Durva kihívások és a növekedés lehetősége egyszerre: ez a magyar zöldségágazat

A növényi vírusok és a különböző kártevők drasztikus gazdasági károkat okozhatnak, esetenként akár 50-100 százalékos terméskiesést is előidézhetnek a zöldség- és gyümölcstermesztésben.

A paradicsomot sújtó jordán vírus (ToBRFV) vagy a paprikaültetvényeket tizedelő bronzfoltosság vírus (TSWV) ellen a nemesítőházak folyamatosan dolgoznak ki új, rezisztens fajtákat. Ezeknek a hazai klímához való adaptálása azonban időigényes folyamat - mondta el az Agrárszektornak Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnök-ügyvezetője. Ráadásul az új hibridek hozama vagy minősége kezdetben gyakran elmarad a jól bevált típusokétól, ami átmeneti bevételkiesést jelent a gazdáknak.

A helyzetet tovább súlyosbítja a klímaváltozás.

Az enyhe telek miatt a vírusterjesztő rovarok, például a levéltetvek és a tripszek könnyedén áttelelnek, és sokkal gyorsabban szaporodnak. Emellett olyan új, invazív kártevők is megjelentek a hazai termőterületeken, mint az ázsiai márványospoloska vagy a zöld vándorpoloska, amelyek ellen egyelőre igen korlátozottak a természetes védekezési lehetőségek.

A károkozás megfékezésének alapja a megelőzés, a szigorú termesztéshigiéniai szabályok betartása és a folyamatos monitoring. A zárt téri, hajtatásos termesztésben egyre hangsúlyosabbá válik az integrált biológiai növényvédelem. Ezt a módszert a DélKerTÉSZ például a paradicsom esetében már teljes egészében, a paprikánál pedig 95 százalékban alkalmazza.

Az energiaválság, az infláció és a növekvő önköltségek miatt ugyanakkor elengedhetetlenné vált a technológiai megújulás.

A korszerűtlen berendezéseket modern, precíz klímaszabályozással és energiahatékony megoldásokkal rendelkező üvegházakra és fóliablokkokra kell cserélni. Ennek megvalósításához a termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ-ek) – felismerve a helyzet súlyosságát – célzott korszerűsítési programokkal és finanszírozási segítséggel járulnak hozzá.

A hazai és európai gazdák dolgát jelentősen megnehezíti az Európai Unió szigorú szabályozási környezete is. Az elmúlt években rengeteg növényvédőszer-hatóanyagot vontak ki az engedélyezett körből.

Emiatt a hagyományos és az integrált termesztésben is alig maradt néhány alkalmazható készítmény, miközben az új, környezetbarát alternatívák fejlesztése éveket késik. Ezzel párhuzamosan az EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országokból – például Észak-Afrikából vagy Törökországból – beáramló importáruk óriási versenyelőnyt élveznek. Ezekben az államokban a gazdák olyan, Európában már rég betiltott szereket is használhatnak, amelyekkel jóval olcsóbban tudják megvédeni a termést. Ráadásul az ottani termelőket nem kötik a szigorú európai minőségbiztosítási, munkajogi és fenntarthatósági előírások sem. A tisztességes piaci verseny érdekében elengedhetetlen lenne, hogy az importált élelmiszerekre is kötelező érvényűek legyenek az uniós szabványok - tette hozzá Nagypéter Sándor. Emellett a Közös Agrárpolitika (KAP) területalapú és vidékfejlesztési támogatásainak fenntartása is létfontosságú az európai élelmiszer-szuverenitás és a hazai termelőbázis megőrzéséhez.

A nehézségek ellenére a magyar kertészeti ágazat jövőképe biztató.

Ehhez azonban az szükséges, hogy a szereplők tudatosan éljenek a hazai és uniós pályázati lehetőségekkel, valamint megvalósítsák az elkerülhetetlen technológiai fejlesztéseket. A friss, fenntartható módon előállított zöldségek és gyümölcsök iránt egyre nő a kereslet. Ebben a folyamatban Magyarország földrajzi elhelyezkedése komoly stratégiai előnyt jelent, hiszen a rövid ellátási láncoknak köszönhetően a közép-európai régió gyorsan és hatékonyan kiszolgálható. A kiemelkedő hazai agrárszaktudásra alapozva hosszú távon akár a környező országokban is lehetőség nyílhat határon átnyúló termelői kooperációk és érdekeltségek kiépítésére.

A jövőbeli sikerek elengedhetetlen feltétele a generációváltás és a szakmai utánpótlás biztosítása.

Olyan modern mentorprogramokra és gyakorlatorientált képzésekre van szükség, amelyek a technológiai ismereteken túl anyagi és piacra jutási támogatást is nyújtanak a fiatal gazdáknak. Az ügyvezető úgy véli, a hazai ágazatnak a kommersz tömegtermelés helyett az egyedi, magas hozzáadott értékű minőségre kell fókuszálnia. Mindezt tudatos fogyasztói edukációval és a termékek átlátható nyomon követhetőségével, illetve jelölésével kell párosítani. Csak így érhető el, hogy a vásárlók egyértelműen felismerjék és tudatosan előnyben részesítsék a biztonságos, hazai és európai zöldségeket, valamint gyümölcsöket.

Címlapkép forrása: © 2020 SOPA Images