A davosi Világgazdasági Fórum idén nem gazdasági válság vagy pénzügyi sokk miatt került újra a geopolitika fókuszába, hanem Donald Trump visszatérésével és az általa felrúgott transzatlanti status quóval. Az amerikai elnök grönlandi annexiós terve, az Európai Unióval szembeni vámfenyegetések és a venezuelai katonai beavatkozás együtt egy olyan erőpolitikai fordulatot jeleznek, amely alapjaiban kérdőjelezi meg a második világháború utáni szövetségi és kereskedelmi rendet. Miközben tavaly Davosban még az ukrajnai háború lezárásának esélyei uralták az agendát, idén ezek a kísérletek kifulladni látszanak, és a figyelem a nagyhatalmi gazdasági konfrontáció felé tolódik. A svájci találkozó így ismét nem a növekedésről, hanem arról szól majd, mennyire maradt életképes a szabályalapú világrend egy egyre nyíltabban erőre, vámokra és katonai nyomásra építő korszakban.
A davosi Világgazdasági Fórum az elmúlt években fokozatosan veszített abból a szerepéből, amely a 2008-as pénzügyi válság vagy az euróövezeti krízis idején még magától értetődő volt: akkor itt kulminálódtak azok a viták, amelyek hónapokra, sőt évekre előre meghatározták a globális gazdaságpolitikai napirendet. A termeket már berendezték a svájci síparadicsomban...
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Az előfizetés a következőket tartalmazza:
- Portfolio.hu teljes cikkarchívum
- Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
Előfizetés
