Nem is gondolnánk: így tud segíteni egy csomagolóipari cég az európai autóipar versenyképességének megőrzésében

Milyen évet zárt a vállalat 2025-ben Magyarországon, figyelembe véve, hogy a gazdaság egyes szegmensei (többek között az autóipar is) gyengélkedik, más szektorok, mint a lakossági fogyasztás viszont növekszik. A portfólió mely szegmensei teljesítettek jobban, és melyek rosszabbul?

Szabó Levente: A tavalyi év számunkra stratégiai értelemben fontos volt, hiszen a cégcsoportot érintő változások nemcsak szervezeti, hanem szemléleti tisztulást is hoztak, és olyan döntéseket tettek lehetővé, amelyek hosszabb távon jelölik ki az irányt. Mindezek mellett kifejezetten sikeres évet zártunk:

a magyar piac inkább stagnált, mi viszont a piaci átlag felett teljesítettünk, 4 százalékos volumen-növekedést értünk el.

Bódi Szilvia: A jó teljesítményben nagy szerepe van annak, hogy kiegyensúlyozott vevői portfólióval dolgozunk. Nemcsak az FMCG-ben vagyunk jelen, hanem ipari- és egészségügyi területen is, vagyis gyógyszeripari vállalatokat is kiszolgálunk, és a központi, csoportszintű szerződések mellett erős a lokális ügyfélkörünk is. A tavalyi év az FMCG-ben kifejezetten erős volt, ugyanakkor az ipari portfóliónkon érződött a magyar piac és az autóipar lassulása, ezért elmaradtak azok a növekedési számok, amelyekkel az év elején terveztünk, de menet közben a realitásokhoz igazítottuk az ütemet. A partnereinkkel sok esetben több évtizedes együttműködésünk van, ezért a változó elvárásokra gyorsan kell reagálnunk, ami a gyártás és a kiszolgálás folyamatos optimalizálását is jelenti.

A globális papíripar legnagyobb tavalyi híre a DS Smith – International Paper akvizíció volt. A napokban derült ki azonban, hogy a cégegyesítés helyett az új tulajdonos az európai érdekeltségeket mégis egy londoni székhelyű cégbe szervezi át. Miért alakult ez így, illetve az ügyfelek milyen előnyöket érzékelhetnek az akvizícióból és a jelenlegi cégstruktúrából?

Szabó Levente: Január végén tájékoztattuk a kollégáinkat és a partnereinket arról, hogy a jövőben két önálló entitásként folytatjuk. Ez kívülről nézve talán váratlan fordulatnak tűnhet, de a döntés mögött az áll, hogy az európai és az észak-amerikai piaci környezet, a jogszabályi keretek, a vevői elvárások és a működési dinamika érdemben eltér, és az elmúlt időszak tapasztalata szerint nagyobb potenciál van abban, ha a vállalatcsoport régiós fókusz szerint működik.

Fontos, hogy ez klasszikus értelemben véve nem „szétválást” jelent, hanem földrajzi alapú szegmentálásról van szó, amelynek folyamata 12–15 hónapot vehet igénybe. A vevőink szempontjából pedig az a cél, hogy a fókuszáltabb európai működés gyors megvalósítást, egyértelmű prioritásokat és stabil kiszolgálást eredményezzen.

Milyen hozadéka lett az International Paper tulajdonosi belépésének? Milyen vállalati attitűd, szemléletmód alakítja át a DS Smith működését is?

Szabó Levente: A piacon ma egyszerre nő a költséggel, minőséggel és szolgáltatással szemben az elvárás, ezért nem lehet megszokásból működni: meg kell állni, és újradefiniálni, hogy mi az, ami valódi értéket teremt, és mi az, amit érdemes másként csinálni. Ennek a stratégiai tisztulásnak a része a magyarországi működés optimalizálása is:

úgy döntöttünk, hogy három telephelyünk - Győr, Nagykáta és Füzesabony - köré koncentráljuk a tevékenységünket.

Ez azt jelenti, hogy a megváltozott vevői igényekre koncentráltabban és hatékonyabban akarunk válaszolni, különös tekintettel az ipari-, autóipari szegmensre.

Szinte felsorolni is nehéz, hogy a vállalat hány termékinnovációkért kapott díjat tavaly ősszel a Hungaropack csomagolóipari versenyen. Közülük két megoldás – a lakóautóablakok és az e-bike akkumulátorok szállítási csomagolása – jól mutatják az iparági trendeket. Ezek milyen termékek, milyen szemlélet mentén jöttek létre a csomagolásfejlesztések?

Bódi Szilvia: Az ipari- és autóipari vevők a látványos, bonyolult csomagolás helyett az egyszerű, jól kezelhető megoldásokat keresik, ami egy konkrét üzemi vagy logisztikai problémára ad hatékony megoldást. A két említett fejlesztésünk is ezt a gondolkodásmódot tükrözi: papíralapú megoldásokat hoztunk létre, amelyek a fenntarthatóság mellett a szállításbiztonságot és a kezelhetőséget is erősítik, miközben a logisztikai rendszer egészét az optimálisműködés irányába mozdítják el.

A környezeti és anyagfelhasználási eredmények kézzelfoghatók, éves szinten a szén-dioxid-kibocsátás 9,62 tonnával csökkent, 2,6 tonnával kevesebb alapanyagot használtunk fel, és tízezer darabbal visszaesett a műanyagfelhasználás az e-bike akkumulátor csomagolása esetében. Ezek a számok a megrendelők oldalán már nemcsak fenntarthatósági, hanem költség- és működési szempontból is jól értelmezhetők.

Milyen ügyféloldali kihívásokkal találkoznak a leggyakrabban, és ezek milyen követelményeket szabnak az új csomagolási megoldások fejlesztésénél?

Bódi Szilvia: A kihívások összetettek, mert egyszerre kell megfelelni a szabályozási elvárásoknak, a költségnyomásnak és a valós ellátási láncban jelentkező terheléseknek. A csomagolóanyag-váltásnak mindig van kifutási ideje, ezért olyan megoldásokat kell fejlesztenünk, amelyek a jelenlegi és a várható megfelelőségi követelmények szerint is stabilan működnek. Közben a megrendelők folyamatos költségnyomás alatt vannak, ezért olyan csomagolást várnak, amely mérhető megtakarítást is hozhat, nemcsak „papíron” fenntartható.

Bódi Szilvia

DS Smith Packaging Hungary, Cluster SMI Manager

Közgazdász végzettséggel rendelkezik, alapdiplomáját kül- és belkereskedelmi, mesterdiplomáját marketingstratégia és -tervezés szakon szerezte. 2001 óta dolgozik a nyomda‑ és csomagolóiparban, el

…Tovább

A logisztikai paraméterek szintén döntőek: más megoldás kell a belföldi, visszaforgatható körökben, és más akkor, ha a tengerentúlra kell szállítani, ahol hosszabb és összetettebb a csomagolás terhelése. Végül ott vannak a gyártási környezeten belüli egészségügyi és munkabiztonsági elvárások is, például az, hogy a csomagolás egy ember számára is biztonságosan kezelhető legyen. Mi ebben a komplexitásban a tervezőmérnöki és fejlesztési tudásunkra támaszkodunk, ezt támogatja a nemzetközi hátterünk is, amelynek köszönhetően a DS Smith teljes hálózatában rálátunk a csomagolási konstrukciókra, így akár más országok jó megoldásai gyorsan adaptálhatók.

Hol tart jelenleg a vállalat és a partnerei felkészülése a PPWR rendeletre? Mennyire érzékelhető már az ügyfelek részéről az EU új, átfogó csomagolási és csomagolási hulladékról szóló rendeletében megfogalmazott 2030-as határidő közeledte?

Szabó Levente: A fenntarthatósági irányok összességében kedveznek a papíralapú megoldásoknak, de fontosnak tartom tisztázni, hogy nem helyes úgy gondolkodni, mintha a papír automatikusan „jobb” lenne, mint a műanyag. Mindkettőnek van helye a piacon, és az adott felhasználás dönti el, mi a racionális megoldás. A papír mellett erős érv, hogy világszinten 80 százalék feletti az újrahasznosítás aránya, ugyanakkor az autóiparban vagy más ipari területeken gyakran anyagsemleges megközelítésre van szükség. Ilyen esetekben előfordulhat, hogy műanyag, fém, fa vagy ezek kombinációja adja a legjobb végeredményt, különösen akkor, ha a visszagyűjtés nem megoldható.

