KPMG: Európa gazdasági növekedése 2026-ban is visszafogott maradhat

A KPMG legfrissebb European Economic Outlook előrejelzése szerint az euróövezet gazdasága 2025-ben 1,3%, 2026-ban pedig további 1,1%-os növekedést mutathat.

Az euróövezet fiskális politikája 2026-ban várhatóan semleges marad, mivel a tagállamok költségvetési konszolidációja ellensúlyozhatja a Németországban tapasztalható, megnövekedett védelmi és infrastrukturális közkiadásokat.

Az erős munkaerőpiac és a reálbérek növekedése növeli a háztartások jövedelmét, ugyanakkor a visszafogott fogyasztói bizalom – különösen olyan országokban, mint Franciaország és Németország – fokozott megtakarítási hajlandóságot eredményez, mely fékezi a fogyasztás bővülését.

A beruházások, a 2024-es visszaesést követően, várhatóan élénkülésnek indulnak: a 2025-ös 1,9%-os bővülést 2026-ban 1,2%-os növekedés követheti.

Az igazi áttörés azonban 2027-ben jöhet a védelmi és állami infrastruktúra-fejlesztéseknek, valamint az uniós források kifizetéseinek köszönhetően. A munkanélküliségi mutatók javuló tendenciát mutatnak: 2026-ra 6,2%-ra csökkenhet a munkanélküliségi ráta, amit egy tartósabb stabilizációs szakasz követhet.

Yael Selfin, a KPMG brit vezető közgazdásza elmondta: „A 2026-os növekedési kilátások továbbra is visszafogottak, ami Észak- és Kelet-Európában a munkaerőpiac stagnálásának, valamint a régió egészében tapasztalható mérsékelt lakossági fogyasztásnak köszönhető. Ugyanakkor biztató jeleket is lehet látni: a digitális infrastruktúrába és a zöld átállásra irányuló beruházások erősödése középtávon hozzájárul a gazdasági ellenállóképesség megőrzéséhez. A növekedési kilátások tovább javulhatnak, ha a szakpolitikai reformok felgyorsítják ezen projektek megvalósítását, és csökken a befektetői bizonytalanság"

Bár a fiskális politika várhatóan 2026-ban is semleges marad, a 2027-re előre jelzett, expanzívabb irányba történő elmozdulás – beleértve a védelmi és infrastrukturális kiadások növelését is – további lendületet adhat a gazdasági növekedésnek.

2026-ban jöhet a kamatcsökkentési ciklus vége a meghatározó európai jegybankoknál

Az euróövezeti infláció 2026-ra várhatóan az Európai Központi Bank 2%-os célja alá, 1,6%-ra csökken, majd 2027-ben 2,2%-ra emelkedhet. Mivel az infláció a cél közelében stabilizálódik, a meghatározó európai jegybankok 2026 során várhatóan szinten tartják az alapkamatot, ami a jelenlegi kamatcsökkentési ciklus végét jelentheti.

A magas energiaárak továbbra is kihívást jelentenek az európai ipar számára

2021 óta az ipari villamosenergia-árak átlagosan 58%-kal emelkedtek, nagyrészt annak következtében, hogy az orosz földgázt a drágább LNG-importra váltotta fel a kontinens.

Bár a megújuló energiaforrások aránya a villamosenergia-termelésben 2019 és 2024 között 34%-ról 47%-ra nőtt, a földgáz továbbra is kulcsszerepet tölt be, ami magasan tartja az áramárakat.

A megújuló energiára történő átállás jelentős beruházásokat igényel az energiatárolás, a hálózatfejlesztés és a keresletoldali menedzsment területén egyaránt. A beruházások megvalósulásáig, az energiaintenzív iparágak versenyképességi nyomás alatt maradnak, és egyes termelési kapacitások Európán kívülre kerülhetnek.

A ritkaföldfémek stratégiai kockázatot jelenthetnek

Európa gázimport-függőségéhez hasonlóan az euróövezet a kritikus fontosságú nyersanyagok – különösen a ritkaföldfémek – terén is jelentős mértékben Kínára támaszkodik. A várakozások szerint 2030-ra a ritkaföldfémek iránti kereslet az ötszörösére nő a zöld technológiák terjedése és a védelmi igények bővülése miatt. Bár Európa előrelépést tett a finomítói kapacitások és az újrahasznosítás terén, továbbra is külső beszállítóktól függ mind a nyersanyagok, mind a feldolgozás tekintetében. Az ellátás diverzifikálása – kereskedelmi megállapodások és a hazai kapacitásokba történő beruházások révén –

elengedhetetlen lesz Európa stratégiai autonómiájának megőrzéséhez és az energiaátmenet támogatásához.

Yael hozzátette: „A tartósan magas energiaárak továbbra is komoly kihívást jelentenek az európai versenyképességre nézve, különös tekintettel az energiaigényes ágazatokban. Ezzel párhuzamosan az importált ritkaföldfémektől való függőség rávilágít arra, hogy a zöld átállás felgyorsítása mellett nagyobb hangsúlyt kell fektetni az ellátási láncok rezilienciájára is. A kitettségek csökkentése és a fenntartható növekedés biztosítása érdekében kulcsfontosságú lesz a megújuló energiákba, az energiatárolásba, valamint a stratégiai nyersanyagokba irányuló beruházások ösztönzése a következő években.”

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images