratárgyalása emiatt nehézkesen halad, a piacon pedig jelentős árkülönbségekről és széles szórásról érkeznek hírek.

A figyelmeztetések szerint, ha elhúzódik a válság és elmaradnak a beruházások, annak komoly negatív következményei lesznek az ágazat egészére nézve, mert jelentősen romolhat a hazai szereplők versenyképessége.

Kénytelenek visszavenni a tervekből

Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója az Agrárszektornak elmondta, úgy látja, hogy a következő időszakban az európai tejvertikum kénytelen lesz újrapozicionálni magát, mivel a jelenlegi árszinteken az uniós tejtermékek globálisan kevésbé versenyképesek. Ugyanakkor továbbra is nyitott kérdés, miként tudja átvészelni ezt a periódust a magyar tejágazat, hiszen

a mostani piaci helyzet jelentősen visszavetheti egyes hazai feldolgozók és termelők beruházási, különösen a telepfejlesztési hajlandóságát.

A szaktárca is próbál segíteni

A magyar kormány célzott intézkedésekkel próbál reagálni a tejpiaci nehézségekre. Nagy István agrárminiszter bejelentette, hogy az agrártárca új pályázattal támogatja a tejágazat szereplőit: ennek keretében tejautomatákat vásárolhatnak a gazdálkodók és a piacokat üzemeltető vállalkozások. A miniszter hangsúlyozta, hogy a megváltozott piaci viszonyok között a tejtermelők számíthatnak a kormányra. Az Agrárminisztérium további segítséget is kilátásba helyezett: bővítik az ágazat értékesítési lehetőségeit azzal, hogy

az oktatási intézmények tanév közben is becsatlakozhatnak az Óvoda- és iskolatej programba.

Emellett a termeléshez kötött tejhasznú tehéntartás támogatásának kifizetése két ütemben meghaladja a 23 milliárd forintot, ami a jelenlegi piaci környezetben fontos likviditási támaszt jelent az érintett gazdaságok számára.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images