Bódi Szilvia: A kisüzemi, ipari kiszolgálásunk anyagsemleges, vagyis sok esetben több alapanyag összehangolt alkalmazása adja azt a megoldást, amely egyszerre felel meg a végfelhasználási célnak, a szállítási körülményeknek és a megfelelőségi elvárásoknak. Ha a megoldás azt kívánja, nem biztos, hogy indokolt mindenáron 100 százalékban papíralapú csomagolást alkalmazni. Ugyanakkor folyamatosan keressük azokat a fejlesztési irányokat, amelyek egyszerre javítják a környezeti teljesítményt és a működési hatékonyságot.

Hogyan néz ki egy optimális ügyfélkapcsolat a csomagolóiparban? Egyszerűbb egy már kész termékhez csomagolást tervezni, vagy nagyobb értéket teremt, ha a csomagolóipari partner már a termékfejlesztési szakaszban is részt vesz, és a terméket és a csomagolást együtt optimalizálják?

Bódi Szilvia: Az együttműködés jellemzően akkor a leghatékonyabb, ha a csomagolás már a termékfejlesztés korai szakaszában megjelenik. Sokszor úgy kell terveznünk, hogy a végtermék még nincs is kész, és műszaki rajz alapján kell modelleznünk. Ha van minta, az egyszerűbb helyzet, de akkor is a valós használathoz kell igazítani a csomagolást: számít, hogy kézzel vagy géppel csomagolnak-e, milyen a termék súlya, milyen terhelések érik, és milyen teszteknek kell megfelelnie. A fejlesztés gyakran a vevő üzemében „fejeződik be”, mert a gyártósoron derül ki, mit kell finomhangolni a dobozon, a csomagolóanyagon vagy a folyamaton.

Most éppen fut olyan projektünk is, amely háromszereplős együttműködésben valósul meg; a vevő, a csomagológép gyártó partner és mi.

A konkrét célja egy jelenlegi műanyag csomagolóanyag teljes kiváltása papíralapú megoldásra. Számomra a jó vevő-beszállítói kapcsolat alapja az, hogy a csomagolóanyag időben érkezik meg, üzembiztosan működik, és a vevőnek nem keletkezik semmilyen többlet feladata. Erre építve keressük az olyan új megoldásokat, amelyek újabb szintre elemik a csomagolás teljesítményét az ellátási láncban.

Járműipar 2026

2026. március 26-27-én Debrecenben találkoznak a legjelentősebb hazai OEM-ek, vevők és beszállítók – erős szakmai program, állófogadás, gyárlátogatás, networking és szálláslehetőség!

Információ és jelentkezés

Szabó Levente: A csomagolás ma már nem pusztán védelemi funkciót lát el, hanem egy összetett optimalizálási feladat is: a terméket úgy kell megóvni a teljes ellátási láncban, hogy a térfogathoz, a helyigényhez igazodjon, és a logisztikai, tárolási, gyártási folyamatokban is a lehető leghatékonyabban működjön, semmiképp sem konckáztatva a terméket. A partnereink egyre inkább fejlesztési folyamatként tekintenek a csomagolásra, ami azért előnyös, mert így a logisztikai, gyártási, marketing- és költségszempontok közös metszetét lehet megtalálni, gyakran több koncepció összevetésével. Az autóiparban külön lehetőség, hogy sok csomagolási standard régi logikák mentén született, miközben a technológia és az alapanyagok sokat fejlődtek, ezért

a vevőkkel közös felülvizsgálat és aktualizálás költség- és hatékonysági tartalékokat nyithat meg.

A papírcsomagolás egyik nagy előnye, hogy gyorsan és rugalmasan tud alkalmazkodni az egyedi igényekhez, de ennek megfelelően az ügyfelek is elvárják a személyre szabott kiszolgálást. Erre hivatottak az ún. service centerek szerte az országban, azonban a hírek szerint várható egy komoly átszervezés a kiszolgálási-, gyártási tevékenységben. Mit fognak ebből tapasztalni az ügyfelek?

