Miért volt nehéz tavaly a pálinkafőzdéknek?

A tavaszi fagyok miatt kevesebb gyümölcs termett, emiatt felmentek az alapanyagárak. Ráadásul az energia, a bérek és a segédanyagok is drágultak.

Kik isznak ma pálinkát?

Főleg a 60 év felettiek. A fiatalabbak kevesebb alkoholt fogyasztanak, és ritkábban választanak erős, tömény italokat.

Miért nem népszerű a pálinka a fiatalok körében?

Sokan egészségtudatosabban élnek, ezért általában kevesebb alkoholt isznak. A pálinka magas alkoholtartalma és erős íze sem vonzza őket annyira.

Mi a gond a feketén árult pálinkával?

Aki feketén árul, nem fizet adót, így akár több ezer forinttal olcsóbban adhatja literenként. Ezzel a legális főzdék nem tudnak versenyezni.

Mikor van pálinkaszezon?

Húsvétkor, nyáron és karácsonykor fogy a legtöbb. Az év eleje szinte holtidénynek számít.

Melyik a legnépszerűbb pálinka?

A barackpálinka viszi a prímet. Utána jön a meggy, a körte és az alma. Mostanában a szőlő- és törkölypálinka is egyre kelendőbb.

Miért lett felkapott a szőlőpálinka?

A szőlő termésátlaga kiszámíthatóbb, és az ára is stabilabb, mint más gyümölcsöké.

Van elég fiatal, aki pálinkafőzőnek tanul?

Sajnos alig. A szakképzés átalakulása óta nagyon kevesen választják ezt a szakmát.

Mi kellene ahhoz, hogy jobban menjen az ágazatnak?

Összehangolt fellépés: meg kell állítani a piac zsugorodását, és újra vonzóvá tenni a pálinkát, főleg a fiatalabbak számára.

Nincs mire koccintani: bajban a magyar pálinkafőzés

agrarszektor.hu

2026. március 06. 11:02

Komoly válságon megy keresztül a magyar pálinkaágazat. A helyzetet a kedvezőtlen időjárás, az egekbe szökő termelési költségek, a feketegazdaság térnyerése, valamint a fogyasztói bázis elöregedése egyaránt mélyíti. A szektor túlélése most azon múlik, sikerül-e megállítani a visszaesést, visszaszorítani az illegális kereskedelmet, és újra vonzóvá tenni a nemzeti italt a fiatalabb generációk számára - írja az Agrárszektor.

A tavalyi év az elmúlt időszak egyik legnehezebbje volt a pálinkafőzdék számára.

Pásztor Sándor, a Kisüsti Pálinkafőzők Országos Egyesületének elnöke szerint a tavaszi fagyok miatti terméskiesés csak a jéghegy csúcsát jelentette. Bár a gyümölcs minősége nem romlott, a mennyiség drasztikusan csökkent. Ez a hiány rögtön felverte az alapanyagárakat. A terheket tovább növelték a megugró energia- és bérköltségek, illetve a segédanyagok drágulása.

Mindeközben a vásárlók egyre árérzékenyebbé váltak.

A gazdasági nehézségeknél is nagyobb kihívást jelent a fogyasztói szokások átalakulása. A pálinkát ma elsősorban a 60 év felettiek fogyasztják. A fiatalabbak az egészségtudatosabb életmód miatt eleve kevesebb alkoholt isznak, emellett ritkábban választanak magas alkoholtartalmú, karakteres párlatokat. A szakma egyetemi edukációs programokkal próbál nyitni a hallgatók felé. Ezek a kampányok az ital kulturális és minőségi értékeit mutatják be, ám az érdeklődés egyelőre mérsékelt. Hasonló a helyzet a szakmai utánpótlással is.

A hazai szakképzési rendszer átalakulása óta ugyanis alig akad olyan fiatal, aki kifejezetten a pálinkafőző hivatást választaná.

A legális kereskedelmi főzdék helyzetét mindeközben az illegális értékesítés is súlyosan rontja. A piacon komoly problémát okoznak azok, akik a saját célra történő magánfőzés jogintézménye mögé bújva, feketén árusítják az italukat. Mivel ők megkerülik a jövedéki adót és az általános forgalmi adót (áfa), literenként akár több ezer forintos árelőnyre is szert tehetnek.

Ezzel a differenciával a jogkövető, magas fenntartási költségekkel küzdő vállalkozások képtelenek versenyezni.

A piacot emellett erős szezonalitás jellemzi. Az év első hónapjai gyakorlatilag holtszezonnak számítanak, a forgalom leginkább húsvétkor, a nyári szabadságolások idején, valamint karácsonykor pörög fel. A magyarok ízlése ugyanakkor stabil maradt. Továbbra is a barackpálinka az abszolút kedvenc, de a meggy, a körte és az alma is tartja a pozícióját a piacon. Az utóbbi években egyre népszerűbbek a szőlő- és törkölypálinkák is. Ez részben az alapanyag kiszámíthatóbb termésátlagának és kiegyensúlyozottabb beszerzési árának köszönhető.

A jövőt illetően az ágazati szereplők óvatosan optimisták. Ha idén elmaradnak a tavaszi fagyok, és a keményebb tél kellően megritkította a kártevőket, a terméskilátások javulhatnak.

A szektor megmentése azonban messze nem csupán az időjáráson múlik, az érdekképviseleti szervezetekre és a főzdékre rengeteg munka vár. Összehangolt lépésekre van szükség ahhoz, hogy megállítsák a piac szűkülését, és ismét növekedési pályára állítsák a magyar pálinkaágazatot.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images