Bóka István, Balatonfüred polgármestere köszöntőjében a város gazdálkodási stabilitását állította a középpontba. Elmondása szerint Balatonfüred 2025-ben, és 2026-ban is biztos költségvetési keretek között működik, amihez érdemben hozzájárulnak a helyi vállalkozások, különösen az iparűzési adó, az építményadó és az idegenforgalmi adó bevételei. Kiemelte, hogy a működési bevételek és kiadások kedvező egyenlege „nyereséges” városi működést jelez, amit részben a forgalomképes önkormányzati vagyonból származó piaci bevételek is erősítenek.
Stratégiai célként a négy évszakos Balatonfüredet nevezte meg, mert a turizmus csak akkor teremt hosszú távú értéket, ha az állások egész évben fenntarthatók, és emellett a turizmuson kívüli munkahelyek is bővülnek. A jövő fejlesztési korlátai között az északi parti közlekedést, az ivóvíz- és villamosenergia-kapacitásokat, valamint a munkavállalói lakhatás megoldását említette, és megköszönte a kormányzati döntést, amely az éttermeknek és cukrászdáknak érzékelhető könnyítést adott.
Eppel János, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke a Széchenyi Kártya Programot olyan, több évtizedes sikertörténetként mutatta be, amely a hazai KKV-k számára sok esetben a leginkább elérhető és visszafizethető finanszírozást jelentette. A program sikerét a jó helyzetértékelésre, a kreatív tervezésre és a csapatmunkára vezette vissza, külön kiemelve a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a VOSZ hitelességét a vállalkozói érdekképviseletben.
Úgy fogalmazott, a jelenlegi gazdasági környezet inkább fegyelmezett munkát és új, rendszerszintű megoldásokat igényel, mint ünneplést, ugyanakkor biztatónak nevezte, hogy az elért eredményeket vissza tudják forgatni a gazdaságba, új vállalkozásfejlesztési programok és szolgáltatások formájában.
Simon Attila, a Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a Herendi Porcelánmanufaktúra vezérigazgatója egyszerre adott könnyed és szakmai üzenetet. A vállalatvezetés „alapképleteként” azt nevezte meg, hogy tartósan több legyen a bevétel, mint a kiadás, miközben a válságok ciklikussága gyorsul, és mindegyik más típusú vezetői választ követel.
Példákkal utalt a 2008-as válságra, a 2020–2022 közötti COVID-időszakra, valamint a 2022–2024-ben kibontakozó, háborúhoz és inflációhoz kötődő soktényezős sokkra, és hangsúlyozta: a mai kihívásokhoz elengedhetetlen a likvid tartalék vagy a jól megválasztott külső forrás. A vármegyei adatokat is megosztva jelezte, hogy a Széchenyi Kártya Program helyben is széles körben használt, és az igénylések növekedése a vállalkozói oldali szükségleteket tükrözi.
Gazsi Attila, a VOSZ Veszprém vármegyei szervezetének elnöke Balatonfüred példáján keresztül beszélt a szezonalitás okozta terhelésről, és arról, hogy a felkészülés, a munkaerő és a beszerzések miatt miért létkérdés a kiszámítható finanszírozás.
Központi állítása szerint a KAVOSZ szerepe különleges és pótolhatatlan: nem pusztán adminisztrál, hanem összeköti a vállalkozói tapasztalatot, a banki kockázati racionalitást és a gazdaságpolitikai célokat. Úgy vélte, a program ereje a kedvező feltételeken túl a bizalomépítésben is áll, mert beruházás és fejlődés hosszú távon csak stabil, átlátható együttműködésre épülhet.
Lemaradásban a magyar KKV-szektor - ez segíthet a felzárkózásban
A hazai kis- és középvállalkozások 99 százalékát teszik ki a teljes vállalati szektornak, azonban termelékenységük még mindig csak fele a nagyvállalatokénak - mondta Lukács Zsuzsanna, a Nemzetgazdasági Minisztérium vállalkozások védelméért felelős helyettes államtitkára a rendezvényen.
A magyar gazdaság mintegy 900 ezer vállalkozásából több mint 600 ezer egyszemélyes, további 50 ezer pedig alkalmazott nélkül működik. Ezzel szemben 10 fő felett csak kb. 37 ezer cég van, viszont gazdasági teljesítményük alapján jóval nagyobb arányban járulnak hozzá a KKV-szektor eredményeihez. A KKV-k adják a foglalkoztatás mintegy kétharmadát, a bruttó hozzáadott érték 40%-át és a nettó árbevétel 36%-át.
