Mi az a Druzsba (Barátság) kőolajvezeték?

Ez egy hatalmas olajvezeték, ami Oroszországból Ukrajnán keresztül szállítja az olajat Magyarországra és Szlovákiába.

Miért állt le az olajszállítás?

Január végén egy orosz dróntámadás eltalált egy fontos létesítményt Lviv közelében, és azóta nem működik a vezeték.

Mikor indul újra az olajszállítás?

Egyelőre nem tudni pontosan. Ukrajna péntekre ígért részletesebb tájékoztatást, de konkrét dátumot még nem mondtak.

Miért tart ilyen sokáig a javítás?

Az ukránok szerint a tűz miatt nemcsak a felszíni részek sérültek, hanem a csővezeték belső elemei is: generátorok, érzékelők, nyomásvezérlők. Ezeket kívülről nem lehet látni, ezért bonyolultabb a javítás.

Mit állít a magyar és a szlovák kormány?

Szerintük Ukrajna politikai okokból húzza az időt, és eltúlozza a károk mértékét. A magyar kormány még műholdfelvételeket is mutatott, amiken állítólag látszik, hogy már készen vannak a javítások.

Mit mond erre Ukrajna?

Azt állítják, hogy a belső sérülések nem látszanak kívülről, és még folynak a műszaki vizsgálatok. Csak ezután tudják megmondani, mennyi idő és pénz kell a helyreállításhoz.

Miért nem engednek be külföldi szakértőket a helyszínre?

Az ukránok biztonsági okokra hivatkoznak: azt mondják, a térségben az elmúlt napokban is voltak orosz rakéta- és dróntámadások.

Mi köze ennek az EU-s hitelhez?

Magyarország megvétózott egy 90 milliárd eurós támogatási hitelt, amit Ukrajnának szántak. Ez tovább élezte a feszültséget Brüsszelben.

Melyik országokat érinti közvetlenül a leállás?

Magyarországot és Szlovákiát, mivel ők kapják az olajat ezen a vezetéken keresztül.

Itt a bejelentés, hamarosan kiderül, hogyan indul újra a Barátság kőolajvezeték!

Szabó Dániel

2026. március 04. 10:51

Gyors összefoglaló

Ha csak egy perce van, olvassa el a lényeget AI összefoglalónkban.

Több hét leállás után hamarosan végre újraindulhat a Barátság kőolajvezeték, ami enyhítheti a Kijev és a magyar, illetve szlovák kormány közötti diplomáciai konfliktust, valamint az Európai Unió és Orbán Viktor miniszterelnök között kialakult feszültséget is. Szlovák közlés szerint ugyanakkor Ukrajna most azt jelezte: a szállítás megkezdésének még nincs pontos határideje, de pénteken már részletes előrejelzést adhatnak arról.

Ukrajna arról értesítette Szlovákiát, hogy a Barátság (Druzsba) kőolajvezetéken belátható időn belül nem indul újra a kőolajszállítás – közölte szerdán a szlovák gazdasági minisztérium a Reuters szerint.

A tárca tájékoztatása szerint

Kijev egyelőre új pontos határidőt nem jelölt meg, a következő részletesebb tájékoztatást péntekre ígérte, de hamarosan megindulhat az olajáramlás a szükséges javítások elvégzése után.

A Barátság kőolajvezeték Oroszországból Ukrajnán keresztül szállít kőolajat Magyarországra és Szlovákiába. A tranzit január végén állt le, miután ukrán közlés szerint egy orosz dróntámadás következtében megrongálódott a vezeték egyik kulcsfontosságú létesítménye Lviv közelében. Az ellátás kimaradása azóta diplomáciai vitát váltott ki: Magyarország és Szlovákia továbbra is azt állítja, hogy „Ukrajna politikai okokból késlelteti a helyreállítást”, míg az ukrán fél következetesen a javítási munkálatok szükségességével indokolja a csúszást.

A szlovák hatóságok szerint Ukrajna az elmúlt hetekben többször is módosította az újraindítás várható időpontját, a legutóbbi határidő szerdán járt volna le.

Az ukrán kormány kedden részletesebb műszaki magyarázatot adott arra, miért húzódhat el a helyreállítás. Mint arról beszámoltunk, Denisz Smihal miniszterelnök szerint

a dróntámadás során egy 25 ezer köbméter kőolajat tartalmazó tárolót találtak el, amely kigyulladt, és az égés során keletkező rendkívül magas hőmérséklet a csővezeték belső rendszereiben is komoly károkat okozott.

A lángok miatt a csővezetékben lévő olaj a forráspont közeli hőmérsékletre melegedett fel, ami a generátorokban, nyomásvezérlőkben, érzékelőkben és más belső technológiai elemekben is sérüléseket okozhatott.

Az ukrán fél szerint ezek a károk kívülről nem láthatók, ezért a hibafeltárás és a javítás jóval összetettebb, mint azt korábban feltételezték. Utóbbi kijelentéssel arra a magyar vádra reagáltak, hogy a magyar kormány műholdfelvételeket hozott nyilvánosságra, amelyeken Orbán Viktor miniszterelnök tájékoztatása szerint az látszódik, hogy már végeztek a javításokkal az ukrán szakemberek.

A Naftogaz ukrajnai állami energiacég közlése alapján jelenleg a műszaki vizsgálatok végső szakaszában járnak, és csak ezután tudják meghatározni a helyreállítás költségét, ütemezését és a szükséges erőforrásokat. Korábban az Ukrtransznafta főként a felszíni infrastruktúra sérüléseiről számolt be, a mostani tájékoztatás azonban arra utal, hogy a vezetékrendszer belső elemei is károsodtak.

A vezeték leállása politikai feszültséget is okozott: a magyar kormány azt állítja, hogy Ukrajna eltúlozza a károk mértékét, és indokolatlanul késlelteti az orosz olajtranzit újraindítását. Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Robert Fico szlovák kormányfő közös tényfeltáró misszió felállítását javasolta a károk mértékének megállapítására, azonban a szlovák fél szerint ezt Kijev nem fogadta el. A vita uniós szintre is került: több tagállam és az Európai Bizottság is kezdeményezte a vezeték érintett szakaszának független ellenőrzését, de az ukrán hatóságok biztonsági okokra hivatkozva eddig nem engedélyezték a helyszíni vizsgálatot. Ezt azzal indokolták, hogy az elmúlt egy hétben a sérült vezetékszakaszok térségében több orosz rakéta- és dróntámadást is végrehajtottak.

Magyarország megvétózta annak a 90 milliárd eurós támogatási hitelnek a folyósítását, amelyről még decemberben döntöttek az uniós csúcstalálkozón. A lépés azért is keltett feszültséget Brüsszelben, mert a magyar, a szlovák és a cseh kormányok kivonták magukat a hitelben való részvétel alól.