Megugrott az infláció az eurózónában, de az igazi krízist a közel-keleti háború hozhatja

A fogyasztói árindex éves szinten 1,9 százalékkal emelkedtek februárban az euróövezetben, a januári 1,7 százalék után – derült ki az Eurostat kedden közzétett adataiból. Az elemzők a Bloomberg felmérése szerint változatlan ütemre számítottak. Bár a mutató továbbra sem éri el az EKB 2 százalékos inflációs célját, az irány a termékek és szolgáltatások körében egyaránt felfelé mutat. Az élelmiszer- és energiaáraktól megtisztított maginfláció 2,4 százalékra gyorsult, míg a szolgáltatások drágulását mérő, szorosan figyelt részindex 3,4 százalékra ugrott.

Az EKB döntéshozói jelenleg az irányadó kamat 2 százalékon tartását támogatják, bízva abban, hogy az infláció visszatér a célértékhez, és a huszonegy országot tömörítő euróövezet gazdasága képes fenntartani a mérsékelt növekedést. A közel-keleti fegyveres konfliktus azonban tovább növeli a kockázatokat, amelyekhez már eddig is hozzájárultak az amerikai vámintézkedések, az erősödő euró, valamint az olcsó kínai importáru beáramlásának veszélye.

A pénzpiacok jelenleg mintegy 50 százalékos valószínűséget áraznak annak, hogy az EKB még az idén 0,25 százalékpontos kamatemelést hajt végre.

Az energiapiacokra gyakorolt hatás már most is drámai. Az európai gáztőzsdei ár pénteki zárás óta több mint 70 százalékkal ugrott meg, miután Katar az iráni támadások miatt leállította a világ legnagyobb cseppfolyósítottföldgáz-exportlétesítményének termelését. A Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára 80 dollár fölé emelkedett, miután hétfőn mintegy 7 százalékos drágulást mutatott.

Philip Lane, az EKB vezető közgazdásza a Financial Timesnak kedden megjelent interjúban jelezte, hogy a jegybank "szorosan figyelemmel kíséri a fejleményeket". Felidézte a központi bank egy korábbi forgatókönyvét, amely szerint

egy közel-keleti háború okozta energiaellátási zavar az energiaárak által vezérelt infláció jelentős megugrását és a kibocsátás éles visszaesését eredményezheti.

Pierre Wunsch, a belga jegybank elnöke hétfőn hasonlóan fogalmazott:

egy elhúzódó energiaár-emelkedés nettó hatása várhatóan inflációs lenne, miközben a gazdasági növekedés is komolyan megsínylené a helyzetet.

Az EKB kevesebb mint három hét múlva hozza meg következő kamatdöntését, amelyhez frissített, negyedéves előrejelzéseket is közzétesz. A decemberi prognózis az első negyedévre 1,9 százalékos inflációt várt, amit a mostani adatok eddig pontosan visszaigazoltak. Ha azonban a közel-keleti konfliktus elhúzódik, a kilátások gyorsan és érdemben módosulhatnak.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images