Az egész világ, a piacok és a politikai döntéshozók azt próbálják megfejteni, mikor és milyen irányban érhet véget az Irán elleni háború. Játékelméleti elemzésünk azt mutatja meg, hogy a konfliktus lezárását nem pusztán a katonai erőviszonyok, hanem a szereplők eltérő céljai, költségei és egymásnak küldött jelzései határozzák meg. Irán túlélésre játszik, Izrael stratégiai visszaszorításra, Donald Trump amerikai elnök mozgásterét pedig legalább annyira formálják a piacok és az olajár, mint a hadműveleti térkép. A fő kérdés ezért már nem az, ki tud nagyobbat ütni, hanem az, hol alakulhat ki az az egyensúlyi pont, ahol Irán túlélése, az amerikai presztízsveszteség nélküli kiszállás és Izrael biztonsági céljai egyszerre teljesülhetnek.
Két héttel a támadások megindítása után az Irán ellen indított amerikai–izraeli háború egyik legfontosabb tanulsága az lett, hogy az nem az eredetileg sokak által feltételezett gyors katonai logika mentén halad. Irán nem omlott össze, nem következett be az a belső politikai vagy államszervezeti törés, amely megnyitotta volna a lehetőségét a venezuelaihoz hasonló hirtelen...
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Az előfizetés a következőket tartalmazza:
- Portfolio.hu teljes cikkarchívum
- Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
Előfizetés
