Világszerte áremelkedést hoz Trump harca a drága gyógyszerek ellen

Christoph Renner svájci onkológus az elmúlt években a Lunsumio nevű készítménnyel kezelt vérrákos betegeket. Ez az új gyógyszer az immunrendszert segíti abban, hogy felismerje és elpusztítsa a rosszindulatú sejteket. Tavaly nyáron azonban a gyártó, a Roche e-mailben közölte vele, hogy a kezelés többé nem lesz elérhető Svájcban, mert a helyi egészségbiztosítók nem hajlandók kifizetni az árát. "Látod, mi lenne lehetséges" – mondja a Bázeli Egyetem professzora –, "aztán közlik veled, hogy mégsem használhatod."

A döntés hátterében az a Donald Trump volt amerikai elnök által bevezetett szabályozás áll, amely arra kötelezi a gyógyszergyártókat, hogy az Egyesült Államokban áraikat a többi fejlett országban érvényes legalacsonyabb szinthez igazítsák, vagyis csökkentsék. Svájcban az új gyógyszerek jellemzően jóval olcsóbbak, mint az Egyesült Államokban, így elméletileg az amerikai betegeknek kellene profitálniuk a változásból.

A gyakorlatban azonban nem az amerikai árak csökkennek, hanem a cégek máshol emelik azokat.

Svájc ugyanakkor politikailag nem mutat hajlandóságot arra, hogy többet fizessen, ami egyszerre veszélyezteti a gyógyszerek elérhetőségét az országban és Svájc vezető szerepét a gyógyszerfejlesztésben. A gyógyszerárak a kötelező egészségbiztosítási rendszer költségeinek fő hajtóerejévé váltak, és a téma évről évre heves vitákat gerjeszt a biztosítási díjak felülvizsgálatakor.

A svájciak nem fizethetik meg egészségbiztosítási díjaikból az amerikai árcsökkentéseket

– jelentette ki Elisabeth Baume-Schneider belügyminiszter.

A globális gyógyszeripar létfenyegetésként éli meg a gyógyszerárak visszaszorítására irányuló törekvéseket. Ez különösen igaz Svájcra, ahol a működési költségek a világ legmagasabbjai közé tartoznak. Ahogy az árcsökkentési nyomás az Egyesült Államokból világszerte terjed, a gyógyszercégek szerint kénytelenek lehetnek visszafogni svájci tevékenységüket.

A gyógyszercégek azzal érvelnek, hogy az új készítményeknél azért szükségesek a magas árak, mert a kutatás döntő része soha nem térül meg. Milliárdokat költenek fejlesztésre, de viszonylag kevés molekula bizonyul hatékonynak, és még kevesebb hoz akkora profitot, amely elegendő a további kutatások finanszírozásához és a részvényesek kifizetéséhez. Ráadásul a bevételeket viszonylag rövid idő alatt kell realizálniuk, mivel nagyjából húsz év után a gyógyszerek elveszítik szabadalmi védelmüket, és a generikus gyártók megjelenésével az árak meredeken esnek.

A gyártók szerint az innováció költségeinek nagy részét jelenleg az amerikai betegek viselik, és szerintük méltányos lenne, ha más országok – különösen a jómódú Svájc – is többet fizetnének.

Igazságosabbnak tartanák, ha először globálisan határoznák meg az árakat, majd országonként igazítanák azokat a bruttó hazai termékhez és a vásárlóerőhöz.

A svájciakat azonban úgy tűnik, hogy nem győzte meg ez a logika.

Címlapkép forrása: Shutterstock