Négy kritikus hét: meddig bírja az EU gazdasága az iráni háborút?

Donald Trump azt ígérte, hogy az Irán elleni csapások – amelyek során Ali Hámenei ajatollah is életét vesztette – egy hónapon belül véget érnek. Az offenzíva azonnali hatása már érezhető: a Brent nyersolaj ára átlépte a hordónkénti 80 dolláros szintet. Az európai gázárak pedig akár 54 százalékkal is megugrottak, miután Katar egy iráni dróncsapás nyomán leállította a világ legnagyobb exportlétesítményének termelését.

Brent árfolyamának alakulása

Forrás: Portfolio-Teletrader Kft.

Részvénykereskedés, hosszabb távú befektetési portfóliók vagy nyugdíjportfóliók kialakítása a Portfolio Trader segítségével.

Az euróövezet a közel-keleti konfliktusnak "leginkább kitett nagy gazdaság" – véli Carsten Brzeski, az ING elemzője.

Az olaj- és gázfüggőség mellett a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az európai gázkészletek a szokásosnál jóval alacsonyabbak

– hívta fel a figyelmet a Bloomberg.

Emiatt a régiónak már amúgy is nagy mennyiségű LNG-t kellene importálnia a nyár folyamán a téli tartalékok feltöltéséhez. Ha a gázárak még nyárra sem normalizálódnak, akkor az most különösen nagy terhet jelent az EU számára.

A Morgan Stanley becslése szerint az olajár tartós, hordónkénti 10 dolláros emelkedése 0,4 százalékponttal növelné az euróövezeti inflációt, a gazdasági növekedést pedig 0,15 százalékponttal vetné vissza.

Egyelőre nem uralkodott el a pánik a piacokon. Holger Schmieding, a Berenberg vezető közgazdásza továbbra is hordónként 65–70 dolláros átlagos Brent-árral számol, a jelenlegi áremelkedést átmeneti kiugrásnak tartja. Szerinte Trump mindent meg fog tenni az energiaárak tartós emelkedésének megakadályozására, hiszen az amerikai választók már a csapások előtt is a magas fogyasztói árak miatt bírálták.

Edoardo Campanella, a UniCredit közgazdásza pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy Kína – amely Oroszország mellett Irán legfőbb támogatója – erősen függ a térség tengeri útvonalaitól az olajimport szempontjából. Peking ezért nyomást gyakorolhat Teheránra a helyzet eszkalálódásának megfékezésére. Kína erős befolyással rendelkezik Iránra, hiszen a közel-keleti államot nemzetközi szankciók sújtják; az ázsiai ország a kevés állam egyike, amelyik ennek ellenére jó viszonyt ápol a renegát állammal. Hogy miért fájna különösen a második legnagyobb gazdaságnak egy tartós olajsokk a Közel-Keleten, arról az alábbi cikkünkben írtunk bővebben:

Most tehát minden attól függ – mind Ázsia, mind Európa számára –, hogy meddig húzódik majd az iráni háború.

Hogy mi várható a különböző forgatókönyvek esetén, arról itt olvashatnak bővebben:

Címlapkép forrása: EU