"A hagyományos, elsősorban nyugat-európai országokhoz, továbbá az Európai Unió új tagországaihoz fűződő gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok megőrzése és további fejlesztése mellett fokozott erőfeszítéseket kell tenni egyes, nagyobb piaci kereslettel rendelkező országoknak a kivitelben elért részesedése növelésére, s ennek érdekében az oda irányuló export átlagon felüli bővítésére. A földrajzi diverzifikáció kiemelt viszonylatai a gyors fejlődési ütemet produkáló keleti államok" - így hirdette meg a keleti nyitást a kormány 2012-ben a Széll Kálmán Terv 2.0 programban (pdf). Az alábbiakban ennek a megvalósulását vizsgáljuk, a keleti nyitás egyéb vetületeivel (pl. FDI, import) nem foglalkozunk.
A keleti nyitás exporteredményeit 48 ázsiai célország főbb adatain vizsgálva megállapíthatjuk, hogy olyan kiviteli offenzíva, ami a külkereskedelmi piacaink diverzifikálásához vezetett volna, egyáltalán nem történt. 2008-ban a teljes kivitelünk 9,4%-a ment Ázsiába, 2025-ben a 7,3%-a. (Azért választottuk 2008-at kiindulási évnek, mert arra még nem hatott a pénzügyi válság rövid távú sokkja. A 2010-es bázis egyébként magasabb kezdő arányokat jelentene.) Valamivel szebb a kép, ha a vizsgálódásból kivesszük az Ukrajna elleni agresszió miatt embargó alatt álló Oroszországot. Így számolva
Ázsia részesedése a magyar kivitelből 5,8%-ról 6,7%-ra nőtt, de ha ránézünk erre az ábrára, láthatjuk, hogy ez inkább "hullámzó stagnálást" jelent, mintsem emelkedő trendet.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
