Pont mire megtörtént az áttörés, fel kellett függeszteni a programot: így lett a kkv-vezetők kedvence az új tőkefinanszírozás

Január 16-án le fel kellett függeszteni a programba beadott új jelentkezéseket a megnövekedett érdeklődés miatt. Mit gondol, minek köszönhető, hogy a program néhány hónap alatt ekkora sikerre tett szert a vállalatok körében?

Számunkra a program gyors felfutása nem meglepetés, hanem visszajelzés arra, amit a vállalkozókkal folytatott beszélgetésekben évek óta hallunk: a fejlesztési terveik megszülettek, csak finanszírozás vagy egyéb okok miatt a döntések, illetve a megvalósítás gyakran halasztódnak. Kapacitásbővítés, automatizáció, új gyártóberendezések beszerzése – ezek nem új ötletek, hanem régóta tervezett beruházások.

Amikor megjelent egy kiszámítható, a napi működést nem terhelő tőkeforrás, sok vállalkozás tudott olyan forráshoz jutni, amellyel már érdemes volt konkrét döntéseket meghozni.

A jelentkezések száma ezért nemcsak a program iránti bizalmat mutatja, hanem azt is, hogy a magyar kkv-k készen állnak a léptékváltásra, ha ehhez stabil finanszírozási környezetet látnak.

Jellemzően milyen vállalkozások jelentkeztek a programba, és nyertek befektetést?

A programba jellemzően stabilan működő, több éve piacon lévő mikro- és kisvállalkozások jelentkeztek. Alapfeltétel a legalább két lezárt üzleti év, így nem induló cégekről beszélünk, hanem olyanokról, amelyek már bizonyítottak a saját piacukon, és

most a következő lépés előtt állnak: kapacitásbővítés, technológiai fejlesztés vagy új piacok elérése.

Felülreprezentáltak a feldolgozóipari, üzleti szolgáltató, egészségügyi és technológiai vállalkozások – vagyis azok a szektorok, amelyek képesek magasabb hozzáadott értéket előállítani és javítani a versenyképességet. Ebből is jól látszik: a források nem túlélésre, hanem növekedésre irányulnak, ezek a vállalkozások adják a hazai gazdaság versenyképességének egyik legfontosabb tartalékát.

Fontos, hogy a projektek közel ötöde digitalizációhoz, adatvezérelt működéshez vagy mesterséges intelligencián alapuló megoldások bevezetéséhez kapcsolódik. A vállalkozások számára ez ma már nem technológiai kérdés, hanem versenyképességi kényszer:

aki kimarad, lemarad.

Sok esetben nem a szándék vagy a szakmai felkészültség hiányzik, hanem a megfelelő finanszírozási forma.

A vállalatok jellemzően milyen típusú beruházásokat, fejlesztéseket, akvizíciókat valósítottak meg vagy szándékoznak megvalósítani?

A projektek alapján a vállalatok elsősorban kapacitás- és hatékonyságnövelő fejlesztésekre fordítják a forrásokat: új gépek beszerzésére, telephelyek bővítésére, valamint olyan digitális és termeléstámogató rendszerek bevezetésére, amelyekkel nagyobb volumenben és kiszámíthatóbban tudnak működni.

Sok beruházás mögött egyszerű üzleti helyzet áll: stabil vagy növekedő pályán mozog a megrendelés-állomány, a piac felvevőképessége is adott, de a jelenlegi kapacitás ezt már nem tudja kiszolgálni. Ilyenkor egy növekedésre kész vállalkozó nem stratégiát ír, hanem cselekszik, és megpróbálja megteremteni a feltételeit annak, hogy ki tudja szolgálni a saját piacát. Ezért

a projektek jelentős része közvetlenül új piacok elérését vagy a meglévő kereslet hatékonyabb kiszolgálását készíti elő.

A program egyik előnye a magasabb tőke-ellátottság miatt kedvezőbb hitelfinanszírozási lehetőségek megjelenése. Mennyiben valósult meg ez a cél, sokszor párhuzamosan hitelfelvételt is támogatta a tőkebefektetés?

A tőkebefektetés érezhetően javítja a vállalkozások banki tárgyalási pozícióját, mert a finanszírozók megerősített tőkeszerkezetet és stabilabb működést látnak mögötte. Ugyanakkor a banki gyakorlat nem egységes: van, ahol a tőkét figyelembe veszik önerőként, máshol óvatosabban kezelik.

Éppen ezért a tőke és a hitel sok esetben egymást kiegészítve jelenik meg - a tőke megteremti a beruházás alapját, a hitel pedig lehetővé teszi a nagyobb léptékű megvalósítást. Így olyan nagyobb ívű fejlesztések is megvalósulhatnak, amelyek tisztán hitelből vagy kizárólag tőkéből nehezebben lennének elérhetők.

Sokan tarthattak attól, hogy a tőkefinanszírozástól való idegenkedés miatt nem lesz annyira népszerű a program, azonban ezek a várakozások nem igazolódtak. Ez a cégek finanszírozási "érettségét" mutatja? Megfigyelhető egyfajta generációs mintázat a jelentkezők körében?