Szabó Levente: A service center modell célja évtizedek óta az, hogy rugalmas kiszolgálást adjunk, kisebb tételnagyságokkal és gyors reakcióval, alkalmazkodva a vevők igényeihez. Az utóbbi években azonban az ipari vevőknél az elvárások úgy változtak meg, hogy bár a rugalmasság továbbra is alapkövetelmény, de az már nem elvárás, hogy a gyártás fizikailag a közvetlen közelükben történjen. Ezért döntöttünk a konszolidáció mellett: a korábban több telephelyen végzett tevékenységet úgy szervezzük át, hogy a rugalmasság és a szolgáltatási szint változatlan maradjon, miközben költséghatékonyabbá válik a működés, és jobban ki tudjuk használni az erőforrásainkat.

Bódi Szilvia: Sokat beszélgettünk erről a vevőinkkel, és a visszajelzések egyértelműen azt mutatták, hogy a piacon erősödött a költségérzékenység, ezért a beszállítótól elsősorban hatékonyságot várnak el. A gyártás helyszíne önmagában nem volt kritikus kérdés számukra, sokkal fontosabb, hogy a minőség és a szolgáltatási szint változatlan maradjon, mindezt egy optimalizált költségstruktúra mellett. A konszolidáció közben is a kiszolgálás zavartalanul működik, a vevők nem érzékelnek fennakadást. A komplex, anyagsemleges és akár kis darabszámú igények kezelése továbbra is a service center modellünk szerves része marad.

Hogyan folyik a munka a service centerekben, milyen új megoldásokkal, tervezési- és modellezési technológiával tudják kiszolgálni az ügyfeleket? Mit tapasztalhat egy új Tier 1-2 autóipari ügyfél, aki belép egy adott service centerbe?

Bódi Szilvia: DS Smith service centerei kifejezetten az ipari – ezen belül is az autóipari – partnerek kiszolgálására specializált gyártóegységek. A fejlesztési munka központja Budapesten működik, itt kapott helyett az ún. PackRight központ, ahol olyan teret alakítottunk ki, amely a közös tervezést és távoli együttműködést egyaránt támogatja. Teljeskörű kamerarendszerrel és professzionális audiovizuális, digitális háttérrel rendelkezik, így online is biztosítható az a fajta jelenlét és közös munka, ami korábban inkább a személyes találkozókhoz kötődött. A Covid-időszak megmutatta, hogy a fejlesztési igény nem tűnik el attól, hogy a találkozók nehezebbé válnak, ezért olyan megoldásokat kellett létrehozni, amelyekkel a vevő távolról is „kézbe tudja venni” a folyamatot. A mesterséges intelligencia szerepe is erősödik, elsősorban abban, hogyan tudjuk a koncepciókat bemutatni és a közös gondolkodást támogatni,

miközben a kreatív tervezésben továbbra is az emberi tapasztalat és mérnöki gondolkodás a meghatározó.

Európai szinten több olyan fejlesztőközpontok is van, ahol logisztikai helyzeteket fizikailag is szimulálhatók és tesztelhetők. Így a vevő nemcsak tervrajzot látja, hanem a gyakorlatban is megtapasztalhatja, hogyan viselkedik egy csomagolási koncepció a szállítás teljes útvonala során.

Az autóiparban jelentős és gyors átalakulások zajlanak mind technológiai, mind tulajdonosi szempontból. Hogyan tud ehhez alkalmazkodni a vállalat, egy jó csomagolás hogyan támogathatja a hagyományos európai szereplők versenyképességének megtartását? Mennyire tud a DS Smith rákapcsolódni az ázsiai ellátási láncokra?

Szabó Levente: Az ipari átalakulást mi lehetőségként kezeljük, úgy gondoljuk, hogy mindig nyitottnak kell lenni a változásokra. A klasszikus európai partnereinkkel erős stratégiai együttműködések kötnek össze, ugyanakkor keressük azokat az irányokat is, amelyek távol-keleti szereplőkhöz kapcsolódhatnak.

