A gigaberuházások diktálják a tempót a kaputechnológiában – a 35 éves Hörmann szerint már teljesen más a piac

A Hörmann több mint három évtizede van jelen Magyarországon, ez idő alatt pedig a magyar gazdaság és az építőipar több jelentős ciklust is átélt. Hogyan látja, mennyire más ma a piac, mint amikor a vállalat elindult Magyarországon?

A 35 év gyakorlatilag egy teljes gazdasági korszakot jelent. A cég 1991-ben alakult Magyarországon, én 1993 januárjában csatlakoztam. A kilencvenes évek elején a piac még sokkal kezdetlegesebb volt, az építőipar akkor kezdett igazán újraépülni, kevesebb volt a beruházás, és a technológiai elvárások is jóval alacsonyabb szinten álltak. A kapu- és ajtótechnológiában például akkoriban sokkal inkább az alapfunkciók voltak meghatározók, ma viszont már az automatizálás, az energiahatékonyság vagy akár a digitalizáció is fontos szempont lett. 

Az elmúlt három évtizedben természetesen több gazdasági változást is végigéltünk, a 2008-as pénzügyi válságtól kezdve egészen a Covid időszakáig. A piac 2012 után kezdett igazán erős növekedési pályára állni, ami egészen a járványig tartott. Érdekes módon a Covid nem vetette vissza annyira az építőipart, mint más ágazatokat, sőt bizonyos területeken inkább élénkítette is a beruházásokat. 

Ami talán a legnagyobb különbség a kezdetekhez képest, hogy ma a piac sokkal fejlettebb, a projektek nagyobbak és technológiailag is összetettebbek. A logisztikai beruházások, az autóipari fejlesztések vagy a nagy lakóprojektek mind olyan igényeket fogalmaznak meg, amelyek harminc évvel ezelőtt még nem voltak jelen. 

Ma már egy stabil, több mint százfős szervezetről beszélünk, amely tavaly mintegy 18 milliárd forintos árbevételt ért el Magyarországon. Mi az a működési modell vagy vállalati kultúra, amely lehetővé tette, hogy a cég az elmúlt évtizedekben folyamatosan fejlődjön? Mennyire játszik ebben szerepet az, hogy a vállalat a mai napig családi tulajdonban van?

Alapvetően három tényezőt emelnék ki: a hosszú távú gondolkodást, a folyamatos fejlesztéseket és a stabil csapatot. Ezek együtt teszik lehetővé, hogy a vállalat a gazdasági változások idején is kiegyensúlyozottan tudjon működni. Mindebben valóban fontos szerepe van annak, hogy a Hörmann a mai napig családi vállalat. Bár globális méretű cégről beszélünk, Németországban már közel száz éve működik, és ma is a család tulajdonában van, sőt már az ötödik generáció is aktívan részt vesz a folyamatokban. Ez a struktúra sokszor hosszabb távú gondolkodást tesz lehetővé, mint amit egy tőzsdei vagy rövid távú eredményelvárások szerint működő vállalatnál látunk. 

A fejlesztések folyamatosak, a vállalat jelentős erőforrásokat fordít innovációra és mérnöki fejlesztésekre.

Ez azért fontos, mert a technológiai előny hosszabb távon stabilabb piaci pozíciót tud biztosítani. Legalább ennyire fontos a magyar csapat stabilitása is. A Hörmann Magyarország jelenleg 102 fős szervezettel működik, és a munkatársak jelentős része hosszú ideje a cégnél dolgozik. A kollégák negyede 15-25 éve van a vállalatnál, többen pedig már 30 évnél is hosszabb ideje. A magyar szervezet működése ráadásul viszonylag egyszerű és lapos. Négy fő termékdivízióval dolgozunk: lakossági kaputechnika, ipari kapuk, ajtótechnika és szerviz. Emellett természetesen működik pénzügyi és logisztikai háttér is. A divízióvezetőkkel közvetlen kapcsolatban állok, így gyors és rugalmas döntéshozatalra van lehetőség. 

A márka neve a lakossági piacon sokak számára elsősorban a garázskapukhoz kapcsolódik, miközben a portfólió az elmúlt években jelentősen bővült. Hogyan alakult át a termékkínálat, és milyen új termékcsoportok váltak különösen fontossá?

