Magyarországon született világszabadalom forradalmasíthatja az akkumulátor-technológiát

Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke és a Planet Budapest 2026 Expo és Konferencia fővédnöje a tiszta energia jövőjéről szóló előadásában kiemelte: "Az energiaigény háromszor olyan gyorsan nő, mint a Föld népessége", ami új megoldásokat követel az energiatárolás területén.

A volt köztársasági elnök szerint a XXI. század két súlyos kérdése a víz és az energia. Az energiatermelés zöldítése során azonban két alapvető problémával kell szembenézni: egyrészt a "sötét szélcsenddel" – Magyarországon évente 2000 óra van, amikor nem süt a nap és nem fúj a szél –, másrészt azzal, hogy nem akkor használjuk fel az energiát, amikor megtermeljük. Magyarország jelentős előrelépést ért el a megújuló energia területén.

A naperőművi kapacitás 2010-ben mindössze 2 megawatt volt, 2025-re ez 8300 megawattra nőtt – több mint négyezerszeres növekedés.

Az energiatermelésben a napenergia aránya tavaly év végén elérte a 29 százalékot, amivel Európában az első helyen állunk.

Újnak tűnik, de több mint 150 éves

Az akkumulátortechnológia fejlődésének történetét bemutató előadásában Áder János felidézte, hogy az első akkumulátort 1859-ben Gaston Planté francia feltaláló készítette. A lítiumionos akkumulátor fejlesztéséért három tudós – egy amerikai, egy brit és egy japán kutató – 2019-ben kémiai Nobel-díjat kapott.

Az elektromos közlekedés sem újkeletű: az első elektromos autót 1888-ban készítették (Flocken Elektrowagen), és a múlt század elején az Egyesült Államokban több elektromos autó futott, mint benzines. Magyarországon a Magyar Királyi Posta a két világháború között 35 elektromos teherszállító autót üzemeltetett, az utolsót 1963-ban selejtezték.

A globális akkumulátoripar dinamikus fejlődését mutatja, hogy Európában jelenleg 40 akkumulátorgyár működik, 10-et építenek és további 10 van tervezőasztalon.

Kínában 25 millió elektromos gépjármű és 400 millió elektromos motorkerékpár közlekedik.

A világszerte folyó kutatások hat fő szempontra koncentrálnak: energiasűrűség, biztonság, ár, környezeti szempontok, tartósság és adaptálhatóság.

Nem tudunk arról, hogy olyan fejlesztésről a világon, ami ezt a hat szempontot egyszerre meg tudta volna valósítani. Kivéve Magyarország"

– hangsúlyozta Áder János.

A Bay Zoltán Kutatóintézet munkatársai több mint tíz éves kitartó munkával érték el az áttörést. Míg a világ többi részén a katód fejlesztésével foglalkoztak, a magyar kutatók az anód fejlesztését tekintették elsődleges feladatnak. Az eredmény: nagyobb energiasűrűség, nagyobb biztonság, olcsóbb termék, környezetbarátabb gyártás, hosszabb élettartam és a meglévő gyártási technológiákhoz való adaptálhatóság.

Túl vagyunk a teszteken. Nem ötletről beszélünk, hanem egy gyártható termékről. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy itt állunk a világhírnév kapujában"

– zárta előadását a volt köztársasági elnök.

Magyarországon született világszabadalom forradalmasíthatja az akkumulátor-technológiát

A Bay Zoltán Kutatóközpont és az Edortech Kft. által kifejlesztett ONLI anód technológia megduplázhatja az akkumulátorok töltéskapacitását, miközben kompatibilis a meglévő gyártási infrastruktúrákkal. Vida Ádám, a Bay Zoltán Kutatóközpont kutatás-fejlesztési igazgatója és az Edortech Kft. vezetője a Planet Budapest 2026 Expo és Konferencia - A tiszta Energia jövője rendezvényen mutatta be a magyar energiatárolási áttörést.

"Az energia ma már nem csupán egy technológiai kérdés. Ipari önállóság és nemzeti cselekvőképesség múlik rajta" – hangsúlyozta Vida Ádám előadásában. A szakember szerint

ha nem veszünk részt a kulcstechnológiák formálásában, akkor mások döntéseihez kell igazodnunk"

Az előadó történelmi példákkal illusztrálta a magyar találmányok világra gyakorolt hatását. Bánki Donát és Csonka János a 19. század végén feltalálták a porlasztót, amely lehetővé tette a belső égésű motorok hatékony és tömeges alkalmazását. Gábor Dénes holográfia-találmánya az orvostechnikától a biztonságtechnológiáig számos területen vált meghatározóvá, míg a Prezi szakított a lineáris prezentációs logikával és új szemléletmódot vitt a világba.

Akkumulátor: telefon-alkatrészből világgazdasági startégia

2010 körül az akkumulátor még elsősorban fogyasztói technológia volt laptopokban és mobiltelefonokban. A lítiumion technológia öt kulcsfontosságú alkatrészből áll: az anód (rézfóliára ragasztott grafitpor), a katód (alumíniumfóliára ragasztott fémoxid), a szeparátor fólia, a tok és az elektrolit folyadék.

2010-ben a cellák energiasűrűségét a katód gyengesége határozta meg, mivel a grafitanód legalább kétszer jobb volt, mint a legjobb katód. Míg a világ a katódoldali fejlesztésekre koncentrált, Magyarországon egy doktori kutatás eredményei alapján az anódra fókuszáltak. A fejlesztés feltalálói, Lak György és Temesi Ottó munkája alapozta meg a 15 éves kutatási programot.

