Ez már tényleg szerelem: minden magyar eszközt megvesznek válogatás nélkül

Nem csak a forintot imádják a befektetők

Többször írtunk a forint hónapok óta tartó erősödéséről, a magyar deviza az idén már 2,3%-kal erősödött az euróval szemben, a dollár árfolyama pedig 2,7%-kal került lejjebb. Ennek oka elsősorban a magas kamatszint, de egyre nehezebb szó nélkül elmenni amellett, hogy a befektetők pozitív várakozásokkal tekintenek a Tisza Párt esetleges győzelme elé, ez a hatás az áprilisi választások közeledtével erősödik.

EUR/HUF árfolyamának alakulása

Forrás: Portfolio-Teletrader Kft.

Devizapárok, indexek, árutőzsdei termékek, részvények, CFD-k. Minden, ami a hullámzó árfolyamok kapcsán megdobogtatja egy trader szívét. Portfolio Trader

Lassan már meg sem lepődünk a magyar deviza újabb és újabb többéves csúcsain, és nem csak a már említett fejlett devizákkal szemben, hanem a régióban a lengyel zlotyval és a cseh koronával összehasonlítva is felülteljesítő a forint.

Néhány hete írtunk arról is, hogy több mint egyéves mélypontra esett a tízéves forintkötvények referenciahozama, a jelek szerint a befektetők most nem csak a forintot, hanem a magyar állampapírokat is szeretik. A két hatás persze részben összefügg, hiszen a forint mellett pozíciót nyitó carry trade-befektetők jellemzően forint állampapírokat vásárolnak, így tudják maximálni a profitjukat, nem csak a kamatkülönbözetből, hanem még a forint erősödéséből is profitálnak.

Arról is rendszeresen beszámolunk, hogy a magyar kötvényaukciók kiemelkedő érdeklődés mellett zajlanak, a befektetők a felkínált mennyiség többszörösére nyújtanak be ajánlatokat, így a kibocsátások rendre jobban alakulnak a tervnél. Ezeket az adatokat összesítettük most az év eleje óta, eszerint

január eleje óta az összes értékesítésen és csereaukción felkínált mintegy 1400 milliárd forintnyi állampapírra több mint 4200 milliárd volt a befektetői érdeklődés, amiből 2400 milliárdot el is fogadott az ÁKK.

Vagyis két hónap alatt mintegy ezer milliárd forinttal több állampapírt bocsátott ki az adósságkezelő, mint amennyit eredetileg meghirdetett. A grafikonon látható, hogy elsősorban az államkötvények iránt érdeklődnek a befektetők, ott az úgynevezett nem-kompetitív tendereket leszámítva a tervezett forrás dupláját vonta be az állam eddig.

Kik veszik a magyar kötvényeket?

Az ÁKK azzal kapcsolatban nem közöl adatokat, hogy az egyes aukciókon kik vásárolják meg az állampapírokat. Azt azonban tudjuk, hogy a magyar intézményi piacnak hagyományosan két fő befektetői bázisa van: a hazai intézményi szereplők, például bankok, befektetési alapok, biztosítók és a külföldi befektetők.

Az MNB havonta megjelenő ábrakészletében vannak grafikonok, melyekből lehet következtetni az egyes szereplők részarányára. A külföld elsősorban a másodpiacon vásárol, ritkán mennek be közvetlenül aukcióra, ugyanakkor a másodpiacon januárban rekordmértékű volt az aktivitásuk, amihez persze hozzájárult a decemberi „hagyományos pozíciózárás” is.

Egy másik ábra ugyanezt támasztja alá: elsősorban belföldi befektetők töltik ki az aukciókat, a külföld nagyon ritkán vásárol az elsődleges piacon.

Közben viszont folyamatosan emelkedik a külföldiek forintkötvény-állománya, bár a finanszírozási szempontból lényegesebb repószűrt állomány a jegybank becslései szerint inkább stagnál 2025 ősze óta. Finanszírozási szempontból valóban ez a lényegesebb, ugyanakkor érdekes, mennyire szétvált a két adatsor az utóbbi időszakban, ami a repópiaci forgalom növekedését jelezheti. Ez pedig elsősorban a forint melletti carry-pozíciók felépülését támasztja alá, hiszen azok a befektetők mehetnek be a repópiacra.

De akkor ki veszi meg az állampapírokat az aukciókon, ha a külföldiek főleg másodkézből vásárolnak? A kormány az elmúlt években a bankadó csökkentésével ösztönözte arra a hazai hitelintézeteket, hogy finanszírozzák az államot.

