Mi vonható le a HIPA-adóalapból? Így lehet elkerülni az adóhiány megállapítását

Az egyik legfontosabb adózási feladatnak számít a cégek számára a helyi iparűzési adóval (HIPA) kapcsolatos számítások elkészítése. A HIPA-adóalap csökkentésének feltételrendszere azonban igen összetett, több értelmezési kérdés gyakorlati kereteit bírósági döntések és kúriai ítéletek pontosították.

Az RSM Hungary által szervezett, HIPA-adóalap: tipikus hibák és önkormányzati adóhatósági ellenőrzési gyakorlat című webináriumon az RSM két vezető szakértője, Bulátkó Ottó és Bíró Ágnes a HIPA alapjának megállapítása során leggyakrabban előforduló hibákat mutatta be, valamint arra is kitérek, hogy az adóhatósági ellenőrzések során mire érdemes külön figyelmet fordítaniuk a cégeknek a dokumentációban és az adóalapból levonható tételek meghatározása terén.

A helyi iparűzési adó alapját az önkormányzati adóhatóság ellenőrzi (az állami adóhatóság az innovációs járulék kapcsán végezhet a HIPA-val kapcsolatban ellenőrzést, mivel annak megegyezik az alapja a HIPÁ-éval). Bulátkó Ottó, az RSM Hungary vezető menedzsere elmondta: az egyik fontos különbség az önkormányzati adóhatósági ellenőrzés és a NAV-os ellenőrzés között, hogy az adózói minősítés az önkormányzati adóellenőrzésnél nem érvényesül, így a megbízható adózói minősítéssel járó előnyök (rövidebb ellenőrzési határidő, kisebb bírság) nem alkalmazhatók, de ugyanígy a kockázatos adózói minősítéssel járó szigorúbb feltételek sem.

A szakértő kiemelte: tapasztalataik szerint az egyes hazai önkormányzatok eltérően értelmezik a helyi iparűzési adóról szóló törvény rendelkezéseit.

Bár egységes a törvény, egységesek az adóeljárási szabályok, az önkormányzatoknak nincs központi szerve, amely az ellenőrzések során ellenőrzési útmutatóval látná el a revizorokat.

Az adótanácsadó kihangsúlyozta: a cégeknek az önkormányzati adóhatósági ellenőrzésnél jobban oda kell figyelnünk arra, hogy a jegyzőkönyv elkészítését követő 30 napos észrevételezési határidőben érvényesülő bizonyításbenyújtásnak, illetve okirat-előterjesztésnek eleget tegyenek, ugyanis a novációs tilalomra, vagyis az új tényre való hivatkozás tilalmára az önkormányzatok általában kevésbé hívják fel a figyelmet.

Sok múlhat a formai hibákon

Sok esetben az önkormányzati adóhatóságok az ellenőrzés során a formai hibák javítására nem hívják fel az adózók figyelmét. Ennek azért van jelentősége, mert ha az ellenőrzés során a hibákat kijavítják a cégek, azokat az önkormányzati adóhatóság köteles figyelembe venni és elfogadni.

Nagyon sok esetben formai hibák miatt csúszik el az adóalap csökkentésének lehetősége

– jegyezte meg Bulátkó Ottó.

Az adótanácsadó kiemelte:

a cégek biztosan számíthatnak adóellenőrzésre, ha kötelezettségcsökkentő önrevíziót nyújtanak be,

például utólag érvényesítik egy kutatás-fejlesztés közvetlen költsége miatti adóalap-csökkentést. De akkor is lesz adóellenőrzés, ha megszűnik egy cég, és a folyószámlán lévő túlfizetést visszaigényli.

Bulátkó Ottó kiemelte:

a cégeknek érdemes már az adóellenőrzés folyamatának megindításakor egy szakembert bevonniuk, aki aktívan egyeztet a revizorokkal. Még jobb, ha már az adóalap megállapításánál bekapcsolódik ez a szakember

– tette hozzá az adótanácsadó.

Így csökkenthető az adóalap

A helyi iparűzési adó alapja az alábbi tételekkel csökkenthető:

• anyagköltség,
• az eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ),
• a közvetített szolgáltatások értéke,
• alvállalkozói teljesítmények értéke,
• illetve a K+F közvetlen költségek adóévi összege (de csak akkor, ha a Tao-törvény szerinti K+F kedvezményt nem érvényesítette a cég).

Bíró Ágnes, az RSM Hungary vezető tanácsadója az anyagköltség elszámolásánál felhívta arra a figyelmet, hogy egy 2018-ban meghozott kúriai ítélet következtében a jelenlegi gyakorlat alapján az önkormányzati adóhatóságok az egyedi megrendelésre készült csomagolóanyagok anyagköltségként történő elszámolását megkérdőjelezik. Továbbá azt is megjegyezte, hogy a vízművekről érkező számla csak részben számolható el anyagköltségként (a számla részét képező csatornadíj ugyanis szolgáltatási költségnek felel meg).

A HIPA-adóalap közvetített szolgáltatások értékével való csökkentésénél azt kell figyelembe venni, hogy a közvetített szolgáltatásnak öt feltételt kell teljesíteni:

• az első feltétel a változatlan formában történő továbbszámlázás. Ez azt jelenti, hogy a bejövő költséget változatlan formában kell a megrendelő felé terhelni.
• Továbbá rendelkezni kell egy írásos megrendelői szerződéssel,
• amiből ki kell derüljön a közvetítés lehetősége.
• A számlára vonatkozó formai feltétel szerint a közvetítés tényét fel kell tüntetni.
• Végül a közvetítésnek egyértelműen megállapíthatónak kell lennie.

A változatlan formában történő továbbszámlázásra vonatkozó feltétel kapcsán Bíró Ágnes elmondta: sokszor ezen a ponton már elbukik egy közvetített szolgáltatás adóalapból történő levonhatósága. Jellemző hiba szokott lenni, hogy bejövő oldalon szerepel sok kisebb költség (pl. futárköltség, postaköltség, autóbérleti díj, bérköltségek), kimenő oldalon viszont csak egy egyszerű adminisztrációs szolgáltatást terhelnek ki a megrendelő felé.

A kimenő írásos megrendelői szerződéssel viszont az esetek zömében nem szokott gond lenni, legfeljebb azt lehet megjegyezni, hogy egy purchase order vagy egy e-mail nem biztos, hogy megfelel ennek, magyarázta Bíró Ágnes.

A közvetítés lehetőségére vonatkozó feltétel viszont már nem feltétlenül egyértelműen szokott teljesülni a szerződésekben. E téren változott az adóhatósági elvárás. Korábban elegendő volt, ha a szerződésben annyi szerepelt, hogy a teljesítéshez alvállalkozó közreműködése igénybe vehető. Most már viszont egy bírósági ítélet alapján van egy olyan további elvárás, hogy külön szerepelnie kell a szerződésben annak is, hogy az igénybe vett alvállalkozó teljesítése közvetíthető a megrendelőnek.

A közvetítés tényére vonatkozó feltétel pedig azt jelenti, hogy szerepelnie kell egy hivatkozásnak a számlán. Elfogadható, ha az a kitétel szerepel, hogy a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz, de az is megfelelő, ha az adott költségek továbbterhelésére szerepel utalás. Saját teljesítményt viszont nem lehet kiszámlázni közvetített szolgáltatásokkal összevonva, ilyenkor a kimenő számlán külön soron kell feltüntetni a saját teljesítményt és a közvetített szolgáltatást.

A HIPA-adóalap közvetített szolgáltatások értékével való csökkentésénél az utolsó feltétel az, hogy egyértelműnek kell lennie a közvetítés tényének, vagyis a közvetített szolgáltatásokat részletezni kell. Az adóhatóság már nem csak azt várja el, hogy egyértelműen megállapítható legyen a közvetítés ténye, hanem adott esetben rákérdez arra, hogy az adóalapból levont közvetített szolgáltatás melyik számlán szerepel kimenő oldalon. Bíró Ágnes kiemelte:

ha sok közvetített szolgáltatása van egy cégnek, akkor érdemes egy különálló analitikát készítenie, amivel megteremthető a számviteli összhang a kiszámlázott szolgáltatás és a bejövő költség között.

