Az ESG-adatgyűjtés kulisszatitkaitól a karbonpiac megatrendjeiig: jógyakorlatok minden mennyiségben az ESG-csúcson

Mivel nagyon úgy fest, hogy 2026 az áttörés éve lesz az ESG-riportingban, különösen fontos szemügyre venni a vonatkozó adatszolgáltatás folyamatát.

Az ESG beszámoló készítésének folyamata több lépésből áll. Először fel kell állítani a felelős csapatot vagy személyt, majd a kockázatkezelési és panaszkezelési rendszert. Ezt követi a lényeges témák vizsgálata, a legnagyobb kihívást azonban a beszállítói kör szelektálása jelenti, részletezte Ferenczi Gergely, a magát egyre inkább elsősorban ESG-szoftvergyártóként pozicionáló Opten céginformációs üzletág igazgatója a Portfolio Green Transition & ESG 2026 konferencián.

A gyakorlati tapasztalatok szerint számos technikai és kommunikációs akadály merül fel az adatszolgáltatás során a triviálisnak tűnő jelszó problémáktól egészen annak elkerüléséig, hogy a vonatkozó üzenetek ne kerüljenek spambe.

A statisztikák szerint a kitöltési arány mindössze 20-30 százalék azok körében, akik önállóan, külső segítség nélkül töltik ki a kérdőíveket. A maradék 70-80 százalékkal intenzív egyéni foglalkozásra van szükség.

Hozzáadott érték előtérben

Az ESG szoftverek több hozzáadott értéket nyújtanak. Az ESG index segítségével 75 adatpont alapján értékelhetők azok a cégek is, amelyek nem adnak közvetlen választ, de közhiteles adatok állnak róluk rendelkezésre.

A rendszer fejlett informatikai megoldásokkal támogatja a folyamatot: reminder üzenetek, testre szabható megszólítások és edukatív elemek segítik az adatkitöltést. Hamarosan videós tartalmakkal is bővül a platform, figyelembe véve a változó felhasználói igényeket.

A szoftver lehetővé teszi az előzetes kockázatértékelést, ahol a kérdések 80-85 százaléka pontozható.

A tapasztalatok szerint az átlagos beszállítói szám 135, a legtöbb megválaszolandó kérdés pedig mintegy 120 volt.

Fel kell építeni a házon belüli tudást, de nem szégyen kérdezni sem,

összegzett a szakember.

A karbonpiac megatrendjei

Az önkéntes karbonpiacokat öt megatrend alakítja át, amelyek végre lendületet adhatnak a piacnak eredeti szerepe betöltéséhez – mondta el Tóth Levente, a Mitigia ügyvezetője. A szakember úgy véli, hogy a piac három év stagnálás után áll áttörés előtt, amit az új szabványok megjelenése is jelez, amelyek mind-mind a megbízható karbonellentételezés kereteit erősítik.

Eközben a piac fókusza is változik:

az emissziócsökkentés helyett egyre inkább a karboneltávolítás és a karbongazdálkodás kerül előtérbe.

A vállalatok üzleti modellje is átalakul: az utólagos ellentételezést hosszabb távú, értéklánc-alapú együttműködések váltják fel, az úgynevezett insetting keretében a partnerek közösen finanszíroznak projekteket akár 10–15 éves időtávon.

A trendet az új Science Based Targets Initiative 2.0-ás szabványa is támogatja, amely már számol az ellentételezés és az insetting szerepével: jelenleg közel tízezer nagyvállalat követi az irányelveit. Az Európai Unió szabályozása szintén erősítheti a piacot: a "Fit for 55" csomag 2040-re 90%-os kibocsátáscsökkentést céloz, amelyben korlátozott mértékben karbonkreditek is felhasználhatók, míg a Carbon Removal Certification Framework hivatalosan is elismeri a karboneltávolítási krediteket, új bevételi lehetőségeket nyitva például a mezőgazdasági szereplők számára.

Szénmegkötés az agáriumban

A szakértő szerint Magyarország különösen kedvező helyzetben van a karbongazdálkodási projektek szempontjából: az ország területének közel fele, mintegy 4,1 millió hektár mezőgazdasági művelés alatt áll, ami jelentős potenciált jelent a szénmegkötési megoldások számára.

Az új európai szabályozási keretek és a vállalati klímacélok erősödése így nemcsak a karbonpiac bővülését hozhatja el, hanem új, kiegészítő bevételi forrásokat is teremthet a gazdálkodók számára, miközben a vállalatok számára is kiszámíthatóbbá válik a dekarbonizáció finanszírozása.

Címlapkép forrása: Portfolio