Exportban kisebb a súlyuk a nagyvállalatokhoz képest: a kivitel több mint 60%-át a középvállalatok (50 fő felettiek) adják, mellettük a 10–49 fős kisvállalkozások is jelentősek. A vállalkozások nagy része a szolgáltatóiparban működik; az építőipar 13%, a kereskedelem és gépjárműjavítás 15%, míg a feldolgozóipar darabszámban 6%, ugyanakkor foglalkoztatásban 14%-ot képvisel, és a hozzáadott értékben is kiemeltebb a szerepe. A KKV-k termelékenysége továbbra is nagyjából fele a nagyvállalatokénak, és a nemzetközi cégek hatékonyabbak a hazaiaknál.
Versenyhátrányt okoz, hogy az ipari áramár EU-s összevetésben az amerikai és kínai árak körülbelül duplája,
ugyanakkor a napelemes kapacitások az elmúlt évtizedben gyorsan bővültek, és a napenergia részaránya regionálisan kiemelkedő. A megújulók mellett a hidrogén előállítása és tárolása is elérhető, ebben a Mol és az MVM is elindult, ami beszállítói és alkatrészgyártási lehetőségeket nyit.
Digitális lemaradás
A digitalizációban jelentős a lemaradás: egy DESI felmérés szerint a magyar KKV-k 43%-a nagyon alacsony digitális intenzitású, és csak 4% tekinthető fejlettnek. A mesterséges intelligencia bevezetésénél már EU-s szabályozás támogatja az adatvédelmet, az elszámoltathatóságot és az emberi kontroll érvényesülését.
A gazdaságfejlesztési kiadások 2026-ra megháromszorozódtak, elérve a 6100 milliárd forintot; ebből 2500 milliárd vállalkozásfejlesztésre és egyéb gazdasági célokra megy, a forrásokat a Demján Sándor Program fogja össze. Továbbá elérhető a Széchenyi Kártya Program 3%-os kamata, működik az 1+1-es támogatás (130 milliárd Ft), a GINOP Plusz prioritásrendszere, a Nemzeti Bajnokok program és a Kisfaludy Turisztikai Hitelközpont. A szolgáltatóipar támogatására pilot program is indult 3 milliárd forintos kerettel, bérelt infrastruktúra megvásárlására.
Félmillió szerződés, 11 ezer milliárd forint forrás: ez a Széchenyi Kártya 24 évének mérlege
A Széchenyi Kártya Program 24 éves működése során olyan hatékony finanszírozási infrastruktúrát épített ki Magyarországon, amely európai összehasonlításban is kiemelkedő eredményeket mutat - jelentette ki Végh Richárd, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója a balatonfüredi roadshow-n.
Az előadó a VOSZ Barométer, az MNB és a kamarák konjunktúrakutatása, valamint az Európai Befektetési Bank felmérése alapján bemutatta: míg Magyarországon a vállalkozások 29%-a tartja problémának a finanszírozáshoz való hozzáférést, a közép-európai átlag 49%, az EU-s 45%.
A magyar cégek legnagyobb gondja (az európai trendekhez hasonlóan) a piaci bizonytalanság; a top 3-ban még a termelési és munkaerőköltségek, illetve az energiaköltségek szerepelnek, de ezekre itthon kevésbé panaszkodnak (EU: 75%, Magyarország: 57% jelölte problémának az energiaköltséget). Végh Richárd szerint a beruházó vállalkozások Magyarországon kétszer akkora eséllyel jutnak támogatott finanszírozáshoz, mint az EU-átlag, ami a Széchenyi Kártya Program hatékonyságát mutatja.
A program kondíciói versenyképesek: a piaci kamat átlagosan ~8,5%, miközben a Széchenyi Kártya hitelek 3%-os éves fix kamattal érhetők el; összevetésként Hollandiában 3,08% a legalacsonyabb kamat. A siker kulcsa a garanciarendszer: a hitelek 83%-a mögött Garantiqa vagy agrárcégeknél az AFHA kezessége áll; a garanciaállomány GDP-arányosan 4,4%, szemben az EU 1%-os átlagával.
24 év alatt több mint 540 ezer szerződés született, közel 150 ezer vállalkozás vett részt, és mintegy 11 ezer milliárd forintnyi forrás áramlott át a rendszeren;
jelenleg kb. 80 ezer KKV-nak van élő Széchenyi-hitele (130 ezer aktív szerződés). Az MNB szerint az új KKV-hitelek 35%-a támogatott, az élő forint KKV-hitelek ~55%-át (szerződésszám alapján 75%-át) a program adja.
A hatásvizsgálat szerint 2015–2025 között 4500 milliárd forint plusz GDP-t termelt (2025 végére +1,5% GDP-szint), 3400 milliárd forint többletberuházást, 107 ezer munkahelyet, és 730 milliárd forint többlet adóbevételt eredményezett, ami meghaladta a költségvetési ráfordítást. A termékpalettában működési és beruházási hitelek is vannak (pl. folyószámlahitel 250 millióig, beruházási hitel 750 millióig, mikrohitel 150 millióig, lízing 500 millióig), az agráriumnak külön konstrukciókkal (zöld változat 1,5% kamattal); április 1-től az agrár beruházási kártya új szabály szerint is elérhető. Országosan 110+ regisztráló iroda segíti az elérést; az ügyfelek közel 80%-a vidéki és hasonló arányban mikrovállalkozás. A tervek között további termékfejlesztés és a digitalizáció erősítése szerepel.
A vállalkozó felelősséget vállal közösségéért
A neoliberális gazdaságpolitika alapjait jelentő washingtoni konszenzus helyett új gazdasági megközelítésre van szükség, amely már a termelés során figyelembe veszi az egyenlőtlenségeket, és a rövid távú profitmaximalizálás helyett hosszú távú termelékenységre és minőségi munkahelyekre fókuszál – jelentette ki Balog Ádám, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke és a KAVOSZ Zrt. igazgatóság elnöke a konferencián.
A London School of Economics közgazdászai London Consensus néven könyvet írtak, amely alapvető kérdéseket tesz fel a jelenlegi gazdasági rendszerrel kapcsolatban. "A neoliberális konszenzus megközelítése jelentős egyenlőtlenségeket tud teremteni országok, régiók között, vagy akár országokon belül is" – fogalmazott Balog Ádám.
A hagyományos gazdaságpolitika két részre osztja a feladatokat: először a lehető leghatékonyabban és gyorsan profitot termel, majd utólag kompenzálja a gazdaságot az egyenlőtlenségekből fakadó károkért. Az új megközelítés szerint azonban "már ahogy a gazdaságot tervezzük, már közben is az egyenlőtlenségre jobban kell figyelni".
Magyarországon jelentős regionális egyenlőtlenségek figyelhetők meg mind a GDP-arányban, mind a foglalkoztatási rátában. Veszprém megye ebből a szempontból középmezőnyben helyezkedik el, azonban az innováció terén kiemelkedő teljesítményt nyújt.
Veszprém vármegye tulajdonképpen Magyarországon a legjobb a K+F kutatások és innovatív gazdasággazdálkodási ötletek tekintetében. Ahol a tudást komolyabban veszik, ahol az innovációt K+F-fel komolyabban veszik, ott van esély arra, hogy egyenlőtlenségekből kitörjenek"
– hangsúlyozta az előadó.
Balatonfüred gazdasága alapvetően turizmusra épül, de törekszik a négy évszakos működésre. A konferenciaturizmus mellett a gasztronómia, borkultúra és egészségturizmus is erős pilléreket jelent. A város tudatosan halad a minőségi KKV-fejlesztések irányába, amit a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a KAVOSZ is támogat.
Dani Rodrik vezető közgazdász produktivizmus néven új gazdasági megközelítést javasol. Ez nem a növekedésre, hanem a "jó munkákra, jó munkahelyekre" fókuszál. A cél nem a rövid távú profit maximalizálása, hanem hogy a vállalkozások "egyre magasabb szintű munkát tudjanak adni a munkavállalóinak".
A produktív munkahelyek jellemzői: tanulásbiztos környezet, tisztes bérfizetés, stabil és kiszámítható, hosszú távú, nem szezonális bérezés.
Így tud egy közösség szépen úgy épülni, hogy visszaforgatja a gazdaságba az értékeit, és nem pedig kiviszi"
– magyarázta Balog Ádám.
Az új megközelítésben a vállalkozó felelősséget vállal közösségéért. "Nem csak arra törekszik, hogy ő maga maximális profitot tudjon kivenni az adott cégében, hanem arra, hogy ez az egész terület nőjön, épüljön, és így mindenkinek egy kicsit legyen jobb."