Bulátkó Ottó a HIPA-alap alvállalkozói teljesítményekkel történő csökkentéséről szólva elmondta, ez a terület a közvetített szolgáltatásokkal történő adóalap-csökkentés mellett az egyik legproblémásabb témakör a HIPA adóalapjának megállapításánál. „Sokan keverik össze ezt a két területet, azonban a fő különbséget az jelenti, hogy a közvetített szolgáltatásoknál csak a kimenő oldalon kell írásos szerződés, az alvállalkozói teljesítményeknél mind a megrendelői, mind az alvállalkozói oldalon szükség van erre” – hangsúlyozta az adótanácsadó. Fontos formai követelmény az adóalap-csökkentésnél az is, hogy a háttérnyilvántartások rendelkezésre álljanak az alvállalkozói teljesítmények felhasználásáról.

Az alvállalkozói teljesítményekkel történő adóalap-csökkentést csak a Ptk. szerinti vállalkozási szerződéssel lehet megtenni. A megbízási, bérleti, ingatlan-közvetítési, munkaerő-kölcsönzési, szállítmányozási szerződés ennél a jogcímnél nem jogosít fel adóalap-csökkentésre.

Piaci ár
Bíró Ágnes felhívta a figyelmet arra, hogy az adóalapot már korrigálni kell a szokásos piaci árral. A kapcsolt cégek év végén mindig ellenőrzik, hogy a köztük alkalmazott ár megfelel-e a szokásos piaci árnak, és ha esetleg nem, akkor a különbözetet a legtöbb esetben átszámlázzák. Ez sokáig a HIPA-alapot nem befolyásolta, azonban az elmúlt években történt jogszabályváltozás nyomán az ilyen korrekciós számlát már mindenképpen figyelembe kell venni az adóalap meghatározásakor.

Telephelyek

Bulátkó Ottó elmondta azt is, hogy az önkormányzati adóhatósági ellenőrzés indulásakor nyilatkozatot kell adniuk a cégeknek a telephelyeikről, hiszen a telephelyek között meg kell osztani a HIPA-t. Miután egy cégnek több, más-más önkormányzat alá tartozó telephelye is lehet, így egy adott időszakra vonatkozóan a helyi iparűzési adót érintően több ellenőrzés is folyhat párhuzamosan. Gyakori hiba a cégek részéről, hogy új telephely létrejötténél a hatóság felé történő bejelentés elmarad.

Az adótanácsadó kiemelte, hogy 2024-ben egy fontos jogszabály-módosítás történt: módosult a telephely fogalma a helyi iparűzési adó tekintetében. Eszerint munkaerő-kölcsönzés esetén telephelynek minősül az, ha a kölcsönzött munkaerő-állomány teljesítése egy adott önkormányzat területén meghaladja a 21 ezer munkaórát. „Amíg nem érjük el a 21 ezer órát, addig a korábbi általános HIPA-szabályok érvényesülnek, vagyis a székhely-telephely szerinti illetékes önkormányzatnál jelenik meg az adófizetési kötelezettség, 21 ezer óra feletti teljesítés pedig már telephelyet keletkeztet, és be kell jelentkezni az adott önkormányzathoz.”

Bíró Ágnes a telephelyek szabályozása terén arra hívta fel a figyelmet, hogy nemrégiben jelent meg az úgynevezett 180 napos szabály. Eszerint ha egy vállalkozás (főleg építőipari cég) 180 napot meghaladóan végez tevékenységet egy adott önkormányzat területén, akkor az helyi iparűzési adó szerinti telephelynek minősül. A 180 napot pedig egyben kell figyelembe venni bármilyen egybefüggő időszakban. Ha például szeptemberben kezdődik az építkezés, és a következő év áprilisáig tart, akkor mind a két évben iparűzési adó szerinti telephelye keletkezett az adott cégnek az adott önkormányzatnál, mert teljesült az egybefüggő 180 napra vonatkozó kitétel.

Érdemes szakértőt igénybe venni

A két adótanácsadó előadásuk összegzéseként kihangsúlyozta, hogy

a HIPA alapjából levonható tételek helytelen meghatározása (különösen az anyagköltség, a közvetített szolgáltatások és az alvállalkozói teljesítmények körében) jelentős adókockázatot és adóhiányt okozhat.

Az adótanácsadók szerint ezért a cégeknek érdemes szakértőt bevonniuk a HIPA-adóalap meghatározásának folyamatába, hogy megfelelően meg tudják állapítani, milyen tételek vonhatók le az iparűzési adó alapjából, melyek azok az adóalap-csökkentési lehetőségek, amelyek egy adóellenőrzés során nem támadhatók.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