Mocorognak a választók, a végén mozdulnak nagyot a közvélemény-kutatások?

Szokásos havi áttekintésünk eredményei elsősorban arra a kérdésre adnak választ, hogy mennyire segítették a kormányzó pártot a március eleji fejlemények. Ekkor történt ugyanis az ukrán elnök nagy visszhangot kiváltó megszólalása, majd kitört az iráni háború - mindkét eseményről azt lehetett sejteni, hogy inkább a Fidesz narratíváját segíti. Úgy tűnik azonban, hogy ebből a kormánypárt nem profitált, legalábbis a közvélemény-kutatások egyáltalán nem mutatnak a népszerűség-növekedést.

Ahogyan korábban, most sem követjük azt a gyakorlatot, hogy a havi áttekintő írásunkban az összes kutatási eredményt együttesen értelmezzük. A "kormánypárti" és "ellenzéki" kutatóintézetek felmérései közötti különbség ugyanis példátlanul nagy lett, és már nincs is esély ennek eltűnésére - de gyakorlatilag az érdemi szűkülésére sem. Emiatt viszont a felmérések átlagában történő elmozdulásokat sokkal jobban befolyásolja az, hogy egy adott időszakban a kétféle kutatói körből épp melyik volt aktívabb. Vagyis az átlagokat az összetételhatás mozgatja, nem pedig a valós preferenciaváltozások. Ezért a kétféle kutatói kör felméréseit külön-külön értékeljük.

A rendszeresen kormánypárti előnyt mérő közvélemény-kutatók eredményeit leszűrve az alábbi képet kapjuk:

Elsőre úgy tűnhet, hogy a Fidesz népszerűsége csökkent, eltűntek az 50% feletti támogatottságot mérő eredmények. Valójában azonban annyi történt, hogy az amúgy is meglehetősen kiszámíthatatlanul pubikáló, de rendre magas kormánypárti támogatottságot jelentő cégek (pl. Real- PR, Alapjogokért, Magyar Társadalomkutató) márciusban csendben maradtak. A sűrűbben jelentő Nézőpontnál, illetve a XXI. sz. Kutatóintézetnél viszont maradt a korábban is mért 45-46%-os Fidesz támogatottság. Kétségtelen, ennek hatására az ebben a körben mért átlagos Fidesz-előny 8-10 százalékpontról 5-6 százalékpontra csökkent, de ez még mindig bőven Fidesz-győzelmet ígér.

Egészen más képet mutatnak azon kutatói körnek az eredményei, amelyek a Tisza-előnyét mérik.

A februári számok láttán már jeleztük, hogy mintha halvány elmozdulás történt volna a preferenciákban, most a nyers adatok sokkal látványosabb változást sugallnak. A Tisza márciusi átlagos támogatottsága 52%-ra nőtt, míg a Fideszé 38%-on maradt.

Azt azonban ebben az esetben is érdemes figyelembe venni, hogy a magasabb Tisza-átlagban szerepet játszott, hogy a négy közvélemény-kutatóból kettő a rendre nagy előnyt mérő Medián és 21 Kutatóközpont volt, a kisebb előnyt mérők közül csak az Idea és a Republikon felmérése ismert. Ha egyesével nézzük a kutatók eredményeinek változását (a biztos szavazó pártválasztók körében), akkor a Tisza előnye a Mediánnál 3, az Ideánál 2, a Republikonnál 1 százalékponttal nőtt, a 21 Kutatóközpontnál 2 százalékponttal csökkent.

A kis pártok esetében két érdekességet rögzíthetünk. A Kétfarkú Kutya Pártot a legutolsó 10 publikus kutatás közül egy sem mérte parlamentbe jutónak. A Mi Hazánk esetében hosszú idő után először jött olyan prognózis (a Mediáné), ami nem ígér bejutást. A DK átlagos eredménye nem sokat változott, de ezzel is 3% alá csökkent. Így összességében a kis pártok bejutási esélyei csökkentek, az MKKP és a DK esetében különösen.

A most ismert közvélemény-kutatások felvétele az elmúlt egy hét turbulens hírei előtt történt. Az, hogy ezek miként hatottak a pártok támogatottságára, már csak a választás előtti utolsó felmérésekben tükröződhet.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio