Jelentős változás 2026-tól: újra értékesek az adókedvezmények a minimumadó világában

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Az alábbiakban az EY Magyarország adószakértőinek írását közöljük.

A globális minimumadó („GMT”) 2024-es bevezetését megelőzően jelentős viták zajlottak az új rendszer kapcsán mind politikai, mind adószakmai szinten. Magyarország esetében az egyik legfőbb aggály az volt, hogy az Európában különösen alacsonynak számító 9%-os társasági adókulcs még a szintén figyelembe vehető 2%-os helyi iparűzési adóval együtt is, vélhetőleg nem lesz elégséges a GMT szabályok által elvárt 15%-os effektív adókulcs eléréséhez. Azóta kiderült, hogy – köszönhetően az alapvetően árbevétel alapú helyi iparűzési adó rendkívül széles adóalap meghatározásának – a vállalkozások egy jelentős csoportjának effektív adókulcsa valójában eléri a kívánt szintet.

Emellett volt egy másik, komoly fejfájást okozó kérdés is, mégpedig a magyarországi beruházásösztönzési rendszer egyik fő pillérét képező társasági adókedvezmények felhasználhatósága.

A GMT követelményeinek megfelelően Magyarország is bevezette az úgynevezett belföldi kiegészítő adó (qualified domestic minimum top-up tax) intézményét, amely azon vállalatokra vet ki addicionális adóterhet, amelyek effektív adókulcsa nem éri el a legalább 15%-ot. Amennyiben egy érintett cég (azaz a GMT hatálya alá eső multinacionális vállalat) effektív adókulcsa nem éri el a 15%-ot, a különbözetet kiegészítő adóként kell megfizetnie.

Ez a szabály kifejezetten hátrányosan érintette azokat a vállalkozásokat, amelyek effektív adókulcsa valamely adókedvezmény alkalmazása miatt csökkent 15% alá. Bár a GMT szabályok nem zárták ki teljes egészében a korábban megszerzett adókedvezmények további alkalmazását, azaz nem minden esetben tették kötelezővé ilyen esetekben a kiegészítő adófizetést, átmeneti szabályként rendkívül szigorú feltételeket határoztak meg. Mindennek köszönhetően a kedvezmények felhasználhatósága olyan mértékben szűkült, hogy azok – különösen a beruházásösztönző fejlesztési adókedvezmény és a K+F‑hez kapcsolódó adóelőnyök – nem tudtak az érintett cégeknek érdemben adóelőnyt biztosítani; hiszen az egyik oldalon a cégek megkapták a kedvezményt, a másik oldalon pedig adott esetben kiegészítő adóként „visszafizették” azt. Ez azt eredményezte, hogy a magyar adópolitikai ösztönzők a GMT hatálya alá eső multinacionális csoportok irányában gyakorlatilag elveszítették ösztönző hatásukat. El lehet képzelni mennyire érzékeny helyzetet teremtett mindez: azok a cégcsoportok, akik kimondottan egy adókedvezmény miatt választották Magyarországot beruházásuk helyszínéül most csalódni voltak kénytelenek; a magyar jogalkotó pedig próbált újabb adópolitikai eszközöket bevezetni, amelyek viszont a GMT melletti szűk lehetőségek miatt már nem voltak ugyanolyan vonzóak, mint a korábbiak.

Az érintett magyarországi adókedvezmények

A Magyarországon meglévő adókedvezmények rendszere jelentős mértékben alakítani tudta és alakította is az ország versenyképességét. Az adózásban fellelhető ösztönző rendszerek közül két fő pillérről beszélhetünk, az egyik a beruházások ösztönzését szolgáló fejlesztési adókedvezmény, a másik pillér a kutatás-fejlesztési tevékenység megvalósítását ösztönző társasági adóalap csökkentő tétel. A fejlesztési adókedvezmény a beruházás megvalósításának helyszínétől függően biztosít 10-60%-os kedvezményt a vállalatok számára. Ez azt jelenti, hogy például egy 40 millió eurós beruházást megvalósító vállalat – attól függően, hogy melyik magyarországi régióban valósítja meg a projektjét – 4-24 millió eurónyi adókedvezményben részesülhet. Ezt a kedvezményt az adózók az éves társasági adókötelezettségük 80%-ig tudták igénybe venni (azaz, a teljes adófizetési kötelezettségüket nem törölte el az adókedvezmény, bizonyos mennyiségű adót mindenképp be kellett fizetniük).

Az ösztönző rendszer másik pillére nem a beruházásokat hanem a kutatás-fejlesztési tevékenység ösztönzését szolgálta adóalap-kedvezmény formájában. Ennek a rendszernek az eredményeként minden kutatás-fejlesztésre elköltött 100 euró után a vállalatok 9-11 eurót spórolhattak meg az adófizetési kötelezettségükből.

