Alulmúlta a várakozásokat az euróövezeti infláció, lépésre kényszerülhet az EKB

Az fogyasztói árak éves emelkedése 1,7 százalékra lassult az eurózónában. Ez nemcsak az előző hónaphoz képest jelent visszaesést egészen 2024 szeptembere óta nem ért el ilyen alacsony szintet.

Az inflációs folyamatok szerkezete szintén enyhülésre utal.

Az energia- és élelmiszerárak nélkül számított maginfláció váratlanul 2,2 százalékra csökkent, ami 2021 októbere óta nem látott szint.

Emellett a szolgáltatási infláció is, 3,2 százalékra mérséklődött, amint azt az Eurostat szerdán közzétett adatai mutatják.

Az egész könnyen kihathat az Európai Központi Bank következő kamatdöntéseire: a legtöbb elemző várakozásai szerint a testület csütörtökön immár az ötödik egymást követő alkalommal hagyhatja változatlanul az irányadó kamatszintet, 2 százalékon. A döntéshozók többsége úgy látja, hogy az infláció pályája összességében összhangban van a cél elérésével, még akkor is, ha az idei és a jövő évi értékek átmenetileg alatta maradnak a 2 százaléknak.

Ugyanakkor nem teljes az egyetértés, mivel – mint arról írtunk már – egy szűkebb kör attól tart, hogy az infláció tartósan a cél alá süllyedhet, az euró közelmúltbeli erősödése miatt, amely lefelé irányuló nyomást gyakorolhat az importált árakra.

Mások ezzel szemben továbbra is a szolgáltatási szektorban tapasztalható viszonylag magas áremelkedést tekintik kockázatnak.

Az EKB elnöke, Christine Lagarde korábban arra figyelmeztetett, hogy az infláció mérséklődése elhúzódhat, ha a bérnyomás lassabban csökken a vártnál.

Az euróövezet 21 tagállamában eltérő inflációs képet látni. Németországban az éves ráta 2,1 százalék lett, ami kissé meghaladta az előrejelzéseket, míg Franciaországban az infláció meglepetésre mindössze 0,4 százalék volt, ami ötéves mélypontnak számít. Ez a széttartás tovább nehezíti az egységes monetáris politika értékelését.

A jövőbeli inflációs kockázatok között felfelé mutató tényezőként jelenik meg a gazdasági növekedés élénkülése. Az euróövezet gazdasága 2025 utolsó negyedévében 0,3 százalékkal bővült, ami valamivel jobb lett a várakozásoknál. Ugyanakkor a kilátásokat továbbra is jelentős bizonytalanság övezi, hiszen az amerikai elnök legutóbbi, Grönlanddal kapcsolatos vámfenyegetései ismét hirtelen pánikot keltettek, még ha a közvetlen veszélyt sikerült is visszavonatni vele rövid időn belül.

Ezek fényében nem véletlen, hogy az EKB döntéshozói már a decemberi ülésen is a teljes rugalmasság megőrzése mellett érveltek a kamatpolitikában, hangsúlyozva, hogy az adatvezérelt megközelítés a jelenlegi környezetben különösen indokolt.

A Bloomberg szakértői értékelése szerint a januári inflációs adatok újra napirendre tűzhetik a monetáris lazítás kérdését. Úgy látják, hogy a szolgáltatási infláció csökkenése kulcsszerepet játszhat abban, hogy az alapvető árnyomás tartósan a 2 százalékos célhoz igazodjon. Ugyanakkor egyes kormányzótanácsi tagok attól tarthatnak, hogy ez a folyamat túlságosan is messzire megy, amit tovább erősíthet az erős euró hatása.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images