Olajsokk a Hormuzi-szorosban: Ázsia fizetheti meg az Irán elleni támadás árát

A Hormuzi-szoroson halad át a globális olajtermelés és a cseppfolyósított földgáz (LNG) exportjának nagyjából 20 százaléka – a háború most éppen ezt sodorta veszélybe. A hírek szerint a térségben jelenleg mintegy 200 hajó vesztegel, mivel a szállítmányozók nem kockáztatják az áthaladást. A vasárnapi támadások során három tartályhajó sérült meg, és egy tengerész életét vesztette. Donald Trump amerikai elnök ráadásul jelezte, hogy a hadművelet hetekig is elhúzódhat, így a forgalom gyors helyreállása nem valószínű.

Mindez nem vetít sok jót előre az energiaárak, és különösen az ázsiai energiaárak szempontjából:

a régió a világ legnagyobb olajfogyasztója, kőolajszükségletének mintegy 60 százalékát a közel-keleti termelőktől fedezi.

A kőolaj ára hétfőn nagymértékben emelkedett. Bár Irán hivatalosan nem zárta le a szorost, a szállítmányozók kockázatkerülése valós jelenség, a tranzitforgalom már most érezhetően visszaesett. A hajóbiztosítók hétfőn sorra jelentették be, hogy már nem fedezik a háborús kockázatokat. Ilyen biztosítást a veszélyes vizeken utazó hajósok szoktak kötni például drón- vagy rakétatámadások miatti károk ellen. A biztosítók lépése jelzi: egyszerűen túl kockázatosnak találják a térséget. Mivel sok hajó jogszerűen csak ilyen biztosítással indulhat útnak, így a fuvardíjak további emelkedésére lehet számítani. 

Brent árfolyamának alakulása

Forrás: Portfolio-Teletrader Kft.

Részvénykereskedés, hosszabb távú befektetési portfóliók vagy nyugdíjportfóliók kialakítása a Portfolio Trader segítségével.

Japán: hatalmas kitettség, de hatalmas a tartalék is

A japán kormányszóvivő megerősítette, hogy több, a Közel-Keletről a szigetországba tartó tartályhajó a Perzsa-öbölben vesztegel. Az Itochu kereskedőház közölte, hogy a közel-keleti szállítmányokat érintő fennakadások miatt alternatív forrásokból szerzi be a készleteket. A japán stratégiai tartalékok felszabadítását egyelőre nem tervezik.

Japán az olajimportja 95 százalékát a Közel-Keletről szerzi be, aminek mintegy 70 százaléka a hormuzi szoroson keresztül érkezik a szigetországba.

Emellett az LNG importjának 11 százaléka is érintett. A kitettsége tehát óriási. Igaz, az első sokk hatásaitól megvédi az országot a mintegy három hétre elegendő LNG tartaléka, és a világ egyik legnagyobb olajtartaléka, ami 254 napnyi fogyasztás fedezésére elegendő.

India újra az orosz olaj felé fordulhat

India helyzete különösen kényes: egyes indiai finomítók már jelezték közel-keleti beszállítóiknak, hogy nem tudnak hajókat biztosítani a nyersolaj berakodásához. Az indiai olajipari minisztérium hétvégén egyeztetett a finomítókkal a válság energiabiztonsági hatásainak mérsékléséről.

Amennyiben a helyzet 10-15 napnál tovább húzódik, az indiai finomítók – kormányzati jóváhagyás esetén – megvizsgálják az orosz olajbeszerzés lehetőségét is.

India közel-keleti olajfüggősége éppen a Trump által sürgetett orosz olajtól történő elfordulás miatt nőtt az utóbbi időben. Januárban a behozatalának 55 százaléka a régióból származott. Eközben az LNG terén, aminek India a negyedik legnagyobb importőre a világon, még nagyobb a közel-keleti részarány: behozatalának kétharmada Katarból, az Egyesült Arab Emírségekből és Ománból érkezett a Kpler adatai szerint.

A Bloomberg forrásai szerint India jelenlegi kereskedelmi és stratégiai nyersolajtartalékai mindössze két hétnyi fogyasztást fedeznek.

Ezen 3 ország LNG-kínálatának kiesése India mellett leginkább Pakisztánt és Bangladest sújtaná.

A Rystad Energy elemzői szerint nekik vagy más termelőktől kell LNG-szállítmányokat beszerezniük, vagy más energiahordozóra történő átállással, illetve fogyasztáscsökkentéssel kell reagálniuk.

Kína újabb fontos szövetségesét támadta meg az USA

A világ második legnagyobb gazdaságát szintén érzékenyen érinti a konfliktus energiapiaci hatása. Az ország olajimportjának fele, LNG importjának mintegy harmada származik a Közel-Keletről. Az ázsiai ország a világ legnagyobb nyersolaj importőre, és az iráni kőolaj első számú vevője. Azt nem lehet pontosan tudni, hogy az állam mekkora tartalékokkal rendelkezik, de az elemzők három hónapnyi olajfogyasztás fedezésére elegendő mértéket becsülnek.

Nem meglepő hát, hogy Kína határozottan elítélte az amerikai-izraeli katonai akciót.

Egy szuverén állam vezetőjének nyílt megtámadása és meggyilkolása, valamint a rezsimváltás szítására való felbujtás elfogadhatatlan

– jelentette ki Wang Yi külügyminiszter március 1-jén orosz kollégájával, Szergej Lavrovval folytatott telefonbeszélgetése során. Kína "határozottan ellenzi és határozottan elítéli" az iráni legfőbb vezető, Ali Khamenei ajatollah megtámadását és meggyilkolását – közölte a külügyminisztérium szóvivője egy külön nyilatkozatban.

A kínai érdekek sérelme egyértelmű. A kommunista ország és Irán 2021-ben átfogó együttműködési megállapodást írt alá, amely magában foglalja a kínaiak mintegy 400 milliárd dolláros hatalmas beruházásait az olaj-, gáz-, petrolkémiai és infrastrukturális szektorokban. A jó kapcsolat kialakulása nem véletlen: Kína olajimportja fontos mentőövet jelentett a nemzetközi szankciók szorításában vergődő Iránnak, cserébe a kínaiak alacsonyabb áron jutottak hozzá a fontos nyersanyaghoz. Egy esetleges rezsimváltás azonban veszélybe sodorhatná ezt a jó viszonyt.

Mindez ráadásul kísértetiesen emlékeztet mindarra, ami az USA venezuelai akciója során történt. Kína a szintén nyugati szankciók által sújtott Venezuelával is jó viszonyt ápolt, komoly infrastrukturális beruházásokat tervezett és hajtott végre, cserébe a piaci áron alul szerezte be a nyersolajat.

Aztán jött a Trump által elrendelt támadás Maduro elnök ellen és az Egyesült Államok átvette az irányítást az ország olajszektora felett, keresztbe húzva a kínaiak terveit.

Trump így rövid időn belül már másodjára üt óriási lyukat a kínaiak energiabiztonsági stratégiáján.

A dühös nyilatkozatokon kívül azonban komolyabb válaszlépés nem várható.

Kína nem fog katonai támogatást nyújtani. Most éppen jó viszonyban van Trumppal, és nem fog Irán miatt összetűzésbe keveredni az Egyesült Államokkal

– mondta az amerikai Stimson Centre nevű agytröszt munkatársa, Dr. Yun Sun. Szerinte Kína maximum nem katonai célú, esetleg kettős felhasználású eszközökkel fogja segíteni az iráni rezsimet, ennél tovább azonban nem megy.

Forrás: Reuters

Címlapkép forrása: ©2020 German Vogel via Getty Images, Large cargo and tanker ships at Shahid Rajai port from Qeshm island pier, Persian Gulf.