Így a hazai bankszektor állampapír-állományának alakulását az elmúlt években elsősorban az extraprofitadóhoz kapcsolódó kedvezmény befolyásolta. A kormány eredeti tervei szerint 2026-ban 160–170 milliárd forint extraprofitadót fizettek volna a bankok. Egy novemberi, váratlan adóemelés következtében azonban idén már 340–350 milliárd forint befizetésével számol a kormány, ami a pénzügyi vállalkozásokkal együtt megközelítheti a 370 milliárd forintot.

Továbbra is él az a lehetőség, hogy a bankok állampapír-vásárlással csökkentsék extraprofitadójukat, ám a kedvezmény mértéke mérséklődött. Korábban az adó 50%-át lehetett leírni, most már csak 30%-át, mégpedig az elért állampapír-állománynövekmény 10%-ának megfelelő összeggel. Ennek révén a mintegy 500 milliárd forintos speciális adóteher körülbelül 350 milliárd forintra csökkenthető.

Az idei szabályozás szerint a bankoknak a 2026. január 1. és november 30. közötti időszakban elért, névértéken számított napi átlagos állampapír-állományukat kell növelniük. A növekedést ahhoz a magasabb értékhez viszonyítják, amely a 2024. szeptember 1. és november 30., illetve a 2025. szeptember 1. és november 30. közötti időszak napi átlagos állománya közül adódik. A számítás során figyelembe kell venni egyrészt a 2030. január 1. után lejáró, forintban denominált Magyar Államkötvényeket, másrészt a teljes állampapír-állományt is.

Az extraprofitadó-szabályozás következményeként mára szinte megszokottá vált, hogy

a bankok decemberben és januárban jelentősen növelik állampapír-vásárlásiakat.

Az MNB eddig a decemberi adatokat tette közzé: 2025 utolsó hónapjában névértéken számolva 922 milliárd forinttal emelkedett a bankok állampapír-állománya. Szektorszinten, a 30%-os adóleírás nélkül mintegy 500 milliárd forint extraprofitadót kellene fizetniük, amelyet 350 milliárd forintra csökkenthetnek. A 150 milliárd forintos kedvezmény eléréséhez körülbelül 1500 milliárd forinttal kell növelniük állampapír-állományukat. A jelenlegi adatok alapján úgy tűnik, hogy a szükséges nettó állampapír-vásárlások több mint 60%-át már decemberben teljesítették a bankok. A januári és februári kirobbanó sikerű aukciókat látva pedig

úgy tűnik, hogy ez a vásárlási kedv az év elején sem hagyott alább.

Miért szereti most ennyire a külföldi Magyarországot?

Tehát az aukciókon nem elsősorban a külföldi szereplők vásárolnak, de nehéz nem észrevenni, hogy egyre erősebben bekerülünk a nemzetközi híráramlásba és az elemzők fókuszába. Az adatok pedig azt mutatják, hogy a másodpiacon egyértelműen erős a befektetői érdeklődés jelenleg a magyar eszközök iránt.

A napokban publikált egy átfogó elemzést az ING Bank a közép-kelet-európai országok 2026-os finanszírozási kilátásairól. Ebben kiemelik, hogy a feltörekvő piacokon tapasztalható általános tőkebeáramlás ellenére a régiónk eddig nagyrészt kimaradt a nagy növekedésből, kivéve azokat az országokat, melyek egyedi sztorit kínálnak a befektetőknek.

Ezen belül emelik ki Magyarországot, ahol áprilisban parlamenti választásokat tartanak.

Vagyis a bank elemzői egyértelműen a közelgő választásoknak tudják be azt, hogy nőtt a külföldi befektetők érdeklődése a magyar állampapírpiac iránt. Ez pedig összefügghet azzal, amiről nemrég már írtunk a forint kapcsán: a befektetők egyre inkább reális forgatókönyvnek tartják a Tisza Párt esetleges győzelmét, a hivatalosan bemutatott program alapján pedig ehhez egy kiszámíthatóbb és piacbarátabb gazdaságpolitika lehetőségét társítják az uniós forrásokhoz való hozzáférés javulásával és az eurózónához való csatlakozás fokozatos előkészítésével. Ez pedig várakozásaik szerint a forint és a magyar kötvények erősödéséhez vezethet hosszabb távon, amiből igyekeznek profitálni.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images