A rendszer mindkét pillére népszerű a vállalkozások körében és megkülönböztető szempontként gyakran billentette a szavazatokat Magyarország javára a multinacionális cégcsoportok igazgatósági ülésein, mikor beruházások vagy K+F tevékenység helyszínéről kellett dönteniük.

A GMT szabályozás ezt az adóelőnyt csökkentette le drasztikus módon.

Féllábú megoldás: a kiutalható adókedvezmény

A GMT szabályok ugyanakkor lehetővé tették, hogy bizonyos adókedvezmények ne csökkentsék az effektív adókulcsot, amivel a magyar adórendszer élt is, mégpedig a K+F területén. Az OECD szabályok – alapvetően francia mintára – biztosították, hogy azon adókedvezményeket, amelyeket a vállalatok 4 éven belül nem tudnak felhasználni, az állam közvetlen kifizetésként megtérítse számukra. A magyar adórendszerben is bevezetésre került egy ilyen lehetőség, de csak a K+F kedvezmények esetében. Ennek oka nyilvánvalóan a központi költségvetésben jelentkező teher volt, ugyanis egy beruházási alapú adókedvezmény esetében rendkívül magas profitabilitásra van szükség ahhoz, hogy az adókedvezmény összegét érdemben 4 éven belül felhasználhassa egy vállalat. A fenti példából kiindulva, ha egy vállalat a 40 millió euró beruházáshoz 20 millió euró adókedvezményt vehet igénybe, azt 4 éven belül fel kellene használnia. Ha az adókedvezményből nem használ fel csak 5 millió eurót, akkor a maradék 15 milliót a központi költségvetés terhére ki kellene fizetni a vállalat számára. Egy ilyen kedvezmény óriási terheket róna az államháztartásra.

Elismert adókedvezmények – megoldás a magyar beruházásösztönzési rendszer számára

2026 januárjában azonban az OECD egy új, adminisztratív iránymutatást adott ki a GMT szabályok kapcsán. Egyéb területeket érintő rendelkezések mellett jelentősen átalakításra kerül az adókedvezmények megítélése a minimumadó szabályai alatt.

Az új szabályozás értelmében 2026. január 1-től elismert adókedvezménynek minősülhet minden olyan kedvezmény, amely valamilyen érdemi tevékenység ösztönzése érdekében vehető igénybe. Ennek következtében, az említett két kedvezmény (de számos egyéb is, amely pl. energiahatékonysági, energiatárolási vagy környezetvédelmi beruházásokra ösztönzi a vállalatokat) elismert kedvezménynek minősül, így felhasználásával nem csökken a vállalat effektív adókulcsa.

Fontos korlátozás az OECD szabályok esetében, hogy a vállalatok csak egy bizonyos mértékig számíthatják be elismert kedvezményként az adókedvezményeket, amely mérték vagy a vállalat által kifizetett bérek és járulékok, vagy a vállalat által üzemeltetett eszközök arányában kerül meghatározásra. Ezek a korlátok biztosítják, hogy a vállalatoknak hosszú távon érdemi, valós gazdasági jelenléttel járó tevékenységet kell folytatniuk, hiszen csak ilyen tevékenység esetén tudnak élni az adókedvezményekkel. Mivel a vállalkozások maguk választhatják ki, hogy a kétféle korlátból melyiket kívánják alkalmazni, érdemes lemodellezni, hogy melyik biztosítja számukra nagyobb kedvezmény igénybe vételének lehetőségét.

A fentiek alapján elmondható, hogy az új szabályoknak köszönhetően az adókedvezmények a globális minimumadó bevezetése ellenére továbbra is fontos elemei maradnak a magyar beruházás-ösztönzési rendszernek. Ez mindenképp pozitív fejlemény mind a vállalatok, mind az ország számára, különösen a jelenlegi gazdasági, államháztartási környezetben. Az adókedvezmények sokkal kevésbé terhelik meg az állami költségvetést, mint a vissza nem térítendő támogatások; ugyanakkor a vállalatok számára legalább annyira fontos ösztönzők egy-egy beruházás vagy fejlesztési projekt allokálása során.

Sarkosan összefoglalva, az adókedvezmények újra értelmüket nyerték a multinacionális vállalatok beruházás-ösztönzésében, amivel tovább javulhat Magyarország nemzetközi versenyképessége. A fent említett korlátozások miatt ugyanakkor, mind a gazdaságpolitikai szereplőknek, mind a kedvezményeket igénylő cégcsoportoknak érdemes lesz körültekintően eljárniuk.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images