A hosszú távú siker kulcsa, hogy a vállalkozók megkapják a lehetőséget és bizalmat ahhoz, hogy építhessék környezetüket, és felelősséget vállalhassanak térségükért, nem csak a gazdaságpolitikára bízva mindent.
Mesterséges intelligencia: alapvető hiba a csodavárás
"A generatív mesterséges intelligencia visszaadta az időmet a gondolkodásra azáltal, hogy az alacsony hozzáadott értékű munkát sokkal hatékonyabban tudtam elvégezni" – mondta Szepes Zsolt, a work2flow.ai társalapítója egy előadásában, ahol arról beszélt, hogyan lehet a magyar kkv-k hatékonyságát 40-50 százalékkal növelni AI-eszközökkel.
Szepes Zsolt 12 év ügynökségi tapasztalat alapján azt látja, hogy a magyar kkv-kban sok a jó csapat, de a repetitív munka és az adminisztráció elnyomja őket. Szerinte AI-val el lehet végezni feladatokat, de ettől nem lesz valódi szakmai tudás: egy junior lehet, hogy „megoldja”, mégsem érti a szakmát, mert az AI nem ad intuíciót és tapasztalati mintázatfelismerést. Nemzetközileg közben csökken a juniorok felvétele, miközben a seniorokra nagyobb a kereslet, mert AI-eszközökkel sokszoros teljesítményre képesek.
Alapvető hiba a csodavárás: az AI-val úgy kell együtt dolgozni, mint egy új csapattaggal – olyan, mintha egy kb. 2 év tapasztalatú junior lenne, aki ma érkezett,
ezért mindent kontextusban el kell neki magyarázni, különben sablonos szöveget ad. Szepes szerint már most vannak cégek, amelyek emberfelvétel nélkül épülnek, és szakmai várakozás, hogy akár „egyfős unikornis” is megjelenhet.
Az AI-nak többféle „memóriája” lehet (session/kontextus, hosszú távú, projektmemória). A hosszú távú tanításnál az explicit „mondd meg, mit tudjon” módszert kevésbé ajánlja, inkább folyamatos visszajelzést javasol.
Példákon keresztül bemutatja a Deep Research típusú eszközök erejét: rövid idő alatt százaknyi oldal feldolgozása, jogi és piackutatási feladatok, értékelésekből mintázatkeresés, illetve komplex stratégiai anyagok napok alatt – de ezekhez is senior szintű kontroll kell.
Három fő szabályt emel ki: csak olyan feladatra használjunk AI-t, amit mi magunk is ellenőrizni tudnánk; a „promptolás” helyett a jól strukturált kontextusátadás a kulcs; és kötelező a kritikai gondolkodás, mert az AI meggyőzően tud tévedni (hallucinál). Az előfizetéses modellek szerinte lényegesen erősebbek, és egyéni szinten kb. 20–40%, csapatszinten akár 40–50% hatékonyságnövekedést tart reálisnak. Induláshoz azt javasolja: nézzék át és tisztítsák a ChatGPT memóriáját, futtassanak Deep Research kutatást, és építsenek fel egy projektet hosszabb távú feladatvégrehajtásra.
Triple Helix modell a kulcs
"A mai egyetem már nem olyan, mint 10-20-30 vagy 40 évvel ezelőtt volt, nagyon gyorsan és sokat kell változnunk" – jelentette ki Fehérvölgyi Beáta, a Pannon Egyetem egyetemi docense és dékánja egy előadásában.
Fehérvölgyi Beáta szerint "ha egy egyetem kiállít egy diplomát, az már nem elég. Egy egyetem nem lehet sikeres akkor, ha csak diplomát ad. Nekünk most már értéket kell teremteni." Az egyik legfontosabb célcsoport, akinek értéket kell teremteni, a munkavállalók.
A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara megszerezte az üzleti iskolák legnagyobb nemzetközi elismertségét. Közép-Európában mindössze 14 egyetem rendelkezik ezzel a minősítéssel. Az egyetemek ma már nem csak itthon, Magyarországon versenyeznek egymással, hanem nemzetközi szinten is, amit különböző egyetemi rangsorok határoznak meg. Körülbelül száz ilyen egyetemi rangsor létezik.
