Árrésstop: olyan, mintha a "tervgazdaság irányába mozdulnánk"

Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint a hazai kiskereskedelem volumennövekedése elmaradt a visegrádi országok (V4) átlagától. Szerinte ugyan a hatékonyság javult, az eredményesség terén azonban komoly gondok látszanak - írja tudósításában a Pénzcentrum.

Justin Endre, a Nagykerem Kft. tulajdonosa a 2026-os kilátásokról szólva hangsúlyozta, hogy a kisebb piaci szereplők helyzete rendkívül nehéz. Úgy fogalmazott:

független vállalkozóként ma már nem nyitna boltot.

Véleménye szerint a kisebb boltok számára mára elengedhetetlenné vált valamilyen hálózathoz való csatlakozás, mert a piac annyira telített, hogy egy újonnan induló, önálló üzlet gyakorlatilag nem tudna tartósan talpon maradni.

Az árrésstopról szólva Justin Endre kiemelte: az intézkedés elsősorban a multinacionális láncokat érinti, a bezárások mégis főként a kisvállalkozásokat kényszerítik térdre. Az elmúlt években több ezer, kisméretű élelmiszerbolt zárt be. Saját bolthálózatában kevésbé érzi ennek közvetlen hatását, részben azért, mert széles körben hozzájutnak importtermékekhez is.

Kozák Tamás ehhez kapcsolódva élesen bírálta az árstopot. Úgy fogalmazott:

ha az árstop tartós fenntartása a cél, akkor ki kell mondani, hogy a tervgazdaság irányába mozdulunk el, és a teljes árképzésre kiterjesztjük az állami kontrollt.

Szerinte nem tartható fenn az a kettős helyzet, hogy formálisan piacgazdaságként működünk, miközben az intézkedés tartós, súlyos károkat okoz az ágazatnak. A jelenlegi formájában az árstop hosszú távon fenntarthatatlan, vagy pedig mélyreható paradigmaváltásra lenne szükség a gazdaságban. Ebben a szabályozási környezetben a kisboltok képtelenek lépést tartani.

Justin Endre szerint a kisboltok bezárásának üteme részben azért lassulhat a következő időszakban, mert

a leggyengébb szereplők az elmúlt egy évben már kiszorultak a piacról.

Hangsúlyozta, hogy a verseny mesterséges korlátozása téves irány, hiszen a kiskereskedőknek így is számos nehézséggel kell szembenézniük. Megítélése szerint az árstop kivezetése átláthatóbbá és tisztábbá tenné a piaci versenyt.

Kozák Tamás rámutatott, hogy a boltok számának csökkenése világszintű tendencia, amelyet többek között az online kereskedelem térnyerése hajt. Ugyanakkor a magyar kiskereskedelmi infrastruktúrában speciális problémák is jelentkeznek: Magyarország jelentős lemaradásban van az uniós átlaghoz képest. Felhívta a figyelmet arra, hogy

mintegy 400 olyan település van az országban, ahol egyáltalán nincs működő bolt.

Ezt szerinte a településfejlesztési politikában is sokkal hangsúlyosabban kellene kezelni.

A nagykereskedelemben hasonló folyamatok zajlanak. Justin Endre arról számolt be, hogy a nagykereskedelmi piac folyamatosan szűkül, a kisebb szereplők fokozatosan eltűnnek, és hosszabb távon várhatóan csak néhány nagyobb cég marad életképes. Emellett egyre inkább csak a gyorsan és egyszerűen értékesíthető termékek iránt mutatkozik érdemi kereslet.

A plázastoppal kapcsolatban Kozák Tamás kifejtette, hogy a szabályozás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Az egész rendszer szerinte átláthatatlan, és több szempontból is megkérdőjelezhető a létjogosultsága.

Úgy véli, 2026-ban újraindulhatnak a kiskereskedelmi beruházások, ehhez azonban a plázastophoz hasonló, beruházásokat gátló korlátozásoktól is meg kellene szabadulni.

Címlapkép forrása: Portfolio