Szabó Levente

DS Smith Packaging Hungary, ügyvezető

Szabó Levente közgazdász háttérrel érkezett több mint 13 éve a DS Smith-hez, a világ egyik vezető fenntartható csomagolásokat szolgáltató vállalat magyar szervezetéhez. Ez idő alatt számos területen s

…Tovább

Bódi Szilvia: A távol-keleti együttműködés ugyanakkor nem új terep számunkra, több ilyen partnerrel dolgozunk együtt, és ezek a több éves kapcsolatok igazolják, hogy megfelelő alkalmazkodással remek összhang alakulhat ki. A siker kulcsa ezekben az esetükben is az, hogy pontosan feltérképezzük a vevői igényeket, majd a szabályozási keretek között olyan megoldássá formáljuk, amely a teljes ellátási láncban következetesen működik.

Elsőre talán ellentmondásosnak tűnhet, hogy a dübörgő e-kereskedelem korában egyre nagyobb szerepet kap a vonzó csomagolás, hiszen a fizikai boltok polcain is erős a verseny. Hogyan tudja ebben támogatni az ügyfeleit a vállalat, és milyen az együttműködés például a marketing- vagy márkaépítési csapatokkal?

Bódi Szilvia: Bizonyos szegmensekben a csomagolás megjelenése, információtartalma és az általa nyújtott élmény nagyon fontos üzleti tényező, különösen akkor, amikor egyszerre kell versenyezni az online térben és a bolti polcokon. A fiatalabb generációk vásárlási logikájában sokszor fontos a termék mögött álló „sztori”, az élmény és az interaktivitás, és ebben a csomagolás is szerepet kap. Ilyenkor kifejezetten sokat jelent, ha a vevő marketinges csapataival, ügynökségekkel és szakemberekkel időben el tud indulni a közös munka, mert így a csomagolás a piaci megjelenés tudatos része lesz, nem pedig utólagos kényszerfeladat.

Szabó Levente: A fejlesztési folyamatban mi a polcképet és a versenytársi környezetet is tudatosan vizsgáljuk, mert egy koncepció csak akkor értelmezhető, ha látjuk, milyen közegben kell „megszólalnia”. A funkcionalitás az iparban, különösen az autóiparban jellemzően elsődleges, de az FMCG-ben és minden olyan esetben, ahol a csomagolás a polcon is versenyez, a forma, a vizuális kialakítás és az összhatás közvetlenül hat a sikerre.

Több belső optimalizációs és fejlesztési projekt is elindult az elmúlt időszakban a vállalatnál. Milyen évre számítanak 2026-ban? Inkább a korábban kijelölt stratégiai irányok megvalósításáról vagy új növekedési lehetőségek megnyitásáról szól majd?

Szabó Levente: A 2026-os év számunkra elsősorban a megvalósításról szól, mindazt, amit korábban a stratégiánkban kijelöltünk, most kell véghez vinni. Optimisták vagyunk: a cél az, hogy 2026 második felére egy optimalizált működési modell szerint folytassuk tevékenységünket. A tavalyi év erős alapot teremtett ehhez,

több új megállapodást kötöttünk, köztük a magyarországi működésünk elmúlt 30 évének legnagyobb kereskedelmi szerződését is, így ambiciózus tervekkel haladunk tovább.

Bódi Szilvia: Én azt várom az idei évtől, hogy több, tavaly elindított belső optimalizációs projekt lezárul, és ezzel még inkább a fejlesztésekre és az új bevezetésekre tudunk koncentrálni. Idén élesedik több olyan kezdeményezés is, mint a korábban említett háromszereplős fejlesztési projekt, amelyben a vevővel és a csomagolósort gyártó partnerrel közösen dolgozunk egy új megoldás bevezetésén. Összességében nemcsak 2026-tól, hanem a következő három évtől is sokat várunk, mert látjuk a növekedési pályát és a megvalósításhoz szükséges partnerségeket.

Címlapkép és fotók forrása: Portfolio - Berecz Valter

A cikk megjelenését a Ds Smith Packaging Hungary támogatta.