A program tapasztalatai alapján valóban érzékelhető változás a vállalkozások finanszírozási döntéseiben. A tőkebevonás korábban sokak számára a kontroll elvesztésével vagy kockázattal társult, ma viszont egyre többen tekintenek rá olyan eszközként, amellyel gyorsabban tudnak növekedni.

Való igaz, hogy a fiatalabb generációhoz tartozó cégvezetők természetesebben gondolkodnak több forrás kombinációjában. Ugyanakkor a program egyik fontos tapasztalata éppen az, hogy ez nem kizárólag generációs kérdés: több évtizedes múlttal rendelkező családi vállalkozások is éltek a lehetőséggel, amikor azt látták, hogy a konstrukció nem veszélyezteti a működésük stabilitását, sőt.

A tőkével szembeni idegenkedés burka megrepedt, és ez talán a program egyik legfontosabb hozadéka.

A kérdés most már nem az, hogy a vállalkozók nyitottak-e a tőkére, hanem az, hogy mennyire tudunk elegendő forrást biztosítani azoknak, akik valóban növekedni szeretnének. Ugyanakkor az is látszik, hogy a tőke bevonása csak az első lépés: a vállalkozásoknak meg is kell tanulniuk jól használni ezt az eszközt. Ezért indítjuk hamarosan útnak a Kamarai Tőkeklubot, amely a tapasztalatcsere és a tudatos tőkehasználat szakmai közegét teremti meg.

A beérkező igények hatására október végén a korábbi 200 millió forintos limitet a duplájára emelték. Miért volt szükséges ez a lépés, jellemzően a maximális befektetésre pályáztak a vállalatok?

A ráemelést követően megjelentek olyan pályázatok, amelyek már a magasabb plafonnal számoltak, különösen a nagyobb léptékű beruházásokat tervező vállalkozások részéről. Ugyanakkor nem volt általános, hogy minden cég a maximális befektetést igényelte vagy elbírta volna. Előfordult, hogy a vállalkozás a teljes elérhető forrással tervezett, de a döntés során ennél alacsonyabb összeg került megítélésre, mert ez felelt meg a realitásnak és a cég pénzügyi teherbíró-képességének.

Vannak olyan iparágak, amelyek kiszorultak a programból. Lenne létjogosultsága tovább lazítani (esetleges keretösszeg-emelés során) a jogosultak körén?

Nem beszélnék kiszoruló iparágakról. A tiltott tevékenységeken túl gyakorlatilag minden ágazat megjelent a programban, az agrárium kivételével, amely a szabályozási keretek miatt jelenleg kizárt. Ez nem a program szakmai preferenciájából fakad. Ugyanakkor az élelmiszeripari vállalkozások – amelyek az agrár értéklánc feldolgozó oldalát képviselik – jelentős számban pályáztak és részesültek befektetésben.

Ez is mutatja, hogy a növekedési tőke iránt az agrárgazdasághoz kapcsolódó területeken is erős az igény.

A tapasztalataink ugyanakkor azt mutatják, hogy a növekedési potenciál nem kizárólag a nagyobb árbevételű vállalkozásoknál jelenik meg. Vidéken és Budapesten egyaránt sok olyan céggel találkoztunk, amelyek előtt valós növekedési pálya áll, és megfelelő tőke mellett képesek lennének kapacitást bővíteni és fejlesztéseket megvalósítani.

A megnövekedett érdeklődés és a keretösszeg fogyása miatt, január közepén le kellett állítani az új igénylések befogadását. Milyen ígéretes projektek maradhatnak csőben finanszírozás nélkül, és milyen előnyöktől eshet el a nemzetgazdaság, ha a program leáll?

A Demján Sándor Tőkeprogram forrás-korlátossága a gyakorlatban azt jelenti, hogy működő vállalkozások kénytelenek elhalasztani azokat a beruházásokat, amelyekkel nagyobb kapacitásra, korszerűbb technológiára vagy új piacok elérésére lennének képesek. Sok esetben kifejezetten látványos fejlesztésekről van szó: új üzemcsarnokokról, automatizált gyártósorokról vagy exportképes kapacitások kiépítéséről.

Ezek nem presztízsberuházások, hanem olyan lépések, amelyek meghatározzák, hogy egy vállalkozás milyen ütemben és milyen kockázati szint mellett tud növekedni.

A vállalkozások természetesen hitelfinanszírozással is képesek fejlődni, ugyanakkor a növekedési tőke hiánya sok esetben lassabb bővülést és óvatosabb beruházási döntéseket eredményez. Ez azért különösen fontos, mert az elmúlt időszakban sikerült megváltoztatni azt a szemléletet, amely kizárólag hitelben gondolkodott.

Ha a növekedési tőke elérhetősége beszűkül, fennáll a veszélye annak, hogy ez a nyitás megtorpan.

Ez különösen a vidéki vállalkozásoknál válik kézzelfoghatóvá: egy-egy elmaradó vagy kisebb léptékű beruházás nemcsak a cég növekedését fogja vissza, hanem a helyi munkahelyeket és a gazdasági aktivitást is negatívan érintheti.

Címlapkép: MKIK

A cikk megjelenését az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. támogatta.