Az egyetemek evolúciója során ma már a negyedik generációs egyetemekről beszélnek, miközben Magyarország még a harmadik generáció elején jár. Léteznek már ipar-egyetem közötti együttműködések, de a hasznosítással még nem tudnak mit kezdeni, és főként startup kezdeményezések vannak.
A Triple Helix modell szerint az egyetemnek, a vállalkozásnak és a kormányzatnak együtt kell működnie minden tekintetben, mivel a versenyképesség már nem csak a cégek versenye, hanem mindig valamilyen rendszer versenye.
A kormányzat szabályozást és finanszírozást ad, a vállalkozások piaci validációt, gyorsaságot és tőkét, az egyetemek pedig főleg tudást.
Az új egyetemi modellváltás rugalmasabb gazdálkodást, teljesítményalapú finanszírozást és erősebb ipari kapcsolatokat követel meg. Ez azt jelenti, hogy nem elég publikálni a tudományos kutatási eredményeket – amelyek egy részét már AI-jal készítik –, hanem hasznosítani is kell őket. Nem elég oktatni, hanem kompetenciákat kell fejleszteni, és nem elég együttműködni, hanem partnerként kell működni. A jelenlegi egyetemi előmeneteli rendszerben azonban csak a publikációk számítanak, nem az előadások száma vagy a bevont pénzösszeg.
Ez komoly ellentétet jelent, mivel publikáláshoz pénz kell, pénzhez pedig hasznosítás szükséges.
Az egyetemek stratégiai partnerek szeretnének lenni, nem csak képzett, diplomás munkavállalókat szállítani. Gyors sikereket lehet elérni kutatási projektekkel vagy szakdolgozati, projektalapú együttműködésekkel.
A kihívások között szerepel, hogy az egyetemek általában lassabbak egy klasszikus kkv-nál és kockázatkerülőbbek. A vállalkozások rövid vagy középtávú célokat tűznek ki, gyors ROI elvárásaik vannak, és gyakran alulértékelik a kutatást. A kormányzat szabályozási merevsége és túlzott adminisztrációja mindkét felet érinti.
Egy hagyományos egyetemi képzés 3-5 évig tart, plusz másfél év a kifejlesztési és engedélyeztetési folyamat. Mire elindul a képzés vagy végez a diák, a tudás már elavulhat. Erre válasz lehet a rövid ciklusú képzések és mikrotanúsítványok rendszere.
Már működő példa az ESG tanácsadó képzés, amely a KAVOSZ-szal való együttműködés eredménye.
A jövőbeli területek között szerepel az AI alkalmazása az üzletben, adatvizualizáció és adatvezérelt döntéshozatal. Az "AI a gazdaságban" képzés 60 órás lesz. Az előadó szerint a jövőben nem a tudás mennyisége számít, hanem a tanulási képesség, és az a régió lesz sikeres, ahol az egyetem, a cégek és a kormányzat nem külön rendszerek, hanem egy nagy közös stratégia részesei.
Vannak jó példák
A panelbeszélgetést Fehérvölgyi Beáta indította azzal a provokatív felvetéssel, hogy egy vállalkozás növekedésénél egy ponton túl már nem a termék vagy a piac a döntő, hanem maga a vezető: lehet a növekedés motorja, de akár a legnagyobb akadálya is. A moderátor tudatosan nem „sikertörténeteket” kért, hanem őszinte példákat a tévutakról, a fáradásról és arról, mikor kell változtatni vezetőként. Saját egyetemi vezetői tapasztalatát is behozta, érzékeltetve, hogy egy nagyobb szervezetben milyen gyorsan jelenik meg a szerepzavar és a feladatok tisztázatlansága.
Rádóczy Andrea, a Silver Invest Kft. ügyvezető igazgatója határozottan amellett érvelt, hogy jó vállalkozás nincs jó vezető nélkül: a termék minősége után a vezetés a második alapfeltétel. A turizmusban szerzett szakmai hátterét előnynek tartja, és a működésükben a tudatos rendszerekre épít: olyan struktúrát alakított ki, amely mellett nem kell 0–24-ben jelen lennie, mégis „képben van” a riportok és beépített működési modulok révén.
Kiemelte, hogy a világos stratégia és a keretek adják meg a szabadságot a részlegek kreatív, önálló munkájához, ami szerinte hosszú távon is fenntartható.
Reisinger Győző, a Locargo Kft. ügyvezető igazgatója a vállalkozások életciklusáról beszélt, és arról, hogy alapítóként egy idő után el kell gondolkodni: a vezető lendülete, terhelhetősége és a szervezet felépítése együtt határozza meg, meddig tartható a növekedés.
Nála a menedzsmenttudás tudatos fejlesztése került fókuszba, és az, hogy a stratégiai irány kijelölése mellett szükség van a környezetében lévő vezetők elfogadására és érdemi inputjára is. Később a pénzügyi tudatosságnál hangsúlyozta, hogy a válságok korában a tervezés és a kontroll sokkal rövidebb ciklusokra vált: napi szintű információ, heti riportok és a devizakitettség kezelése nélkül egy exportos, üzemanyag-érzékeny területen egyszerűen nem lehet biztonságosan működni.
Mészáros Zoltán, az Oliva 2004 Kft. igazgatója „is-is” választ adott a vezetői szerepre: a saját „gyerekként” felépített cégeknél a vezető egyszerre éltető erő és korlát. Önkritikusan beszélt arról, milyen nehéz kilépni a berögzült gondolkodási keretekből, főleg kritikus piaci helyzetben, amikor gyors megújulás kellene, mégis erős a ragaszkodás a korábbi elvekhez és struktúrákhoz.
Konkrét, kézzelfogható példákat hozott a szabályozottság és a kultúra összekapcsolására: a vendégélmény kulcsa sokszor „leírhatatlan” (kedvesség, mosoly), mégis szükség van kapaszkodókra, ezért készítettek „Oliva Handbookot” és csekklistákat, amelyek különösen a fluktuáció idején segítenek gyorsan orientálni az új belépőket. A kulcsemberek kiesését egyszerre látta krízisként és – középtávon – esélynek is, mert a „friss vér” néha jobb működést hozhat, még ha az átmeneti időszak fájdalmas is.
Károly Tamás, a Club Tihany Zrt. igazgatója személyes történettel érzékeltette, hogy a vezetői pálya gyakran identitásváltásokból áll: nehézipari mérnöknek készült, majd 1986-ban a turizmus felé fordult, és végül évtizedek alatt nőtte ki magát a szakmában. A tanulás nála tudatos önfenntartó erő: még az utóbbi években is szerzett új diplomákat, és nyitottan beszélt arról, hogy a technológiai eszközök – köztük a mesterséges intelligencia – a szállodaiparban is kézzelfogható segítséget adnak.
A minősítési rendszereknél (szállodai besorolások) azt emelte ki, hogy a „régi” csillagszám ma már nem tartható fejlesztés nélkül, és náluk a folyamatos beruházások nemcsak presztízst és vendégelégedettséget hoztak, hanem mérhető üzleti eredményt is, például jelentős árbevétel-növekedést. Pénzügyi oldalról a szezonalitás miatt kifejezetten szigorú cash flow-tervezésről beszélt: a zárva tartó téli hónapokban is vannak költségek, ezért a túléléshez és a nyitás sikeréhez napi szintű kontroll szükséges.
Baradits Bulcsú, a Man at Work Kft. operatív igazgatójaként több ponton „összekötötte” a vállalkozói és a menedzseri nézőpontot. Egyrészt kiemelte, hogy nemcsak vállalkozást indítani kell bátorság, hanem hátralépni is: felismerni, mikor válhat a tulajdonos a növekedés gátjává, és teret adni másoknak az operatív irányításban. Saját vezetői működéséről humorral, de őszintén beszélt: hajlamos volt túl sokáig magánál tartani apró feladatokat is (még villanykörtét is cserélt), miközben a modern szervezetben a delegálás és a rendszerszemlélet lenne a hatékonyabb út.
A pénzügyi tudatosságot a munkaerő-kölcsönzés sajátosságain keresztül tette kézzelfoghatóvá: náluk a létszám változása azonnal kihat az árbevételre, ezért folyamatos monitorozás és heti riportok nélkül gyorsan sérülékennyé válik a működés. Zárásként a „szupererő” kérdésre azt mondta, az ő erőssége az együttműködés: olyan emberekkel is képes dolgozni, akikkel mások nehezen, ami a mindennapi vezetői hatékonyság egyik legpraktikusabb formája.
A Széchenyi Kártya Roadshow 2026 következő állomása: 2026 április 1. - Sopron. A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztráljon még ma, ne maradjon le!
Címlapkép és fotók forrása: Portfolio - Hajdú D. András
A Bayer és a WHB konzorciuma építheti a 110 milliárdos Pázmány-campust, de a minisztérium komoly büntetést kapott
Kizárták az olcsóbb ajánlatot adott Kész Zrt.-t, amely megtámadta a döntést.