Valóban sokan elsősorban a garázskapukhoz kötik a márkát, de az ipari kapu- és ajtótechnika ma már legalább ilyen fontos területnek számítanak. Ez részben abból is következik, hogy az építési projektek egyre komplexebbek, legyen szó ipari létesítményekről vagy nagy lakóprojektekből, és a beruházók egyre inkább integrált megoldásokat keresnek. 

Az elmúlt években több új termékcsoport is megjelent a kínálatunkban. Az egyik ilyen a beltéri faajtók piaca, amely mind lakossági, mind közületi projektekben egyre fontosabb. Emellett új terület a kerti tárolóépületek és fém kerti házak piaca, amelyek Lengyelországban készülnek, és jól illeszkednek a vállalat fémipari gyártási kompetenciáihoz. 

Cégfelvásárlások révén került hozzánk a parkolástechnika és a sorompórendszerek üzletága, valamint az élelmiszeripari felhasználásra készült speciális ajtók fejlesztése is. Ezek a termékek elsősorban ipari és logisztikai projektekben jelennek meg, ahol a működési hatékonyság és a technológiai követelmények egyre magasabbak. 

Az ipari és élelmiszeripari infrastruktúra esetében az ajtó- és kaputechnológia egészen speciális követelményeknek kell, hogy megfeleljen, különösen higiéniai, biztonsági és működési szempontból. Milyen sajátos igények jelennek meg ezeknél a projekteknél, és miben különböznek ezek a megoldások a hagyományos ipari ajtóktól?

Az élelmiszeripar rendkívül szigorú követelményeket támaszt az infrastruktúrával szemben. Az ajtóknak ellenállónak kell lenniük a magas igénybevétellel szemben, könnyen tisztíthatónak kell lenniük, és meg kell felelniük a higiéniai előírásoknak. Ez például

speciális felületkezelést és olyan kialakítást igényel, amely megakadályozza a szennyeződések vagy baktériumok megtelepedését.

Emellett a működés sebessége is fontos szempont. Hűtőházaknál például gyors működésű kapukra van szükség, amelyek nagyon rövid idő alatt nyílnak és záródnak. Ez csökkenti a hőveszteséget a ki- és berakodás során, és hozzájárul az energiahatékony működéshez. 

Az ilyen rendszerek különösen a nagy logisztikai és élelmiszeripari létesítményekben fontosak, ahol a kapuk napi szinten akár több száz nyitási ciklust is teljesítenek. Az élelmiszeripar világszerte stratégiai jelentőségű ágazat, ezért ezen a területen folyamatosan nő az igény az ilyen speciális, nagy igénybevételre tervezett megoldások iránt. 

Az elmúlt években Magyarországon több jelentős ipari beruházás indult el, különösen az autóipar és az akkumulátorgyártás területén. A debreceni BMW-gyár, a CATL beruházása vagy a Mercedes kecskeméti bővítése nemcsak az autóipart, hanem az egész ipari infrastruktúrát is átalakítja. Mennyire érzékelhető ezeknek a fejlesztéseknek a hatása az ipari kapu- és ajtótechnológiai piacon?

Az autóipari és akkumulátorgyártó beruházások jelentős keresletet generálnak az ipari infrastruktúra iránt, így az ipari kapu- és ajtótechnológiai megoldások iránt is. A Debrecenben épülő BMW-gyár például egy teljesen új ipari központot hozott létre, és ipari kapu- és dokkolórendszerek szállításával és telepítésével mi is részt vettünk a beruházásban.

Hasonlóan fontos beruházás a CATL akkumulátorgyára, ahol szintén jelen tudtunk lenni ipari kapu- és logisztikai kapurendszerek szállításával. Kecskeméten a Mercedes-gyár már korábban megjelent, de az elmúlt években komoly bővítések történtek ott is. Emellett számos beszállítói és logisztikai beruházás kapcsolódik ezekhez az autóipari projektekhez, amelyek szintén jelentős infrastruktúra-fejlesztést igényelnek. 

Az autóipari és akkumulátorgyártó létesítményeknél különösen fontos a logisztikai infrastruktúra, hiszen ezekben az üzemekben rendkívül intenzív az anyagáramlás.

Ez sok dokkolókaput, ipari kapurendszert és speciális ajtómegoldást igényel, amelyeknek nagy ciklusszámot és folyamatos használatot kell elviselniük.

Az utóbbi időszakban inkább a nagy, úgynevezett gigaberuházások dominálták a piacot. A kisebb projektek száma valamelyest csökkent, viszont a nagy ipari fejlesztések tartós és jelentős keresletet generálnak az ipari kapu- és ajtótechnika iránt. 

A lakóingatlan-fejlesztések területén is jelentős változások történtek az elmúlt években, különösen a nagy társasházi projektek piacán. Mit tapasztalnak a lakossági oldalon, hogyan változtak a beruházások és a fejlesztői igények, és milyen szerepet játszik ebben például az energiahatékonyság vagy az épületüzemeltetés optimalizálása?

Magyarország a visegrádi országokhoz képest sokáig lemaradásban volt az új lakások számát tekintve, de az elmúlt években a nagy lakóprojektek jelentősen felgyorsultak. A társasházépítések különösen erősek, és ezekben a projektekben már nemcsak garázskapukkal, hanem beltéri ajtókkal is jelen tudunk lenni. Egy nagy lakópark esetében a beruházók ma már komplexebb megoldásokban gondolkodnak, hiszen a közös infrastruktúra, például

a mélygarázsok vagy a közös bejáratok működése az egész épület üzemeltetését befolyásolja.

A fejlesztők számára egyre fontosabbá válik az energiahatékonyság és az optimalizált épületüzemeltetés, ami a nyílászárók és kapurendszerek iránti keresletet is erősíti. Emellett a komfort és az automatizáció is egyre nagyobb szerepet kap, a modern lakóprojektekben például alapelvárás az automata kapurendszer vagy a megbízható beléptetési infrastruktúra. 

A digitalizáció az építőipar és az infrastruktúra számos területén egyre nagyobb szerepet kap, a beléptetőrendszerektől kezdve a parkolási megoldásokig. Milyen technológiai változásokat lát a kapu- és parkolástechnológia területén, és milyen új digitális megoldások jelennek meg a gyakorlatban?

A parkolástechnikában például egyre inkább a készpénzmentes megoldások terjednek. Olyan rendszereink is vannak már, ahol nincs szükség külön fizetőautomatára, a kihajtáskor közvetlenül a sorompónál lehet bankkártyával vagy NFC-vel fizetni. Egyre gyakoribbak a rendszámfelismerésre épülő parkolórendszerek is, ahol a belépés és a kilépés teljesen automatizált módon történik. Ez különösen

nagyobb irodaházaknál vagy logisztikai létesítményeknél fontos, ahol a forgalom gyors kezelése kulcsfontosságú. 

Ezek a digitális megoldások egyszerűbbé teszik az üzemeltetést, csökkentik az infrastruktúra költségeit, és a felhasználók számára is gyorsabb, kényelmesebb parkolási élményt biztosítanak. 

Ha a következő 5-10 éves időtávot nézzük, milyen iparágak és beruházási trendek hozhatják a legnagyobb növekedési lehetőséget a kapu- és ajtótechnológia piacán? 

Magyarország nyitott gazdaság, és földrajzi elhelyezkedése miatt fontos logisztikai csomópont Európában. A logisztikai infrastruktúra ezért folyamatosan bővül, részben az e-kereskedelem és a csomagküldő szolgáltatások terjedése miatt, de emellett egyre több raktár- és disztribúciós központ is épül. 

Emellett az autóipar átalakulása is új beruházásokat hoz, különösen az elektromos járművekhez kapcsolódó iparágakban.

Az akkumulátor- és alkatrészgyártás például több új beszállítói beruházást indított el az országban. Ezek a létesítmények általában jelentős ipari infrastruktúrát igényelnek, különösen logisztikai és gyártási környezetben, ahol a kapu- és ajtórendszereknek nagy igénybevételt kell elviselniük. Mivel ipari létesítményekben szinte mindenhol szükség van ilyen megoldásokra, ezek a fejlesztések számunkra is komoly növekedési potenciált jelentenek a következő években. 

A cikk megjelenését a Hörmann Magyarország támogatta.

Címlapkép forrása: Portfolio