Feldolgozottság: 98.94%
TISZA
 
52.1%
FIDESZ-KDNP
 
39.56%
Mi Hazánk
 
5.72%
DK
 
1.13%
MKKP
 
0.81%
TISZA
137
FIDESZ-KDNP
56
MI HAZÁNK
6
Országos részvételi arány: 79,5%
Megjött a riasztó előrejelzés: 2,6 milliárd ember lehet kitéve a hőhullámoknak
Gazdaság

Megjött a riasztó előrejelzés: 2,6 milliárd ember lehet kitéve a hőhullámoknak

Portfolio
A század végére a világ lakosságának közel harmada, mintegy 2,6 milliárd ember lehet kitéve a jelenleginél jóval gyakoribb, egyidejűleg jelentkező szélsőséges hőséghullámoknak és aszályoknak, ha az éghajlatpolitika a jelenlegi pályán halad tovább. A Geophysical Research Letters folyóiratban megjelent tanulmány szerint a legnagyobb terhet éppen azok az alacsony jövedelmű trópusi országok viselik majd, amelyek a legkevesebbet tették hozzá a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz - tudósított a phys.org.
Szeptember 8-án jön az év egyik legjelentősebb üzleti fenntarthatósági találkozója, a Portfolio Sustainable World 2026. A szektorsemleges konferencia a zöld gazdasággal kapcsolatos aktualitásokkal, a legégetőbb beavatkozási gyakorlatokkal foglalkozik, de emellett helyszíne a Green Awards díjátadónak is. Részletek a linken.

A kutatók nyolc különböző klímamodellre épülő, összesen 152 szimulációt elemeztek. Ezek alapját az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) hatodik értékelő jelentésében felvázolt népességnövekedési és felmelegedési forgatókönyvek adták. Kombinált hőség- és aszályeseménynek azokat a napokat tekintették, amikor a hőmérséklet az 1961–1990-es bázisidőszakhoz képest a legmagasabb 10 százalékba esett, és ezzel párhuzamosan legalább mérsékelt aszály állt fenn.

Az eredmények szerint a Föld szárazföldi területein 2001 és 2020 között évente átlagosan négy ilyen kombinált esemény fordult elő. Ez megközelítőleg a kétszerese az iparosodás előtti, 1850 és 1900 közötti értéknek. A század végére ez az átlag évi közel tízre emelkedhet. A leghosszabb események időtartama mintegy 15 napra nőhet, ami 2,4-szeres, illetve 2,7-szeres növekedést jelent a 2001–2020-as időszakhoz viszonyítva.

A jelenlegi kibocsátási trendeknek leginkább megfelelő forgatókönyv szerint a 2090-es évekre a globális népesség

28 százaléka él majd olyan területen, ahol az egyidejűleg fellépő hőségek és aszályok valószínűsége az 1961–1990-es bázisidőszakhoz képest az ötszörösére nő.

A 2030-as évtizedben ez az arány még csak 6,6 százalék körül alakul.

A kockázat földrajzi eloszlása súlyos aránytalanságokat mutat

A szimulációk szerint az Egyenlítő menti és trópusi, alacsony jövedelmű országok szenvedik el a legsúlyosabb hatásokat. Ide tartoznak az olyan szigetállamok is, mint Mauritius és Vanuatu, amelyek alig járultak hozzá a globális kibocsátáshoz. A kutatócsoport becslése szerint átlagosan 1,2 amerikai állampolgár élethosszig tartó szén-dioxid-kibocsátása elég ahhoz, hogy a század végére egy további embert tegyen ki a fokozott hőség és aszály kockázatának.

A kibocsátások csökkentésével jelentős mértékben mérsékelhető lenne a veszélyeztetettség.

Ha minden ország maradéktalanul végrehajtja a párizsi klímaegyezmény keretében vállalt éghajlatvédelmi terveit és hosszú távú kötelezettségeit,

az érintett népesség aránya 28 helyett 18 százalékra, azaz mintegy 1,7 milliárd főre csökkenhetne. Ez a szám majdnem harmadával kevesebb a jelenlegi folyamatok alapján várható értéknél.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Women's Money & Mindset Day 2026

Women's Money & Mindset Day 2026

2026. április 23.

Hitelezés 2026

2026. május 5.

Vállalati Energiamenedzsment 2026

2026. május 6.

Portfolio Investment Day 2026

2026. május 12.

Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet