Így (nem) nőtt a magyar gazdaság

A magyar gazdaságból három és fél éve tűnt el a növekedés, azóta recessziós, stagnáló és minimális növekedést mutató időszakok váltogatják egymást. Az utóbbi 14 negyedévből 8-ban (negyedéves alapon) visszaesést mért a KSH, egyszer stagnálást, és csak 5 esetben látott bővülést. 2025 második fele egy stagnáló negyedévből és a most megjelent szerény 0,2%-os emelkedésből áll, vagyis

a magyar gazdaságban nyoma sincs a dinamizálódásnak.

Ezt írtuk a negyedik negyedéves GDP-adat első gyorsbecslésekor, és ezt a helyzetértékelést a ma megjelent részletes adatközlés sem írja felül. Általánosságban továbbra is megállja a helyét, hogy a magyar gazdaságban a szolgáltatások tudnak növekedést felmutatni, köszönhetően a lakossági fogyasztás bővülésének. Eközben azonban az export gyengén teljesít, elsősorban a külkereskedelmi partnereink szintén hűvös gazdasági klímája miatt, de fokozza a nehézségeinket a kiviteli szerkezetünk erős (német) járműipari dominanciája. A fő lehúzó erő a beruházások zuhanása. Ebben a túlfújt lufi leeresztése, az állami kiköltekezés utáni kényszerű fogyókúra, a feldolgozóipari cégek pesszimizmusa játsszák a főszerepet, de mostanra sok szakértő az általánosan rossz gazdasági hangulatot is kiemeli.

A Központi Statisztikai Hivatal ma megjelent részletes adataiból már pontosabb képet alkothatunk. Az éves változást kifejező index az előzetes adatközléshez képest minimálisan felfelé mozdult, 0,6%-os növekedést mutat, ám ez nem írja át a képet.

• Hőtérképünk szerint az előző negyedévhez képest kifejezetten gyengén teljesített a feldolgozóipar, alátámasztva a havi termelési adatokban már látott zsugorodást. Ez alapján az európai gazdaság élénkülésre utaló első halvány jelei még nem mozgatták meg a hazai exportszektort.
• A cikkcakkos teljesítményt nyújtó, kis súlyú építőipar tudott növekedni,
• ám némi meglepetésre a szolgáltatások összességében rendkívül szerény növekedést tudtak csak mutatni.
• Ebben a főszerepet az ingatlanügyletek területén elszenvedett visszaesés játssza, a teljes szektort a pénzügyi, biztosítási tevékenység élénkülése mentette meg.

Felhasználási oldalról nézve a GDP-t megállapítható, hogy

• a lakosság fogyasztási kiadása a szokásosnál kissé szerényebben alakult (1%) az előző negyedévhez képest,
• a teljes tényleges fogyasztást (1,4%) a kormányzati és nonprofit intézmények transzferei mentették meg,
• és tovább dinamizálta a végső fogyasztást a közösségi elem (1,7%).
• A beruházások negyedéves volumenindexéből már sejthető volt, hogy a mélyrepülés időszakának vége, de a nemzeti számlás adat még mindig minimális visszaesés mutat (-0,2%).
• Kiábrándítóan alakult az exportteljesítmény, az árukivitel visszaesését a szolgáltatások sem tudták teljesen ellensúlyozni , a teljes forgalom dinamikája a negatív tartományban maradt (-0,2%).

A harmadik negyedéves GDP-adat közlésekor jókora zavart okozott a KSH azzal, hogy korábbi idősorokat (főleg az exportét) teljesen átírta. Az ebből kirajzolódó kép (például az európai recesszió kellős közepén beindult magyar kiviteli offenzíva) életszerűtlen volt, és hamarosan a statisztikai hivatal jelezte is, hogy hiba történt, amit a negyedik negyedéves részletes GDP-adatközléssel javítanak. Arra is számítottunk, hogy ez ma megtörténik, ám úgy tűnik, hogy mégsem, a hiba benne maradt a KSH nagy táblázataiban, ez látható a fenti ábrán a 2023-as őrült nagy exportnövekedésben, ami már a statisztikai hivatal szerint is hibás. Nagy kérdés, hogy mit gondoljunk így a statisztikai adatok megbízhatóságáról.

Összességében a felhasználási oldal a szokásosnál kiegyensúlyozottabb képet mutat, a magánfogyasztás nem hasít annyira, a beruházások lehúzó ereje pedig kisebb lett. Ezzel együtt a GDP-arányos beruházási ráta tovább esett, 22%-ra. Ez úgy különösen fájdalmas, hogy tudjuk, a rátát az menti meg a még nagyobb zuhanástól, hogy a beruházások ára gyorsabban nő, mint a teljes GDP-deflátor, vagyis volumenben még meredekebb a lejtmenet.

Összességében 2025-ben a magyar gazdaság teljesítménye 0,3%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Ez még a 2024-esnél is gyengébb, pedig 2025 elején még 2,5-3 százalékos várakozás jelentette a konszenzust. Az elhúzódó pangás az idei kilátásokat is beárnyékolja. A kormány 2,5-3 százalékos növekedést vár az idénre, ehhez értelemszerűen jelentős élénkülésre van szükség.

A mai részletes adatok megerősítik korábbi számításainkat. Eszerint ha idén egész évben negyedévről negyedévre 1 százalékos GDP-növekedést produkál a gazdaság, akkor elérhető a kormány által előrejelzett növekedési sáv. A realitáshoz azonban hozzátartozik, hogy az utóbbi két évben egyetlen ilyen negyedévet sem láttunk, nemhogy négyet egymás után. Amennyiben ennek a tempónak a felét (0,5% minden negyedévben) hozzuk, az 1,6 százalék körüli éves átlagos GDP-növekedést jelent 2026-ban. Igaz, már ez is lényegesen felülmúlná az elmúlt három évi teljesítményt.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images