Kína stratégiai döntést hozott az energiatárolás területén: megtartotta a lítium-vasfoszfát kémiát, kiépítette az értékláncot a bányászattól a piacig. Ez volt az a pillanat, amikor "az akkumulátor kilépett a laptopból és mobiltelefonból, és geopolitika lett belőle."

2016 környékén elindult a gigagyár verseny, a Tesla, CATL, LG soha nem látott léptékű gyárakat építettek. Az energiatárolás kilépett az autókból és belépett az energiahálózatokba, nehézipari infrastruktúrává vált.

A magyar kutatócsoport TRL 4-es szintet ért el, ami laboratóriumi körülmények között reprodukálható mintakészítést jelent. 2020 körül, amikor a katód minősége utolérte a grafitot, a csapat egy alapvető kérdést tett fel:

Mi történik, ha az anódot teljesen más alapokra helyezzük?"

Magyar világsiker kapujában

Az ONLI egy szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet, amely tömör, folyamatos anódréteget jelent. A technológia kulcselőnyei:

• Töltéskapacitás duplázása: cella szinten kétszeres töltéskapacitást tesz lehetővé
• Jobb vezetőképesség: nagyságrendekkel jobb elektromos és hővezetés
• Környezetbarát gyártás: nincs szükség porokra, ragasztóra, oldószerre
• 20%-kal kisebb energiaigény a gyártás során
• Drasztikusan csökkenthető vízfelhasználás
• Kompatibilitás: bevezethető a meglévő cellagyártási infrastruktúrákba

Az ONLI ma félüzemi működésre kész, saját gyártórendszerrel és szabadalmi védelemmel. A név az ónalapú ötvözet lítiumion rendszerekhez való alkalmazásából ered (ón-lítium-ONLI).

"Ez az egyetlen anód a világon, ami ilyen eljárással készül" – emelte ki Vida Ádám. A technológia titka az összetételben, morfológiában és szerkezetben rejlik, amelyet kizárólag a szabadalmaztatott eljárással lehet létrehozni.

A fejlesztés gyakorlati következményei: az ONLI-val szerelt autók ugyanakkora töltéssel kétszer akkora távolságot tudnak megtenni,

vagy megtartható a jelenlegi hatótávolság fele akkora akkumulátormérettel. Ugyanez vonatkozik mobiltelefonokra, okoseszközökre és okosórákra is.

Az előadó szerint ez nemcsak egy új alkatrész, hanem egy precedens arra, hogy egy magyar energiatechnológia képes a laborasztaltól a globális termelésig jutni, bizonyítva, hogy Magyarország nem csupán összeszerelő kapacitás lehet az energiatárolás területén.

A globális akkumulátoripari válságon is segíthet az innováció

Az előadást követő panelbeszélgetésen Vida Ádám mellett Lak György Bálint, az ONLI technológia egyik feltalálója valamint az Edortech Kft. műszaki igazgatója és Shmuel De-Leon energiatárolási szakértő, a Shmuel De-Leon Energy Ltd. alapító vezérigazgatója vett részt Hörömpöli-Tóth Levente moderálásában.

Schmuel De-Leon rámutatott, hogy jelenleg hatalmas válság van az akkumulátoriparban Európában, Észak-Amerikában és Kelet-Ázsiában is: a 2–3 évvel ezelőtt az elektromos mobilitás növekedésére vonatkozó várakozások sokkal magasabbak voltak, mint amilyenek a valóságban történtek.

A kínai vállalatok, amelyek ma a globális lítium-ion akkumulátor-gyártás 65-70%-át adják, elkezdték növelni a termelési kapacitást, de a megrendelések nem érkeztek meg a várt mértékben. "Árháború kezdődött Kínában, a kínai vállalatok egymás ellen harcolnak a piaci részesedés megtartásáért" – összegezte a szakértő.

A válságot súlyosbítja, hogy a lítium akkumulátorok és anyagok költsége 40%-kal csökkent két év alatt, ami miatt az európai és észak-amerikai gyárak már nem tudnak versenyezni az ázsiai versenytársakkal, tömeges munkaerő-leépítést okozva mindkét kontinensen.

Erre a problémára kínálhat megoldást az Edortech innovációja: a vállalat vezetői szerint a fejlesztés jelenleg a technológiai készültségi szint 6. és 7. foka között áll, ami azt jelenti, hogy elkezdődhet a fejlesztés ipari skálázása. Lak György Bálint kiemelte, hogy az elmúlt másfél évben sikerült 200 milliliterről 1 köbméteres tartályra növelni a rendszert.

A hagyományos gyártási folyamattal szemben az Edortech technológiája egyetlen lépésben készíti el az anódot. "Nincs szükség NMP-re, CMC-re, keverésre, szuszpenzióra, bevonatolásra, szárításra, oldószer-visszanyerésre, ami nemcsak gyorsabb, hanem környezetbarátabb működést is biztosít" – fejtette ki a szakértő.

Emellett a rendszer gyakorlatilag nem igényel vizet, csak néhány deciliter használódik el óránként, valamint 20–45%-kal kevesebb energiát használ, mint a hagyományos gyártás során alkalmazott kemencék.

Az Edortech vezetői a következő 2-3 évben egy 1000 tonna kapacitású gyár befejezését is reálisnak tartják: a csapat már kapcsolatba lépett vezető autóipari vállalatokkal, köztük Amerikában az első számú elektromos járműgyártójával, aki határozott érdeklődést mutatott a magyarországi ón-anód-minták iránt.

Úgy gondolom, hogy nincsen akadálya annak, hogy a következő években Magyarországon gigawattórás volumenben gyártsák ezeket az anyagokat a globális ipar számára"

– összegezte Shmuel De-Leon.

A rendezvény a Portfolio együttműködésében valósult meg.

Címlapkép forrása: Portfolio