Kiderült, mi vár az európai dolgozókra a mesterséges intelligencia térnyerése által okozott viharban

Az EKB mintegy 3500 vállalkozást vizsgáló SAFE (Survey on the Access to Finance of Enterprises) -felmérése alapján a cégek közel kétharmada használ valamilyen mesterséges intelligenciát, de mindössze negyedük fektet ténylegesen be a technológiába. Az AI-használatban jelentős méretbeli különbségek mutatkoznak: a 250 főnél nagyobb vállalatok csaknem 90 százaléka alkalmaz mesterséges intelligenciát, míg a tíz főnél kisebb cégek esetében ez az arány csak körülbelül 60 százalék.

Az alacsony belépési küszöb – elsősorban az ingyenesen elérhető online eszközöknek köszönhetően – lehetővé teszi, hogy a kisebb vállalkozások is AI-megoldásokat használjanak komolyabb beruházás nélkül.

A felmérés szerint összességében nincs szignifikáns különbség a foglalkoztatás alakulásában az AI-t használó és nem használó vállalatok között. A kép azonban árnyaltabb, ha az AI-használat intenzitását is figyelembe vesszük.

Azok a cégek, amelyek intenzíven alkalmazzák a mesterséges intelligenciát, mintegy 4 százalékkal nagyobb valószínűséggel növelik a létszámukat.

Az AI-ba beruházó vállalatok közel 2 százalékkal nagyobb eséllyel vesznek fel új munkatársakat, mint azok, amelyek nem költenek ilyen fejlesztésekre. Ez a hatás főként a kisvállalkozásoknál jelentkezik erősen, míg a nagyvállalatoknál az AI foglalkoztatási hatása jelenleg inkább semleges.

A munkahelyteremtés elsősorban azoknál a cégeknél figyelhető meg, amelyek kutatás-fejlesztésre és innovációra használják a mesterséges intelligenciát, vagyis a technológiát a növekedés motorjaként fogják fel.

Bár a felmérés nem ad részletes képet az újonnan felvett munkavállalók összetételéről, valószínű, hogy jelentős részük magasan képzett szakember, aki az AI-rendszerek fejlesztésével és üzemeltetésével foglalkozik. Ezzel szemben azok a vállalatok, amelyek kifejezetten a munkaerőköltségek csökkentése érdekében vetik be a mesterséges intelligenciát, kevesebb embert vesznek fel, és több dolgozót bocsátanak el - áll az EKB beszámolójában. Ez az utóbbi csoport ugyanakkor mindössze az AI-felhasználók mintegy 15 százalékát adja, így az összesített foglalkoztatási hatás jelenleg még pozitív marad.

Az előretekintő adatok sem utalnak hirtelen fordulatra.

Azok a cégek, amelyek a következő évben AI-beruházást terveznek, a létszámbővítés szempontjából továbbra is optimistábbak. Ez akkor is igaz, ha egyéb beruházási terveiket is figyelembe vesszük. Hosszabb távon ugyanakkor az Ifo Intézet német vállalatokat vizsgáló felmérése arra utal, hogy ötéves időhorizonton már számottevő létszámcsökkentésre készülnek a cégek.

Az EKB kutatói kiemelik, hogy eredményeik összhangban állnak az eddigi európai vizsgálatok többségével, amelyek elsősorban a rövid távú hatásokra összpontosítanak. Az amerikai tapasztalatokkal való összehasonlítást nehezíti, hogy az AI-beruházások nagysága, valamint a technológia elterjedtségének mértéke és üteme jelentősen eltér a két régióban.

Az európai vállalatoknál a mesterséges intelligencia eddig még nem formálta át alapvetően a termelési folyamatokat, ami részben magyarázhatja, hogy a foglalkoztatásra gyakorolt hatás összességében jelenleg még pozitívnak látszik.

Bár kontinentális szinten a mesterséges intelligencia munkaerőpiaci hatásai még egyelőre pozitívnak látszanak, az összkép egyáltalán nem egységes. Lengyelországban például a dinamikus gazdasági növekedés ellenére is felfelé kúszik a munkanélküliség, amit a szakértők az AI piacformáló hatásának tulajdonítanak, míg Németországban szintén elkezdődött már a foglalkoztatási szerkezet átrendeződése, csak egyelőre ezt eltakarja az ország mély strukturális válsága.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images