Kiszivárgott: titkos találkozót tartottak, miközben zúgnak a harci dobok Donald Trump hátsó udvarában
Újabb katonai beavatkozásra készül az elnök?
Zelenszkij: április végére készen áll majd a szállításra a Barátság kőolajvezeték
Utána Magyarország is feloldja az uniós hitelkeret blokkolását.
Meghökkentő céldátumot tűzött ki Zelenszkij: visszább akar venni az amerikai függőségből a kulcsfontosságú területen
Az európaiakkal fejlesztenének alternatívát.
A kormányváltással megvalósulhat Magyarország elektromosautó-álma - ezt várja a régió legnagyobb fejlesztője
Ha mind Brüsszellel, mind Kínával jó a kapcsolat, az remek hír a befektetők számára.
Csád több száz katonát küld a káoszba süllyedt szigetország segítségére – Indul az ENSZ missziója
A bűnbandák ellen lépnek fel.
Patthelyzet a szlovén kormányalakításban: úgy tűnik, nem lesz megint miniszterelnök a választáson győztes politikusból
Folytatódik az egyezkedés a szomszédos országban.
Az Európai közeledés 100 milliárdokban mérhető eredménye
Még az átlagember is észrevette a forint hatalmas erősödését a választások hatására. Van egy kevésbé szem előtt lévő, ugyanakkor hatalmas pénzügyi előrelépést mutató fejlemény is: a
Zsiday Viktor: Hogyan ne álljon fejre gazdaságilag a rendszerváltás?
Példátlan mértékű felhatalmazást kapott Magyar Péter egy rendszerváltoztatásra. Ezen belül nagyon komoly gazdasági igények, elvárások is vannak a leendő miniszterelnökkel szemben: a Tisza P
Zsiday Viktor: A ciklus elején elkövetett hiba sokéves következményekkel járhat
Példátlan mértékű felhatalmazást kapott Magyar Péter egy rendszerváltoztatásra. Ezen belül nagyon komoly gazdasági igények, elvárások is vannak a leendő miniszterelnökkel szemben: a Tisza P
Az orosz olaj és gáz, vagy az uniós pénzek fontosabbak Magyarországnak?
A választási kampány egyik központi kérdése volt az olcsó orosz energia. Nagy kérdés, hogy valójában mennyire olcsó, és vajon többet ér-e, mint a beragadt uniós... The post Az orosz olaj é
Követett részvények - 2026. április
Havonta ránézek egyszer azokra a papírokra, amikből előbb vagy utóbb venni szeretnék. Általában a hetes chartokat nézem, 4-5 gyertya születik egy hónap alatt, ennyit már érdemes újra kiért
Számlázás céges környezetben: Hol rejtőznek az ÁFA kockázatok?
Előfordult már, hogy egy teljesítési időpont meghatározása kapcsán több szervezeti egység eltérő álláspontra jutott, mégsem született minden szempontbl megnyugtató válasz? Vagy hogy az ER
Választás után: mi lesz a magyar alapkamattal?
A választás utáni forinterősödés első ránézésre megnyithatná a teret a kamatcsökkentés előtt, a jegybank mozgásterét azonban továbbra is erősen szűkítik az energiaárak és a külső ko
Veszélyesen sokat költünk az államadósság finanszírozására
A járványt követő években megint nőni kezdett a GDP-arányos államadósság Magyarországon, ami önmagában még nem lenne probléma, de a magyar állam már a GDP közel... The post Veszélyesen s
Limit, Stop, vagy Piaci? Megbízások, amikkel nem lősz mellé!
Ismerd meg a tőzsdei megbízások világát, és tanulj meg profin navigálni a piacokon!
Divat vagy okosság? ETF-ek és a passzív befektetések világa
Fedezd fel az ETF-ek izgalmas világát, és tudd meg, miért válhatnak a befektetők kedvenceivé!
Meddig száguldhat a forint, és lehet-e túl erős?
Ellentétes erők küzdelme fog zajlani, ha valóban az euró lesz az irány.
Madár, Virovácz, Zsiday: csoda vagy megszorítás a Tisza-kormány útja?
Mi kell a növekedéshez és a magyar euróhoz?
Tardos Gergely: rögös lesz az út a magyar euróig
Számos jótékony hatása lehet a bevezetésnek.
