Kijött a gazdasági jelentés, amitől tartottak: aggasztó folyamat zajlik Európában és Magyarországon is

Az Európai Unió belső piaca hiába a világ egyik legintegráltabb gazdasági térsége, a külső partnerek felé azonban az elmúlt évtizedben szigorodott a szolgáltatási szabályozási környezet – állapítja meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss jelentése. A Services Trade Restrictiveness Index (STRI) 2026-os kiadása szerint Európában 2014 és 2025 között több mint 5,7 százalékkal korlátozottabbá vált az átlagos szolgáltatáskereskedelem, miközben globálisan a reformok lelassultak, és 2025-ben a szigorítások hatása meghaladta a liberalizációét.

Az OECD becslései szerint az EU GDP-növekedését akár 1 százalékkal is visszafoghatják a szolgáltatáskereskedelem uniós, valamint a 27 tagállam által külön-külön alkalmazott korlátozásai.

A jelentés szerint Magyarország sem maradt ki ebből a trendből: 2024–25-ben több olyan intézkedés született, amely érdemben érinti a szolgáltatások piacát. Kötelezővé vált a magyar feliratozás bizonyos audiovizuális szolgáltatásoknál, szűkült a külföldi szolgáltatók ideiglenes tartózkodási lehetősége, és módosult a külföldi befektetések szűrésének jogi kerete is. Bár ezek nem radikális, rendszerszintű változások, az OECD értékelése szerint hozzájárulnak a szabályozási környezet szigorodásához.

Európa zártabb lett, hiába kereskedne mindenkivel

Az OECD 2014 óta évente méri a szolgáltatások kereskedelmi korlátozottságát 51 országban és 22 szektorban. Az index 0 és 1 között mozog, ahol az 1 jelenti a leginkább korlátozó szabályozási környezetet. A mérés úgynevezett legnagyobb kedvezményes (MFN) alapon történik, vagyis nem veszi figyelembe a preferenciális kereskedelmi megállapodásokat – például az Európai Unió belső piacán érvényes négy alapszabadságot sem.

Ez fontos különbség: az EU-n belüli szolgáltatásnyújtás szabadsága nem javítja az egyes tagállamok STRI-értékét. A mutató azt méri, hogy egy adott ország milyen feltételeket kínál egy harmadik országbeli szolgáltatónak.

Az OECD megállapítása szerint 2014 és 2025 között Európában – MFN-alapon – több mint 5,7 százalékkal nőtt az átlagos restriktivitás. A szigorodás egyik fő oka a külföldi közvetlen befektetések (FDI) szűrésének kiterjesztése, ugyanis az Európai Unió 2019/452-es rendelete keretet adott a tagállami befektetés-ellenőrzési mechanizmusoknak, és azóta számos ország új, szigorúbb rendszerrel figyeli a felvásárlásokat, beruházásokat. Ezek a mechanizmusok jellemzően széles ágazati hatályúak, így több szolgáltatási szektorra is kiterjednek.

Emiatt egyszerre romlott a helyzet kívül és belül: a tagállamok egymással, és a külső szereplőkkel szemben is egyre több korlátozást vezettek be.

A jelentés kiemeli: 2025-ben világszerte több új korlátozó intézkedést vezettek be, mint amennyi liberalizáció történt. A reformok üteme lassult, és a szolgáltatási szabályozás sok esetben még mindig a kilencvenes évek logikáját tükrözi, miközben a digitális átalakulás és a mesterséges intelligencia térnyerése új típusú, határokon átnyúló szolgáltatásokat hoz létre.

Mindez egy olyan időszakban történik, amikor a szolgáltatások globális súlya nő:

az OECD adatai szerint 2025 második negyedévében a globális szolgáltatáskereskedelem éves alapon 9 százalékkal bővült, miközben a világgazdaság növekedése 3,2 százalék körül alakult.

A szolgáltatások tehát a növekedés egyik motorját jelentik, mégis a szabályozási környezet modernizációja az OECD szerint megtorpant.

Magyarország: kisebb, de mérhető szigorítások

Magyarország tavaly ugyan nem tartozott a leginkább bezárkózó országok közé – ez a cím Új-Zélandot, Indonéziát és Indiát illeti –, ugyanakkor több olyan változás is történt, amely az OECD szerint a restriktivitás irányába hat.

Az egyik ilyen az audiovizuális szektorban következett be: Magyarországon kötelezővé vált a magyar feliratozás a műsorszórásban és a mozgóképes szolgáltatások esetében. Ez a külföldi szolgáltatók számára többletköltséget jelent, és a közvetítők, streamingszolgáltatók, illetve a moziforgalmazók számára növeli a szabályozási terheket. Bár a mozgóképes szolgáltatások globálisan továbbra is a kevésbé szabályozott szektorok közé tartoznak, az OECD szerint az ilyen típusú kötelezettségek kumulatív hatása nem elhanyagolható.

A másik fontos változás a külföldi szakemberek ideiglenes magyarországi munkavégzését érinti. Egyszerűbben: arról van szó, hogy egy külföldi tanácsadó, mérnök, informatikus vagy más szolgáltató mennyi ideig dolgozhat Magyarországon anélkül, hogy véglegesen letelepedne.

Magyarország csökkentette az engedélyezett maximális tartózkodási időt. A szerződéses alapon érkező szolgáltatók esetében ez 36 hónapról 24 hónapra, az önálló – nem egy konkrét magyar megrendelőhöz kötött – szolgáltatók esetében pedig 24 hónapról 12 hónapra csökkent.

Az OECD ezt szigorításnak tekinti, mert minél rövidebb ideig maradhat egy külföldi szakember, annál nehezebb hosszabb projekteket vállalnia, stabil ügyfélkört kiépítenie vagy folyamatos jelenlétet fenntartania a piacon. Ez csökkenti a rugalmasságot, és kevésbé kiszámíthatóvá teszi a működést a külföldi szolgáltatók számára.

Emellett Magyarország módosította a külföldi befektetések szűrésére vonatkozó jogi keretet is. Bár a jelentés nem részletezi a konkrét szabályokat, az ilyen jellegű, széles hatókörű ellenőrzési mechanizmusok az STRI-logika szerint több szektorban is növelik a belépéshez kapcsolódó bizonytalanságot. Az OECD kiemeli, hogy az FDI-szűrési rendszerek terjedése Európa-szerte hozzájárult az átlagos restriktivitás emelkedéséhez. Főként a vállalatfelvásárlásoknál (m&a) használta fel az új jogöreit, amire eklatáns példa az Alföldi Tej akviziciójának megakadályozása, amikor tavaly egy görög cégcsoport szerezte volna meg az élelmiszeripari feldolgozót.

A kisereskedelemben tavaly új szabály lépett életbe Magyarországon: bizonyos termékeknél a kormány maximálta az alkalmazható árrést egyes élelmiszereknél és háztartási termékeknél. Korábban egy általánosabb árszabályozási rendszer működött, amely 2024 közepéig volt érvényben. Bár ezt megszüntették, az új, célzott árréskorlát azt mutatja, hogy az állam továbbra is kész közvetlenül beavatkozni az árképzésbe bizonyos területeken.

Az OECD értelmezése szerint az ilyen típusú beavatkozások nem feltétlenül jelentenek drámai piaclezárást, de növelik a szabályozási bizonytalanságot. Egy külföldi kereskedelmi vagy logisztikai cég számára ez azt jelzi, hogy az árképzés nem teljesen piaci alapon történik, és a jövőben is számolni kell hasonló, gyorsan bevezetett intézkedésekkel.

Digitális szolgáltatások: Európa a szigorodó régiók között

A jelentés külön fejezetben foglalkozik a digitális szolgáltatások egyre nehezebb helyzetével. Az OECD Digital STRI 129 országban méri a digitálisan nyújtott szolgáltatások kereskedelmi korlátozottságát, és a mutató szerint az elmúlt évtizedben Afrikában és az amerikai régióban csökkent az átlagos restriktivitás, míg Európában és az ázsiai–csendes-óceáni térségben nőtt.

Az OECD megállapítása szerint a digitális szabályozási környezet világszerte töredezettebbé vált:

2014 és 2025 között 44 ország vezetett be vagy módosított jelentősen a határokon átnyúló adatáramlásra vonatkozó szabályokat.

46 ország ír elő bizonyos adatok kötelező helyi tárolását, és 78 ország követel meg valamilyen helyi jelenlétet a digitális szolgáltatások nyújtásához.

Európában a digitális kereskedelem szigorodása részben az adatvédelmi és adattranszfer-szabályok erősödéséhez kapcsolódik, így a digitális szolgáltatásokról szóló szabályozás (DSA) bevezetéséhez. Az OECD hangsúlyozza: sok esetben ezek a szabályok legitim közpolitikai célokat – például adatvédelem vagy fogyasztóvédelem – szolgálnak, ugyanakkor a különböző tagállami jogalkalmazások közötti eltérések növelik a vállalatok megfelelési költségeit.

A jelentés szerint a szolgáltatási korlátok lebontása jelentős gazdasági hatással járhatna az EU-ban. Az OECD számításai alapján, ha az országok a jelenlegi restriktivitási szintjük felét leépítenék a legjobban teljesítő országokhoz képest, a kereskedelmi költségek 29 százalékkal csökkenhetnének a kereskedelmi banki szolgáltatásokban és 16 százalékkal a biztosítási szektorban. 

Összességében az ambiciózus reformok évente mintegy 1600 milliárd dollárral csökkenthetnék a globális kereskedelmi költségeket, ami a világ GDP-jének közel 1,4 százalékát tette ki 2025-ben.

Az OECD szerint a szolgáltatási piacok nyitottsága nemcsak önmagában fontos, hanem a feldolgozóipar termelékenységére és akár a szén-dioxid-intenzitására is hatással van. A szolgáltatások – például a pénzügyi, logisztikai vagy távközlési szolgáltatások – kulcsfontosságú inputot jelentenek a gyártásban. A szabályozási akadályok csökkentése ezért nemcsak a szolgáltatási exportot, hanem a teljes gazdaság versenyképességét is befolyásolja.

A szervezet összegzése alapján a jelenlegi globális környezetben – amikor a digitális átállás és a mesterséges intelligencia alapjaiban alakítja át a szolgáltatáskereskedelmet – a szabályozási stagnálás vagy szigorodás versenyhátrányt okozhat. Európa és benne Magyarország számára a kérdés az, hogy a stratégiai autonómia és a piacvédelem mellett milyen irányba mozdul el a szolgáltatási piac nyitottsága a következő években.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images